Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-10-06 / 22. szám
RÁKOS VIDÉKE 1901. — 22. sz. 6 díszben, ragyogásban és csillogásban a — templom legyen. A hol a családi életnél, a családi boldogságnál is nagyobb, fontosabb érdekek követelnek kielégítést; a hol az egyedül okos és igaz haladás szent útja, az örök üdvösség biztos följárója épül! A honnan a jó, a jámbor lélek tétovázás nélkül föltalál az Istenhez!... De — szinte hihetetlen! — épen a tanult világ fiainak van a legszűkebb látóköre! A betűben, a mely öl, keresik azt a lelket, a mely éltet! Hány tudós fordítja egész vagyonát könyveire, kísérleteire — csak egyet feled el megkisérleni: valamicske hálát éreztetni, kevéske jót tenni az — Istennel! Anyagiakkal hálálni meg némileg a tömérdek adományt, a melylyel a lelkek Mindenható Teremtője a szellem talentumaiban oly pazar kézzel megajándékozta! Emberséges gondolkodásukkal, finomodott érzésükkel a védtelen állatot is gondozásban és istápolásban kívánják részesíteni s egy-egy gyengélkedő ebecskéjüket költséges ápolással becézgetik, sőt hullájuk gödre fölé helylyel-közzel emlékkövet is állítanak, de arról nem tudnak, nem tesznek, a mivel Istennek tartoznak! Hány gyarló intézménynek jut gazdag szerzeményeikből, kezdve a legelső színházon s ama hegyifalu formátlan népkörén végezve, a melynek községében nyaralni szoktak, csak épen az Jsten házára nincs egy koldusnak való krajcárjuk sem! A műveltebb szellemnek oly megdöbbentő aberrációja ez, hogy a hivő jótét lélek háborogva fordul el tőle s részvéttel kérdezi Teremtő Urától: «Ez az az okos lélek, a melyet Te oly nagy szeretettel teremtettél a magad hasonlatosságára s mennyei világosságodnak egy-egy csillagát gyújtottad ki homlokán, hogy annak fényénél többet lásson országodból, többet foghasson föl igazságaidból?!...» Végül a nép, a szegény jó nép!... Ez reszkető kezekkel hordja össze filléreit az Ur javára s ha buzgóságát nem aggatná a járványos nyomasztó szegénység, Isten legszebb hajlékai a föld s a munka fiainak keserves keresményén épülnének föl, örök bizonyságul arra, hogy az előkelő s az egyszerű lelkek a vallásos érzés nemességében közelebb került egymáshoz, mint az előkelőség és a pénz sáfárai, előkelőség és a tudomány korifeusai. «Mert nem leszen mindvégig elfeledve a szegény; a szegények tűrése nem vész el mindvégig.» 9. zsolt. 19. És a zsoltárnak örökké igaza lesz! Mert mit müvei Isten a szegényekkel? «A mennyből a legkisebbre is tekint a földön: fölemelvén a földről a nyomorultat és szemétből fölmagasztalván a szegényt, hogy a fejedelmekhez ültesse őt, az ő népe fejedelmeihez.» 112. zsolt. 6—8. És az a kérges kéz, a mely Teszkető örömmel nyújtja az Ur asztalára áldozata verejtékes filléreit, az valamikor boldog nyugalommal fog megpihenni a Megváltó és Üdvözítő Istenember áldott jobbján!... *** Hideg, nagyon rideg világ van odakünn! Sötét, komor fellegekből nyári zápor módjára szakad az őszi eső, jeges csapkodása átvág a csontom velején is s a kelletlen időjárás ellen zúgolódva, dideregve húzódom meg langyos szobámban. Odakint meg dühösen építenek! I engernyi munkás ázik-fázik, vacog és köhög a tető alá került állványokon is. A rakoncátlan eső oda is becsap! Sajnálok e világon mindenkit, a ki küzködik és nyomorog. Még a spekulatőrt is meg tudom sajnálni, ha családjával a veszedelembe rohant! Hiszen járványos őrületből bukott meg! De konsternál az a lázas erőlködés, a melylyel romlását a mások veszedelme árán is sietteti. Szinte csoda, ha az emberből ki nem hal a szánalom! Mérték nélkül pazarolják az egészséget és a vagyont a luxuriózus építkezésekre. De az Ur szent hajlékaira mindig kevés a pénz. Ebben a hideg világban Istennel szemben oly kétségbeejtően szűkmarkú a közönség! Mintha Istennek e földön mi kívánnivalója sem volna! A sokaság áhítata — fájdalom! — nem Szent István bazilikájáért hévül, hanem a világvárosi paloták és bérházak felé sóhajt. Pedig templomról-templomra sine fine a nagy sokaság fülébe zeng a zsoltáros édes-, lágyszavu éneke: «Ha az Ur nem építi a házat, hiába munkálkodnak, kik azt építik ...» 126. zsolt. 1. De mikor olyan dermesztőén fagyos... olyan szomorúan sötét és hideg a világ! Aczél Lajos. HÍREK. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter iíj. Hets Ödön budapesti VIII—X. kerületi kir. járásbirósági joggyakornokot az újpesti kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. Hirnen. Weinwurm Jánosnak, a részvényserfőzde rákos- szent-mihályi képviselőjének és szódagyárosnak bájos leányát, Emmát eljegyezte Gsorvássy Lajos. Az 1901. évi baromfikiállitás november hónap 2-ikán nyílik meg. A kiállítás egyike lesz a legérdekesebb kiállításoknak. Miután a kiállítást a folyamatban levő vedlések miatt október hónapról novemberre kellett halasztani, a jelentkezési határidőt október hónap 15-ig hosszabbították meg. Programmal és bejelentési Ívvel szívesen szolgál az Országos baromfitenyésztési egyesület igazgatósága, Budapesten, Rottenbiller-utca 30. szám. Tanítói áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Molnár Kálmánné szül. Kozma Ilona monori állami elemi iskolai tanítónőt a csömör-puszta-szent-mihályi állami elemi iskolához, Tóthné Hoffmann Frida csömör- puszta-szent-mihályi állami elemi iskolai tanitónőt pedig az egri állami elemi iskolához, jelen minőségökben, áthelyezte. Tűz Rákoscsabán. Vasárnap délután 2 órakor tűz volt Rákoscsabán. Nagy György udvarában egy szalmakazal kigyuladt és teljesen leégett. A tűz átragadt a szalma mellett levő szénaboglyára és az is leégett. Csak a hirtelen érkezett segítség mentette meg az épületet is a pusztulástól meg az isteni gondviselés, hogy a csendes időben a tűz a házra is át nem ragadt. A kár 300 korona. A nyomozás kiderítette, hogy a szalmát Richter József 5 éves hasonnevű fia gyújtotta meg gyufával; pajtása: Vitárius János szinte 5 éves gyermek még azt is megmutatta a nyomozó csendőrségnek, hogy melyik sarkát gyújtotta meg a kis Richter fiú. A gondatlan szülőket terheli mindenesetre a felelősség a szerencsétlenségért. Répaverseny. A Mauthner Ódon cs. és kir. udvari magkereskedése által Budapesten rendezendő takarmányrépaverseny az idei időjárási viszonyok és számos versenyző gazda óhajtásának figyelembe vételével ez évi október 20-án fog megtartatni. Jóváhagyott alapszabály. A «Gödöllői polgári kör» alapszabályait a m. kir. belügyminisztérium, folyó évi 99.148. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. Bucsujáratok. Az idei bucsujárat kerületünkben először Maglódon fog megtartatni október hó első vasárnapján, mig Pécelen ugyan e hó második vasárnapján, azaz 13-án, mivel az uj templom szűz Mária nagyobb dicsőségének van szentelve. A «Gizela - Egyesület» budapesti vezérképviselőségének hivatalnokai kedves ünnepélyt rendeztek igazgatójuk, Fáber Lipót ur tevékeny működésének 10-ik évfordulója alkalmából. A jubilánst Goldner Sándor szép beszédben méltatta és köszönetét mondott az egész tisztikar nevében az irántuk eddig tanúsított meleg pártfogásért. A vidéki képviseletek szintén meleg hangulatú iratokban emlékeztek meg a jubiláns érdemeiről. * Kirsch János urnák lapunk mai számában közzétett hirdetését az olvasóközönség figyelmébe ajánljuk, s egyúttal fölhívjuk olvasóink figyelmét Szandovics Jakab ur hatóságilag engedélyezett tudakozó irodájának hirdetésére is.
