Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-01-05 / 1. szám
MAGYAR SZÉKESFORÁROS ' 1906 igazgatója — lemondván állásáról részvénytársaság alapításán fáradozik, melynek célja egy uj kőolaj- finomitó-gyár létesítése. Ha az uj gyár létesül, ez lényegesen meg fogja változtatni a petrolenm-kartel helyzetét. Munkálatok a fövárosn I. Sírboltok építése a Kerepesi úti temetőben. A szé kesfőváros tanácsa a Kerepesi úti temetőben létesítendő sírboltok építésénél szükséges fold, kőmives és elhelyező munkák kivitelével Majorossy Gézát, a kőfaragó munkák teljesítésével Holdampf Sándor utódait és a vasmunkák szállításával Heil Vilmost bízta meg. Kövezés, utrendezés. A székesfőváros I.—X. kerületben az 1906. év folyamán szükséges bazalt, gránit, trahitkövezet javítási, uj járda rakatási, keramitbur- kolási munkákra ajánlatok jan. 16 ári d. e. 11 óráig Vosits Károly tanácsnokhoz (IV., Központi városháza, II. emelet 255 ) — Kőmives, lakatos, cserépkályha és üveges javítási munkáknak 1906. jan. 1-től 1908. dec. 31 íg a székesfővárosnak a II. kér. ben levő épülete ihez való szállítására ajánlatok jan. 3-án d. e. 10 óráig II. kér. előjárójához. Bánatpénz a kőműves munkáknál, lakatos javítási munkáknál 100—100 k. cserépkályhajavitási, üveges javítási munkáknál 50—50 k. KÖZGAZDASÁG. Gyarmata ru-Kó d ex Nagyon valószínű, hogy e két szó : a kereskedelem „gyarmatáruja“ és az elméleti tudomány „kódex*, kifejezése világéletükben most találkoznnk egymás mellett először. Az angol kereskedelem registrátumai- nak beható ismerete nélkül azonban ez csupán feltevésünk maradhat. De mégsem nevezhetném nevén a gyrrmeket, a hires Brázay kereskedőház újszülöttjét, a szerényen „árjegyzéknek** keresztelt vaskos csecsemőt, ha mellőzném a címemül választott „Gyarmatáru kódex" elnevezést. Dehogy árjegyzék ez, hiszen egy századrésze is sokkal dusabb az áruk szimplex felsorolásánál. Kiilünben minden elismerésünknél jelentősebben beszél egy nyers tény. A Brázay-féle országos liirü és külföldön is jól ismert kereskedő ház ebben a 187 oldalas vaskos kötetben számol be közéléskamarájáról. A miket elmond: a meritumával pompázik; a hogyan elmondja: a forma ékességével gyönyörködteti szemünket. Hiszen e nagy, praktikus kereskedelmi müvet eí~y jog- államtudományi doktor, tehát egy nagy képzettségű. de n arkantil hajlamú ember szerkesztette. Neve ismert név a tudományos világ köreiben, ismert a lőváros választékos jó társasága körében, de félelmetesen ismertté vált a kereskedelem elite fórumán is. Mert akarta, hogy azzá legyen! Dr. Szuly Aladár erezte magában az érzéket, a mely a kereskedelem faktoraivá emelheti, tehát a homlokegyenest ellenkező irányú önképzés sem nyomhatta el benne a világke- reskedöt. A latainer nevelés, az államtudományok buzgó es sikeres művelése után, búcsút vett eddigi pályájától os rálépett a kereskedelem útvesztőjére. S ma, a tiatnl jogtudor az ország legelső ggarmatáru keres- kedöházát vezeti. Mert akarta! . . . Micsoda példát ád ifjúságunknak, mily nagyszerűen szymbolizálja útmutatásával reális korunknak egészségesesebb közszellemét: dicsérjük érte Szuly doktort, mint a ki derék következetességgel tette bálványává az Olympus Merkúrját, a kereskedelem ősistenét. Az óriás forgalmú Brázay-ház egész üzletmenete és újonnan berendezett csemegeüzletét bemutatja egy díszes és nagy költséggel előállított fényképes fűszer és csemege kódex. Gazdasági esztendőnk. Egyetlen törvényt sem alkotott ez év, igy a legrettentőbb politikai eseményektől elzsibbadt szemmel kell egy átfogó pillantást vetnünk a gazdasági terepre. Nagy idők állapítják meg, — s a maiak azok ! — hogy gazdasági életünk alapjai elég erősek-e a jelenlegi megrázkódtatások elszenvedésére. Azok. Gazdaságunk felett a bizonytalanság Damokles- kardját a vám ügy képezi, amely minden más országban messze elvonatik a politika fegyvertárától. Csak nálunk nem. Ausztriában kárörvendezve konstatálták politikai válságunk kiélesedését és küzdelmeink hevességétől gazdasági erőink lanyhulását várták. Es mi történt? A jegybanki kamatláb politikája nemcsak a banknak, de majd minden intézetnek nagyobb jövedelmet hozott. Gazdasági szervezetünk szolidsága már is bebizonyult, Éppen ezért nagy megütközéssel figyeljük, hogy egyes pénzintézeteink újabban a meglevő iparvállalataikat is áruba bocsátják, nem hogy — ami pedig nagy üzleti érdekük és nemzeti kötelességük lenne — inkább újakat létesítenének. Nagyobb intézeteinket a vidéki fiókok nyitásáért csak dicséret illetheti, mert ezzel erősitik a vidéki iparosok helyzetét és a kereskedők hitelviszonyait, indirekt pedig fejlesztik — amiben még igen szegények vagyunk — az ipari és kereskedői pálya becsének gondolatát és megszüntetik a pályáknak lenézettségét, Gabonatőzsdénk a rossz takarmánytermés miatt áraiban nekilendült néhány hónapra, A kenyérmag termés dúsan, de kukorica gyéren fizetett. Az aratósztrájk, majd a kánikulai szárazság pánikot hozott az egész mezőgazdaságra. Tömeges fizetésképtelenségek állottak be a naponkénti több koronányi árhullámzások miatt. A tőzsde ez évben hozta be a 100 kilogrammos sulyegységet. A helyi üzlet pedig megint nehézkesebbé vált s a megélhetési viszonyok a tőzsdén újból csökkentek : a közvetítők mindinkább kiszorulnak onnan. Ez pedig a gabonaüzlet nagy styljéből apránként töre- dezi ki az egyes pillérrészeket. A kis existenciák felszínre jutva nem fogják tudni annyira fékezni az agráriusok tőzsdeellenes akcióját, mint tudták azt az üzletág egykor- erős képviselői, a közvetítők. A nevezetesebb termények és értékpapírok ár alakulásáról egy érdekes táblázatot állítottunk fel olvasóink tanulságára: 1902 1903 1904 1905 december 31-én Búza tavaszra 7-63 7-90 10T0 17-12 Rozs tavaszra 663 6-69 7-88 14-12 Tengeri májusra 5-71 5-22 7 58 13"58
