Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-02-25 / 4-5. szám
4 1906 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS midőn az ellenállás energikus megszüntetésében tényleges szerepet kellene'1 játszaniuk, félrevonulnak. A kormány sem neheztelhet rájuk, hogy kivonják magukat az aktiv szereplők közül. A köztisztviselőnek, kit polgártársai bizalma emelt magas polcra, az olyan erkölcsi dilemmából, amikor meggyőződése nem egyezik teljesen a polgárokéval, nincs más menekvés, mint a lemondás. Őszinte sajnálattal látjuk Márkus József távozását nem örülünk Halmos János nyugalombavonulásának sem. Normális időkben talán helyeseltük volna, hogy a beteges Halmos másnak engedi át a polgármesteri széket, most azonban a változás kárára lehet az adminisztráció zavartalanságának. Azonban meg kell hajolnunk a polgármester elhatározásának belső indokai előtt, miként ezt a közgyűlés is tette. Úgy Halmos, mint Matuska, hosszú szolgálat után válnak meg a fővárostól, s már csak azért is megérdemelték, hogy melegen búcsúzzék tőlük a törvényhatóság. Azt azonban nem helyeselhetjük, hogy nyugdíjigényük megállapításánál a közgyiités túllépte a rendes határokat és nagyobb összeget állapított meg számukra, mint amennyi a törvény értelmében megillette volna őket. Halmos Jánosnak szolgálati évei után 18.000 korona nyugdíj jár, Matuskának pedig 12.000 korona. Ehelyett a közgyűlés az előbbinek 22.000-et, az utóbbinak 14.000-et szavazott meg. Konstatáljuk, hogy 22.000 korona nyugdija Magyarországon semmiféle köztisztviselőnek nincs és nem is volt. Ennyit még miniszter sem kapott soha. De eltekintve a precedens nélküliségtől, föl kell vetnünk két kérdést. Először azt: olyan fényes viszonyok közt van-e a főváros háztartása, hogy habozás nélkül toldhatja meg tisztviselőinek különben is magas nyugdiját ezrekkel ? Másodszor, hogy valóban rászolgált-e Halmos János volt polgármester a kivételes nagylelkűségre ? Mindkét kérdésre tagadókig kell válaszolnunk. Senki előtt nem titok, hogy a főváros pénzügyi bajainak egyik oka a személyi kiadások túlmagas voltában rejlik. Drágább adminisztrációja Europa egyetlen fővárosának sincs, holott Budapest nem tartozik a gazdag metropolisok közzé. A személyi költekezés tidtengésére már Széli Kálmán is felhívta a törvényhatóság figyelmét, de fenyegetésnek beillő figyelmeztetése süket fülekre talált. A városatyák mim dig bőkezűek, amikor a bőkezűség nem érinti közve- tetlenül a. saját zsebüket. Miért kellett Halmosnak 18 ezer helyett 22 ezer koronát megszavazni ? Hiszen tizennyolcezer korona is oly összeg, melyből egy nagy családdal biró ember is teljes kényelemmel, úri módon megélhet. A plus gyanánt ajándékozott 4000 korona fölösleges pazarlás a főváros részéről. Ezzel az összeggel — per 100 korona — 40 kis tisztviselőnek a nyugdiját emelhették volna és 40 szegény családnak a helyzete javult volna meg, amig ellenben Halmos János ezt a 4000 koronát el sem költi, hanem bizonyára takarékpénztárba rakja vagy értékpapirosokat vásárol — örökösei számára. Hasztalan merülünk el Halmos polgármesteri múltjába, nem találunk abban oly kiemelkedő mozzanatot, mely a törvényhatósági bizottság nagylelkűségét indokolná. Mi történt az utolsó decenniumok alatt ami Halmos nevével lenne összeforrva, ami a későbbi nemzedéket is emlékeztetné, hogy egy ilyen nevű polgármestere volt Budapestnek ? Mit alkotott ? mit teremtett? mit reformált? minek az alapját ve tette meg Halmos János polgármesterkedése alatt? 4 ülünkben nem csendül felelet. Hogy becsületes volt, hogy lege artis vitte hivatalát és iparkodott rendet csinálni: az még nem érdem Azzal csak kötelességét teljesítette, amiért dús fizetést és szép nyugdijat biztosított magának. A kivételes jutalmazáshoz azonban kivételes érdemek is kellenek. Azt hiszszük, van annyi önismeret és szerénység Halmos Jánosban, hogy a neki juttatott ajándékot a városatyák jóindulatának tekinti. HÍREK. A bizottságok hatásköri összeütközése. A pénzügyi bizottság kifogást tett a kisajátító bizottságnak egyik másik javaslata ellen s azt vitatta, hogy a ki sajátító bizottság nagy árat ajánlott az ingatlanért Ebből azután hatásköri összeütközés támadt a pénzügyi bizottság és a középítő-bizottság között, a melynek albizottsága a kisajátító-bizottság. A középítő- bizottság Rózsavölgyi Gyula alpolgármester elnöklésével hosszú vita után Szabó József indítványára előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a pénzügyi bizottság csak a költség fedezetének a kimutatására jogosított, de a szakbizottság jelentését érdemben nem bírálhatja felül. A bizottság azután a következő ügyeket intézte el : A Fürdő-utcát tudvalevőleg szabályozni akarják. A Ferenc József tér és Fürdőmtca sarkán most nagyobb palotát akar építeni a kereskedelmi bank s kérte a szabályozó térrajzot. A bizottságban Devecis Ferenc műszaki tanácsos azt az indítványt tette, hogy a Fürdő-utca szabályozását vegyes bizottság tárgyalja. A bizottság fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy állapítsa meg a szabályozó tervet. Előterjesztést tesz a bizottság, hogy az Irányi- ntcában redukálják a villamos vasút sebességét. A
