Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-01-31 / 2-3. szám
1906 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 Az első és hátsó épületcsoportból álló terjedelmes épület összes föld, kőmives és elhelyező munkáit Majorossy Géza, a bádogos munkálatokat Reisz Gyula, a központi fűtés berendezését Szepessy Sándor a csatornázás és vízvezeték berendezését Rákosi J. és Knuth Károly eszközölték; az asztalos munkákat Cscpreghy János, Kovács és Valzer és Bartolfy János végezték ; a kőfaragó munkálatokat Antony István, Seenger Béla, Kauser J. és tsa, Andretti Anselm és Mazzi Luigi teljesítették; a szobrász munkákat Hahn J. és testvére és Langer Ignác; a lakatos munkákat Oetl Antal, Pavlik István és Márkás Lajos Jenő végezte; a vastetőket Fodor Béla Schwartz Antal és Oetl Antal készítette ; az üveges munkákat Klopfer Jakab, a burkoló munkát Cristofoli Vince, Walla József és Melocco Péter ; az elszigetelő munkákat Pos- nansky és Strelitz és Heidelberg Tivadar dr.; a villany és csengő berendezést Süss Hermann és tsa és a mázoló munkákat Zsellér Lipót, továbbá Fischer és Hartmann teljesítették; a kovácsolt vas és szegecselt vasmunkákat, valamint a könyvtári vasállványokat a Schlick-gyár, a fapadozati munkákat Gregersen G. és fiai, a linoleum burkolatot a Szab. parafagyár és a felvonókat Wertheim F. és tsa szállította; végül a pormentesitést a Magyar Vacuum Cleaner cég eszközölte. HÍREK. Üregek a vár alatt. Misztikus idők babonás félelmét ujjithatja fel a mérnöki hivatalnak egy újabb felfedezése: a vár alá van aknázva! — Talán nem is a vár, talán nem is aknákkal, de tény, hogy a várhegy lakóházai alatt siirü üregek veszélyeztetik a házak épségét A Hentzi-szobor áthelyezése idején reábukkantak az alatta rejtőző kiterjedt odúra, a melynek céljával s rendeltetésével sohsem jöttek tisztába. A földalatti üreg eredetét ma is mély titok fedi. Idővel már feledésbe is ment ez a Szent György-téri csuda, mig a minap egy házlebontás alkalmával a régi csudának több hasonló, de sokkal veszedelmesebb pendantjára bukkantak. Az azóta lefolytatott műszaki vizsgálat során megállapították, hogy a várhegy tele van a régi időkben ismeretlen célból készült csodálatos épitésíi üregekkel és alagutakkal. Vannak olyan hatalmas üregek is, amelyek két-három emelet magasságúak, de le a hegy gyomrába vannak beépítve. Lehet, hogy ezek a barlangszerü alkotások még a török várostromok korából valók s menedékhelyül szolgálhattak. Az utóbbi időben többször megesett, hogy egyik másik több százados épület alatt besüppedt a talaj. Az okát nem találták meg. Most a mérnöki hivatal e házsiilyedéseket is az üreg-beomlások lehetőségével hozza kapcsolatba és a vizsgálatot ez irányban is kiterjesztette. Az alapos vizsgálat azonban hosszú időt fog igénybe venni. Az első kerület vá lasztmányában ezért máris aggodalmas hangok merültek fel, hogy nem fognak-e újabb beomlások történni a vizsgálat tartama alatt. Elhatározták hogy a vizsgálat meggyorsítása és az üregek átkutatása céljából tanácshatározatot fognak kérni és nem elégszenek meg a mérnöki hivatalnak a lassúságával valamint az eddig készitett megbízhatatlan értékű üreg-térképekkel sem. A tanács a kérelemmel még nem foglalkozott. Harc a patikajog-okért. Öt évvel ezelőtt a közgyűlés — megunva a miniszterekkel való állandó patvarkodást — egy indítvány kapcsán a gyógyszertárjogok adományozásának, illetve kihasználásának kérdésében véleményadásra hivta fel a tanácsot. Közben a tiszti főorvosi hivatal, majd a közegészségügyi bizottság rágódott hosszasan a kérdésen, itt nagy tanulmányokat is készítettek az értékes jogosítványok dolgában. Ezeket most a pénzügyi bizottság vette tárgyalás aiá, ahol az ügyosztálynak az volt a javaslata, a főváros írjon fel a kormányhoz, hogy a gyógyszertárügyet mielőbb törvényes formák betartásával rendezzék, még pedig olyképen, hogy az érdekelt községek kérésére ezentúl a jogok ne személyeknek, hanem a községek közönségének ado- mányoztassanak azzal a kötelezettséggel, hogy a patikajogot a község előre megállapított bérleti összeg fizetése ellenében nyilvános pályázat utján, okleveles gyógyszerész-mestereknek adhassa bérbe. Amig ezt rendezik, szabályrendeletben az uj jog városi diját ói átruházási városi illetékét a forgalmi és térviszonyok szedni 1000, 20n0 és 3000 koronában állapítsák meg. A pénzügyi bizottság ezt az előterjesztést hosszabb vita után el is fogadta, a feliratot azonban nem a kormánynak, hanem a képviselőháznak fogják felküldeni. Mellőzték még a bérbeadási kötelezettségre vonatkozó korlátozást is s a fővárosi dijakat uj jognál 3000—5000 koronában, átruházásoknál 1500—3000 koronában állapították meg. A személyes jogú gyógyszertáraknak átruházásánál űzött visszaélésekre szintén reámutatott a memorandumban a pénzügyi bizottság. A tisztviselők nyugdijszabályzata. Múlt számunkban egész terjedelmében bemutattuk azt a két nagyarányú várospolitikai alkotás tervezeteit, amelyeket Rényi Dezső főjegyző a székesfővárosi mérnöki hivatal újjászervezéséről és a tisztviselők adósság- rendezéséről csak a napokban készitett el. Most egy harmadik és jelentőségében nem kisebb tervezet került munkába a főjegyzői hivatalban : a fővárosi tisztviselők és alkalmazottak nyug- dijszabályzatának revíziója. Rényi főjegyző, ki e munkálatát is polgármesteri utasítás szerint végezi, összegyűjtötte a világ valamennyi nagy városának a nyugdíjügyre vonatkozó statútumait s a mi Budapestünk speciális viszonyaival harmóniába állítható
