Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-07-16 / 13-14. szám
13—14. szám KÖZIGAZGATÁSI, VÁROSPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP KIADÓHIVATAL : TIZEDIK ÉVFOLYAM SZERKESZTŐSÉG : ¥111., Kerepesi-ut 9a. szám. FELELŐSSZERKESZTÖ IV., Kossuth Lajos-utca 14-16. Postafiókbérlet. Dk. BdRTM S£NDOR Telefon. Slőfizetöinlpiel^ a városi hatóságodnál lövő ügyeiben díjtalanul jár el a szerkesztőség. Dr. Bárczi István. Az uj korszak polgármestere. Férfikorának a tavaszán és cselekvő erejének teljes birtokában jutott el Bárczy István a polgármesteri székbe. Ritka jelenség, hogy még azok is, kik mást óhajtottak volna a főváros élére állítani, kivétel nélkül mind nagy dolgokat várnak tőle és habozás nélkül elösmerik, hogy tudás, tehetség, munkaszeretet és akaraterő tekintetében nála különbet bajos lett volna találni. Láttára e közelismerésnek, ne mondja ezentúl senki, hogy a tehetség nem érvényesülhet. Valamint a politikai, úgy a városi életben is vannak időszakok, hosszabb vagy rövidebb ideig tartók, amikor a középszerűségek dominálnak és ezek befolyása következtében mindenki a rég kitaposott utón jár, hevület nélkül, koncepciók nélkül, az alkotás és reformok vágya nélkül. A változásnak azonban be kell következnie, s ha ütött a lelkek reneszánszának órája, a közvélemény egyszerre megtalálja a valódi tehetségeket és az uj éra követelményeinek megfelelő férfiakat. Mi azt hisszük, hogy a székesfőváros is fordulópontra jutott, nemcsak országos politikánk. Még kavarog a régi salak és veterán miazmák- tól infiziált a levegő, de már érezzük a friss légáramlatot és látunk erős kezeket, arra elszántakat, hogy a visszaélélések kiirtassanak, a sok slendriánságnak vége vettessék és egy reálisabb, céltudatosabb és mindenekelőtt egy önzetlenebb városi politika alapkövei letétessenek. Ennek az uj korszaknak a megnyitására, az alapozásához és a kitartó előrehaladáshoz, alkalmasabb embert csakugyan nem ismerünk Bárczy Istvánnál. Tele van élet- és akaraterővel. Két oly tényező ez, melynek hijját nálánál nagyobb tehetségek is megsínylették. Testben és lélekben törődött emberektől hiába várunk újításokat, ezek jelszava legtöbbször a „quieta non movere“. Bárczy már évek előtt megmutatta, hogy van „mersze“. Még mint tanácsjegyző bátorkodott egy nagy elaborátumban kifejteni, hogy a főváros pénzügyi gazdálkodása helytelen. Később, mint a tanügyi osztály vezetője nem kevesebb bátorsággal kritika tárgyává tette a tanügyi állapotokat és nyomban hozzálátott saját reformeszméinek keresztülviteléhez. Aki alárendelt viszonyban sem alkudott meg a korhadt viszonyokkal, hanem lelkesen és kitartóan, esetleges ellenszenvekkel nem törődve küzdött és agitált terveiért, arról bizton föltételezhetjük, hogy amikor keze alá került az egész adminisztráció, még nagyobb ambícióval fog buzgólkodni a közügyek terén. A program, melyet nyomban megválasztása után tartott, hü képet nyújt gondolkodásmódjáról és egész egyéniségéről. Nem kertel, hanem rámutat nyíltan a bajokra és föltárja az elodázhatatlan tennivalók hosszú sorozatát. Egy nagy tehetségű, a saját erejében bizó és kitűnő magyar érzésű férfi megnyilatkozása volt ez a beköszöntő. Sajnáljuk, hogy nálunk nincs meghonosítva a franciaországi szokás: kiplakati- rozni az ilyen beszédeket, hogy tudomást 3ÉI. évfolyam. ßudapest, 1906. julius lé. MAGYAR SZÉKISFOTAROS «V
