Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-11-03 / 26. szám
2 Közlekedésünk. ill. Az utolsó vonat. Egy posta altiszttől kapjuk a következő sorokat: ... Egyre halljuk dicsérni a téli menetrendet, hogy milyen jó, mennyivel több vonat jár most, mint a múlt évben. Hát jó, a kinek jó, a kinek a kenyérkeresete megengedi, hogy a menetrend jóságát kiélvezze! De hogyan "volna jó nekünk, szegény postásoknak — vagyunk jócskán — a kiknek a szolgálatunk olyan, hogy csak este 10 ólakor szabadulunk haza a dolgunktól. Mindenütt a szegény embert éri a baj; hát nem lehetne azt az utolsó vonatot fél tiz óra helyett 10 óra 15 perckor inditani? Olyan nagy különbség az a háromnegyed óra? Ha a 9 óra 30 perc helyett 10 óra 15 perckor indulna az utolsó vonat, a vasúttársaság bizonyosan nem hozna akkora áldozatot, mint a mekkorát aránylag mi hozunk most, mikor vagy gyalog kell haza mennünk olyan időben, melyben a kutyáját sem veri ki ajólelkü ember, vagy pedig szállást kell fogadnunk a városban! Ha van szive az igazgatóságnak, lehetetlen, hogy minket ennyire sújtson, hiszen mi is hozzájárulunk a vasüt föntartásához szegény garasainkkal, hát reánk is lehetne annyi tekintettel, hogy fárasztó napi munkánk után haza szállítson! Nem kell ehhez sok teketória!! Csak hagyja ki a 9 óra 30 perces vonatot és hagyja el a 10 óra 15 percestől azt a megjegyzést, hogy «csak vasár- és ünnepnapokon közlekedik». Csináljon nekünk szegény, eléggé sanyargatott embereknek az igazgatóság minden napra ünnep- és vasárnapot azáltal, hogy módot nyújt a hazamenetelre. Reméljük, hogy az igazgatóság meghallgatja a mi szerény kérésünket, hiszen nem a kényelmünkről van szó, hanem arról, hogy kis otthonunkban hajthassuk le fárasztó napi munkánk után fejünket pihenésre, mieink körébe. Ezt pedig családunk nevében is kérjük az igazgatóságtól. Posta altiszt. * Ehhez a kérelemhez nincsen szavunk, ezt kommentálni nem kell. Meg vagyunk győződve arról, hogy a mint a h. érdekű vasút igazgatósága tudomást szerez arról — a miről nekünk is volt alkalmunk közvetlenül meggyőződni — hogy egy sereg szegény ember gyalog kénytelen Rákosfalvára, Szent-Mihályra menni naponta, vagy pedig a városban kénytelen szállást fogadni, azért, mert foglalkozásától olyan időben szabadulhat csak el, amikor már nem közlekedik vonat, — akkor már humanizmusból sem fogja megtagadni azt a kérelmet, hogy hétköznapokon 10 óra 15 perckor indítsa az utolsó vonatot. 1901. — 26. sz. Ennek a humanizmusnak a nevében csatlakozunk mi is a fönti kérelemhez. Bízunk abban, hogy Jetiinek Henrik vezérigazgató urnák bölcsessége és jóindulata meg fogja találni a módját annak, hogy ez a kérelem kedvezően intéz- tessék el azokra a szegény emberekre nézve, a kiknek az csakugyan létkérdésük. Megint választunk. Még ki sem pihentük a képviselő választásizgalmait, már is ujabb választás előtt állunk: a megyebizottsági tagok választása előtt. Az alkotmányosdiból tehát] bőven kijutott az idén. . November hó 13-án reggel 9 órától d. u. 4 óráig lesz a megyebizottsági tagválasztás. A gödöllői járásban az alább fölsorolt lelépő tagok helye üresedik meg. Csömör: Kapczy Vilmos, Tőkés Gyula; Rákos-Keresztur: Kemény Kálmán; Pécel: Paulovics Sándor; Gödöllő: Cserba Ferenc; Bag: Hanisch György és Fridrik Béla ; Túra: Molnár Jakus és Meleg István; Zsámbok: Bugyi István; Valkó: Pusztai János és Doczy Demeter; Aszód: Mártonosy Ferenc és Bentsik József. Lapunk más helyén közöljük Csömör község elöljáróságának hirdetményét, mely szerint a választás a Kapczy Vilmos és Tőkés Gyula kilépésével megüresedő helyekre Csömör községházánál lesz. A viszonosság, a lojalitás úgy hozza magával, hogy Csömör község ez alkalommal legalább az egyik hely betöltését Rákos-Szent-Mihálynak engedje át, mert hiszen a rákos-szent- mihályiak hozzájárulása tette lehetővé a legutóbbi megyebizottsági választás alkalmával azt, hogy a megüresedett helyek betöltésénél Csömör község kívánsága érvényesüljön. Egy percig sem kétkedünk abban, hogy Rákos-Szent- Mihálynak ezen udvariassága most Csömör község részéről viszonzásra fog találni s miután igy biztosra vesszük, hogy a megüresedő helyek legalább egyikére rákos-szent- mihályi polgár fog megválasztatni, vessünk számot a tekintetben, hogy ki legyen az a rákos-szent-mihályi polgár. Nem a nevet értjük. Az nekünk tökéletesen mindegy X-nek vagy F-nak hívják az illetőt, a kit a. közbizalom Rákos-Szent-Mihályon a megyebizottsági tagságra érdemesnek talál, de nem mindegy az, hogy milyen érdekeket kiván a megválasztandó a megyebizottságban képviselni ? Mi a magunk részéről egyetlen egy föltételt kötünk ki, és ösmerve a közhangulatot, ebben Rákos-Szent-Mihályon velünk együtt érez minden józanul gondolkozó egyén, hogy az illető, kit polgártársainak bizalma meg fog tisztelni, hive legyen Rákos-Szent-Mihály községesitésének. De becsületes, őszinte, lelkes hive! Évek hosszú során át folytatott lankadatlan fáradozás után eljutott végre Rákos-Szent-Mihály a községesités kérdésének megvalósulásához. Háromezernél több embernek, adófizető polgárnak jogos, hő kívánsága fog ezzel teljesülni. Gondoljon vissza minden rákos-szent-mihályi polgár, a ki ez alkalommal szavazatával hozzájárulhat a megyebizottsági tagok megválasztásához arra, az éveken át tartó meddő küzdelemre, melyet e községesités érdekében végig harcolni kellett. RÁKOS VIDÉKE
