Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-05-19 / 2. szám
1901. — 2. sz. RÁKOS VIDÉKE alakulását nem ellenzi, miycl a közbirtokosság vagyona elegendő alapot képez a község létesítésére, de főleg, mert be kellett végre látni, hogy az a körülbelül 73°/o pótadó, mely Rákos-Szent-Mihályt ez idő szerint terheli, de az anyaközség rendelkezése alatt áll, bőségesen födözné a létesítendő község igazgatásának költségeit. Így állván a dolgok, a rákos-szent-mihályi földbirtokosok egyesülete e hóö-ikén tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a községház építésére szükséges költséget kölcsön fölvétele utján fogja előteremteni és hogy ezután a községház építéséhez még a folyó évben hozzá fog. ^ Csak bátran előre! Mentül kevesebb bizottságot, ülést, de annál több eredményt szeretnénk már látni. F—s. A Eákospatak jégtermelő telepei. Az alsó-rákosi réteken a Rákospatak mentén levő jégtermelő telepek ellen már évek óta állandóan napirenden vannak a panaszok. A környék érdekeltsége úgyszólván nap-nap után sürgeti a jéglermelő telepek beszüntetését és bizony nem ok nélkül. Eltekintve ugyanis attól, bogy az alsó-rákosi réteken szerte lerakott hulladékanyag, trágya és a közelben levő házak és istállók környékén fölhalmozódó szenny, piszok megfertőzi a talajt és igy az higiénikus szempontból ártalmatlan jég termelésére alkalmas nem is lehet, a jégtermelő telepeken megduzzasztott viz elárasztja a közelfekvő házak udvarait, pincéit és ott megposhadván, mindenféle nyavalya melegágyává lesz. Ezek a panaszok végre a jégtermelő telepekre vonták a földmivelésügyi miniszter figyelmét, a ki egy konkrét esetből kifolyólag fölhívta a vízjogi hatóságot, hogy a fölhangzott panaszokat vizsgáltassa meg és a fölsorolt bajokat esetleg a vizhasz- nálati engedélyek megvonásával orvosolja. A főváros polgármestere, mint elsőfokú vízjogi hatóság ehhez képest az ügy megvizsgálására az összes illetékes tényezők bevonásával egy vegyes bizottságot küldött ki. A bizottság, melyben résztvettek a belügy és földmivelésügyi minisztérium képviselői, a tiszti főorvos, az érdekelt kerületek elöljárói, tiszti orvosai és mérnökei — a helyszínén eljárván, hosszas és beható vizsgálat után konstatálta — hogy az elhangzott panaszok legnagyobb része való tényeken alapul. A bajok megszüntetésére szolgáló egyedüli radikális eszközt — a vizhasz- nálati engedélyek végleges megvonását — a bizottság egyelőre azonban nem tartotta föltétlenül alkalmazandónak, miután nézete szerint a bajok egyrészt a jégtermelő telepek hiányos berendezése, másrészt pedig a viz szabályellenes duzzasztása, de leginkább a duzzasztó müvek alkalmazásából származnak. A bizottság véleménye szerint az esetben, ha a telepek hiányos berendezése helyreállittatik, illetőteg pótoltatik és a duzzasztók eltávolíttatnak, a bajok megszűnnének. Ez oknál fogva a vegyes bizottság azt az előterjesztést tette, hogy egyelőre csak a telepek hiányos berendezését pótolni és a duzzasztókat eltávolítani kell és majd csak ha ez után is jelentkeznének a fölsorolt bajok, lennének a viz- használati engedélyek végleg megvonandók. A polgármester, mint elsőfokú hatóság, elfogadva a vegyes bizottság álláspontját, ily irányban hozta meg határozatát. Utasította az illetékes hatóságokat, hogy az összes jégtermelő telepeket haladéktalanul vizsgálják meg, az egyes hiányos berendezések pótlása iránt azonnal intézkedjenek, az összes duzzasztó müveket pedig távolítsák el és az intézkedések eredményét egy évi tapasztalat után jelentsék be. Határozatilag kijelentette egyúttal a polgármester, mint elsőfokú vízjogi hatóság azt is, hogy a mennyiben intézkedései a várt eredményre nem lógnak vezetni, egy év múlva az alsó rákosi réteken lévő összes vizhasználati jogokat végleg bevonja. A hatóság ezen intézkedésének gyakorlati eredményét ez idő szerint még nem tudjuk. Az érdekelt jégtermelő telepek tulajdonosai közül ugyanis többen a polgármester ezen határozata ellen jogorvoslattal éltek és azt a közigazgatási bizottság előtt megfelebbezték. A közigazgatási bizottság a fölebbezéseket elutasította és az elsőfokú határozatot mindenben jóváhagyta ugyan, de a föleb- bezők a másodfokú határozatot is megfölebbezték s igy reájuk nézve az elsőfokú határozat még jogerőre nem emelkedvén, az 1900/901 téli évszakban a vizet még duzzaszihatták. Miután pedig, mint föntebb említettük, a hatóság ezen intézkedései a harmadfokon eljáró földmivelésügyi miniszter 5 kezdeményezésén alapulnak, ennélfogva biztosra vehető, hogy a földmivelésügyi miniszter az alsóbb hatóságok intézkedéseit és határozatait mindenben jóvá fogja hagyni és igy az összes duzzasztó müvek a jövő téli évszak beállta előtt elfognak távolittatni, minél fogva a jövő téli évszak folyamán már a tett intézkedések gyakorlati eredménye is konstatálható lesz. A mennyiben pedig ezen intézkedések a várt eredményre nem vezetnek, úgy a polgármesteri határozat értelmében az alsó- rákosi réteken lévő összes jégtermelő telepek egyszersmindenkorra be fognak szüntettetni és igy ezután a Rákospatak mentén már csakis a X-ik kér. elöljáróság területén lesznek jégtermelő telepek. Sz. Olvasóinkhoz. Lapunknak, a Rákosvidék helyi érdekei szószólójának második számát adjuk immár a t. olvasó- közönség kezébe. Fölkérjük ez alkalommal azon t. olvasóinkat, a kik lapunkra előfizetni szándékoznak, hogy ezen szándékukat velünk egyszerű levelezőlapon tudatni sziveskedjenek. Zavarok elkerülése végett kérjük a teljes cim, utca és házszám tiszta és olvasható Írását. Egyúttal van szerencsénk értesíteni a t. olvasó közönséget, hogy a «Rákos Vidéke» a mai nappal felelős szerkesztőnk tulajdonába ment át. A kiadóhivatal. HÍREK. A mi vicinális vasutunknak villamos üzemre való átalakításával foglalkozott a székesfőváros közlekedési bizottsága f. hó 13-iki ülésén. A dolog úgy került a bizottság elé, hogy a télen Rákosfalván a polgári körben tartott népgyülés a székesfőváros polgármesterét is fölkérte annak a törekvésnek támogatására, hogy a cinkotai vicinális mai gözüzeme, modern állapotnak adjon helyet. A polgármester a kérvényt a mérnöki hivatalnak adta ki, a melynek pártoló véleményét tárgyalta a bizottság az ügyosztálynak ugyancsak pártoló javaslata alapján. Teljesen megokoltnak jelenti ki a bizottság is a fölszólaltak egyhangú nyilatkozatával a népgyülésnek a kérelmét, mert a nagy forgalmat a mai primitiv eszközökkel meggyőzni nem lehet; a vasutat legnagyobbrészt fővárosi polgárok használják, a kiknek legtöbbje kénytelen naponkint a fővárosba utazni, ezeknek az igényeit az egy órás, vagy csak félórás vonatok, és csakis a reggeli közlekedés nem elégítheti ki; szükséges tehát tramway-szerü közlekedést berendezni. Valamennyi bizottsági tag meghódolt ez érveknek / azért fölkérték a tanácsot, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa törekvésünket a vasutigazga- tóság és a kereskedelemügyi miniszter előtt, hogy ez a falusi «készség» a lomtárba kerülhessen. De azért az érdekeltség ne bízza el magát; mert a hatalmas protekció is csak akkor ér valamit, ha a protegált ébren marad! Az állatkert vizdija. A vízvezetéki igazgatóság 2433 korona 60 fillér vizdijat követel az állatkert igazgatóságától. Az állatkert szüretien vizért 300 korona átalányt fizetett. Három év előtt azonban az állatkerti tó táplálására egy külön vízvezetéki csövet fektettek le és ezért évi 500 korona vizdijat kellett még külön fizetni. Most a rendes vizdijon felül még 2433 koronát követel a vízvezetéki igazgatóság,
