Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-01-05 / 1. szám
MAGY R SZÉKESFŐVÁROS 1906 x ködeimébe és magánéletébe, de becsülhetnénk e többre bármely irodalmi sensátiót, a párisi könyv^ kedvelők jelenlegi nagy sensátiöjánál, „Anadolin“ hazánkfia könyvénél? Hiszen ő az első (titkos) ma gyár, aki külföldön is megmerte ismerni, értékelni, megmerte bírálni egykori — honfitársait. Ennyi dicsérettel tartozunk a szerzőnek azért, hogy Amerika munkásosztályának életvázában nem hanyagolta el kivándorlóink ismertetését De a mü világjelentősége másban van. A „nagy demokrátia“ egy század alatt sikereinek végtelen sorozatát produkálta. Természetes, hogy körülhemzsegték az Írók minden világrészből e hálás thémát. A francia könyvpiac volt eddig a legfuka- rabb az amerikai társadalomtörténet terjesztésével szemben. Kevés figyelemmel, de sok felületességgel negligálták Amerika világhatalmának érdemes titkait s a kolosszális fejlődést Anglia, Németország a legkisebb jankee-tárgyát is mindenkor élénken meg vitatott csak a francia húzódozott ettől. Talán nem is az Írók, mint inkább a párisi könyvkiadók. Hát siker e az, ha egyelőkelő diplomata idegen- szerű tárgygyal, álnév alatt betoppan Párásban mü vével a legjelesebb irók kiadójának könyvsorozatába és nemcsak Ifogadhatót alkot, de nemzetközi feltűnést is kelt, s egy fél hónap lefolyása alatt, összes példányait „elfogyottnak“ jelzik az árusok, őt magát pedig a Jegilietékesebb körök, a Nobel-dij társadalmi osztályának pályakoszorujára ajánlják ? — Nem, ilyen sikert, csak a magyar nem tud megbecsülni — a magyarban ! De megbecsül a 67/ Bias, hasábosán méltányol a La Patria, a Journal de Geneve és a világszeri e olvasott Gaulois, meg a legnagyobb iro dalmi faktorok százezres hírlapjai. Szilassy Gyula dr., aki legutóbb a konstantinápolyi nagykövetségnél volt titkári minőségbe ki- küldve s most — mint halljuk — a londoni nagy- követség tagja lett, alig haladta túl a 30 ik életévét, beszéli az összes internationális nyelveket, tanulmá nyait Schweizban, Párisban, Londonban végezte, lialgatója volt a berlini és budapesti egyetemnek, a hol a nagytudásu és képzettségű diplomatát az államtudományok doktorává avatták. Kívánatos volna ha e széles látókörről tanúskodó müvet a magyar tudományos akadémia hivatalosan lefordittatná s a minden érdemes kulturaktiót felkaroló Lukács György közoktatásügyiminiszter, a közép és kereskedelmi iskolákban, mint társadalom tudományi müvet, kötelező olvasmányul a vezérkönyvek közé soroztatná. Dr. Bariba Sándor. Thierring tanulmánya. A főváros statisztikai hivatalának nagybuzgalmu aligazgatója egyikét a legfontosabb székesfővárosi tliémáknak tette tanulmánya tárgyává. „A lakásügy és telekspekulatió“ cime alatt óriási fontosságú dolgokat ajánl a városi hatóságok figyelmébe. A lakáskérdést a megélhetés kérdése mellé sorozva, első rendű szakavatottsággal tömöríti a lakás krízis megoldásának sürgőssége érdekében a legérdekesebb statistikai adatokat. A jelentőség teljes munkálatot jövő számunkban fogjuk részletesen ismertetni. HÍREK. Wagner Manó tanintézete. Ezen a címen ismerik az egész országban azt az intézetet, amely Rákospalota és vidéke családjainak valóságos jótéteménye volt A bentlakók úgy érezték magukat, mintha szüleiknél lettek volna; a bejárók pedig jó nevelésben és szakszem oktatásban részesültek. Az előző kultuszminiszterek, tekintettel a tanintézet kitűnő felszerelésére és arra, hogy a tanoktatást mindenkor a budapesti állami főgym- nasiumok kiváló tanférfiai teljesítették, megadták a magánfőgymnasiumnak mind a nyolc osztályára a nyilvános vizsgálatok tarthatására való jogot s most Lukács György kultuszminiszter megadta a nyilvános főgymnasium mellé az érettségi vizsgálatok nyilvánossági jogát is. Ez pedig bizonyára a bejáró növendékek szülői körében, Rákospalota, Újpest és környéke családjainál is igen nagy örömet keltett. Mi is örömmel üdvözöljük az intézetet, amely a mi- nisternek ezt az intézkedését ki tudta érdemelni. A villamos vasúti forgalom javítása A tanács ma tudomásul vette a közúti vasúttársaságnak azt a bejelentését, hogy a villamos vasúti forgalom javítása érdekében a kőbányai vonal végállomását áthelyezi a Muzeum-körutról a Fehérvári-ut és Átlós-ut keresztezéséig, továbbá, hogy a hűvösvölgyi kocsik végállomása nem a központi városháza előtt lesz, hanem a Margithidon átjött kocsik a Ferenc-József-hidon át visszamennek a budai oldalra s a hűvösvölgyi vonalon 50 perces forgalom helyett 10 perces forgalmat rendez be. A kórházak költségvetése. A belügyminiszter most küldte le a fővároshoz a kórházak 1906. évi költségvetést és 1904. évi zárszámadását. Ez utóbbit a miniszter jóváhagyta, a költségvetésben pedig a szükségleti részt 3.063.115 koronában állapítja meg. A napi ápolás költsége 2 kor. 50 fillér. Harc a kéményseprésért. Nyolc uj kéményseprői kerületet alakított a főváros. Az uj kerületekbe a mestert a kerületi elüljáróság, mint elsőfokú iparhatóság nevezte ki. A szabályrendelet nagyon szabatosan körülírja, hogy ki kaphat kerületet. Kimondja, hogy a pályázók között mindig annak van elsőbbsége, a ki leghosszabb ideig dolgozott Budapesten, mint kéményseprő-segéd. Az elül járók határozatai ellen számos fölebbezést adtak be. A székesfőváros hatósága a kerületi elöljáróságokra bízta a kéményseprő- alkerületek beosztását, illetőleg a kérvények alapján történő adományozását. Az érdekelt felek több helyen fölebbezéssel támadták meg az elöljáróságoknak ezt a határozatát. A tanács csütörtöki ülésében határozott ebben a dologbau s e szerint a beosztás a következő lesz : II. kerület Szőllősi Sámuel, V. kerület Slezák István helyett Emmer Antal, VI. kerület Maik Róbert, VII. kerület Nessi Gyula, VIII. kerület Kreisl Gyula és Antok Ferenc, IX. kerület Ruik lózsef, X. kerület Storer József helyett Pap József. így tehát a tanács csak két kerületben változtatta meg az elöljárók határozatát : az V. és X. k rületben.
