Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-09-29 / 21. szám
1901. — 21. sz. RÁKOS VIDÉKE 5 legdrágább élelmezés, lépten-nyomon mutatkozó szenny és piszok, hézagos közbiztonság és kedvezőtlen egészségi viszonyok. Más oldalról azonban úgy az anyaközség, mint a puszta közterheinek mértéktelen emelkedése s a lakosságnak minden nemű mellékes adózásokkal való agyonnyomoritása. Maga az 1901. évre szóló községi pótadó 71<3/io0/o-ra emelkedett, sőt az 1902. évre szóló költségelőirányzat a 3. sz. alattiból láthatólag a mellékes közköltségeken, iskolai pótadón stbin kivül már eleve és előre 67 78/ioo°/o-os pótadóval számol. Az adminisztráció rosszasága és nehézkessége azt a további kalamitást is szüli, hogy az adók és pótadók a nyilvántartásának nehézségei miatt, folytonos és állandó hátralékokat mutatnak s előbb-utóbb behajthatlanság veszélyének tétethetnek ki, a mi nem is csoda, midőn az anyaközség elöljárósága a távoliét nagysága és időközi telepalakulások miatt képtelen a nyilvántartást, a birtokfelosztások és változások tömegeivel szemben párhuzamban fentartani. Nem csekélyebb ok végül az sem a különválásra, hogy mig négy év előtt az anyaközség a fölött való aggodalmában, hogy Puszta-Szent-Mihály különválása Csömör község önálló megélhetését veszélyeztetné, a lehető leghevesebb ellenzéssel fogadta a puszta különválásra irányuló törekvését, a lefolyt négy év után Csömör anyaközség képviselőtestülete és elöljárósága is azon meggyőződésre jutott, hogy Szent-Mihálv pusztának a községhez tartozása és a község által való adminisztrációja immár elviselhetetlen teher. Meggyőződött tehát az anyaközség is arról, hogy Puszta-Szent- Mihálynak külön községgé alakulása magának az anyaközségnek is megkönnyebbülésére szolgáland s ennélfogva Csömör község képviselőtestülete 1900. évi november hó 13-án tartott képviselőtestületi gyűlésében a 4. sz. alatti tanúsága szerint egyhangúlag kimondá, hogy Puszta-Szent-Mihálynak önálló községgé alakulását szükségesnél tartja s az arra irányuló mozgalmat minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja. Hogy Puszta-Szent-Mihálynak önálló községgé alakulása esetén Csömör anyaközségnek közteher viselése kisebb lesz, azt már Nagy méltóságod hivatali előde megállapitá elől hivatkozott rendeletében. Mindezek után elégségesnek tartjuk fölsorolni azon okokat, melyekből kitűnik, hogy pusztánknak önálló községgé átalakítása tekintetében az 1886: XXII. t.-c. 152. §-a szerint megkívánt föltételek meg vannak. a) Annak igazolására, hogy pusztánknak községgé átalakítását a pusztai birtokosok azon része kívánja, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti, hivatkozunk az ide 5. sz. alatt becsatolt B. tabella után készült adókimutatás adatára, mely szerint Puszta- Szent-Mihálynak 1260 adófizető polgára évi állami egyenes adóban, mely a községi pótadó kiszabásának alapjául szolgál, összesen 26341 kor. 99 fillérrel van megróva, melyből leütvén a különben községi pótadó-fizetésre kötelezett, de állami házadótól mentes uj házaknak adóját, Puszta-Szent- Mihály birtokosainak és lakosainak állampénztárba befolyó egyenes adója 22243 kor. 43 fillért tesz, melyből a 6. sz. alatti hiteles kimutatás szerint községi pótadó alapját képezte az elmúlt 1900-ik évben 21756 kor. 93 fillér. A 7. sz. alatti összeállítás és a 8. sz. alatt csatolt nyilatkozat szerint a III. és IV. osztályú kereseti adó alá eső adózók figyelmen kivül hagyásával, az 5. sz. alattiban foglalt adózók közül 486 telek- és háztulajdonos évi föld- és házadója 17809 kor. 27 fillért tesz ki és ezen 486 föld- és házbirtokos a 8. sz. alatt bemutatott, sajátkezűi eg aláirt nyilatkozatban a községgé alakulás iránti kívánságot osztja. Hogy pedig több nyilatkozatot nem szereztünk be és nem csatolunk, annak egyedüli oka, hogy a további nyilatkozat- gyűjtés idejét az átalakulás müvére megnyerni és fordítani óhajtjuk. b) Hogy a községgé alakítandó puszta területén több mint 50 állandóan megtelepedett család lakik, azt az 1. sz. alatt fentcsatolt népszámlálási hiteles kimutatással már kérvényünk elején igazoltuk. Hogy a községi képviselők legnagyobb számának, negyvennek, felét háromszorosan meghaladó oly lakosa van pusztánknak, ki saját tulajdonul házat és földet bir és ezek után fizetett állami adó alapján nyeri választói jogosultságát, ezt igazoljuk a 2. sz. alatti községi bizonyitványnyal és az 5. sz. alatti adókimutatással. c) Hogy az alakulandó község törzslakosai között elegendő számban vannak olyanok, kik a községi elöljárói állásokat betölteni képesek, annak igazolására elég arra hivatkoznunk, hogy Csömör község 32 képviselője közül 12 képviselő ez idő szerint is puszta-szent-mihályi lakos és ezek közül 5 állandóan községi elöljárói helyettesi teendőket végez a csatolt puszta területén. d) A 9. sz. alatt ezennel becsatolt tulajdonjog bekebelezési záradékkal is ellátott adás-vételi szerződés tanúsítása szerint alkalmatos községházáról akként gondoskodtunk, hogy az alakulandó községnek legszebb és legközpontibb fekvő helyén 4284 koronáért már is telket szereztünk, községház czéljaira a gyűjtés folyamatban van ’s a megvett telken kivül, a gyűjtött összegek ez idő szerint 622 koronát tesznek ki s addig is, mig a községház megépíttethetnék, a községház és jegyző lakásának céljaira a puszta-szent-mihályi közbirtokosok egyesülete a 10. sz. alatti feltételes szerződés tanúsítása szerint 1902. évi julius hó 1-től kezdődő 3 évre Krajcsovits Ignác birtokosnak 3325. és 3326. hrsz. alatt fekvő házát és telkét kibérelte s ezen bérletet a községnek átengedni kész. Puszta-Szent-Mihály birtokossága már évtizedek óta föntart egy, a törvény kellékeinek megfelelő saját maga céljára épített népiskolát, — ezen kivül a pusztai lakosság szaporodásának még másik két helyen bérel alkalmas helyet népiskola céljaira úgy, hogy ez idő szerint a puszta népiskolai szükségleteit egy állami népiskolai igazgató vezetése alatt három tanító és három tanítónő hat tanteremben látja el. Megjegyezzük, hogy ezen iskolák keletkezése jórészben a puszta lakosainak az iskolaügy iránt tanúsított áldozat- készségén alapultak, és ezen áldozatkészség igénybevételével a községi élet leend hivatva a népiskolaügy mielőbbi felvirágzását előmozdítani. e) Annak igazolására, hogy a pusztai lakosok és birtokosok anyagilag is képesek lesznek, az egyesek tulter- heltetése nélkül is a községi alakulás utáni terheket viselni és mindazt teljesíteni, a mit egy községnek a közigazgatás és közoktatás tekintetében teljesíteni kell; hivatkozunk a 11. sz. alatt ide csatolt költségvetési előirányzatra, melyből láthatólag a megalakulandó község évi szükséglete 15.918 koronát teend ki, s igy, ha feltéve egész szükségletét községi pótadóból volna is kénytelen beszerezni, akkor is az előirt 26.341 korona állami adó összeg arányában csak 60'42%-ot
