Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-02-18 / 7. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. február 18 eredménytelenül szétoszlottak. Az eszme megvalósulása anyagi rivalizáláson akadt meg. Vagy helyesebben mondva : két érdekcsoport ellenségeskedésén. Az egyik csoporthoz tartoztak a gyáriparosok, a másikhoz a íinanczierek. Ez utóbbiaknak érdekükben állott és áll ma is, hogy ha állami támogatás mellett létrejön egy nagyszabású kiviteli társaság, az fuzionáljon a kereskedelmi részvénytársasággal. Mert a keleti kivitelt jelenleg ez a társaság monopolizálja, a Balkán államokban és a Törökbirodalomban felállított magyar kereskedelmi múzeumok által. A kereskedelmi részvénytársaság és a mögötte álló pénzmatadorok tehát fáznak minden oly vállalattól, amely anyagi érdekeiket érinthetné. A helyzet fölöttébb szomorú és szégyenletes, mert a monopóliumot biró társaság miatt nem vagyunk képesek a Keleten nagyobb tevékenységet kifejteni. Legfontosabb érdekeink valósággal gúzsba köttettek ama részvénytársaság által, amelynek önzésénél csak gyámoltalansága nagyobb. És mindez a kormány tudtával, sőt támogatása mellett történik ! A kereskedelmi minisztérium nem mondhatja, hogy nincs informálva a kereskedelmi részvénytársaság káros- működése felől. A múlt év őszén egyik legkiválóbb orientálistánk, aki a minisztérium megbízásából tanulmányozta az európai és ázsiai törökbirodalom gazdasági viszonyait, valósággal megsemmisítő kritikát terjesztett Láng Lajos elé a kereskedelmi részvény- társaság felől. Úgy tudjuk, ad acta tették a jelentést, s a társaság tovább grasszálhat, ha csak Hieronymi Károly nem szakit az eddigi redszerrel. Pedig legfőbb ideje, hogy más útra térjünk. A kisázsiai Keleten a német vállalkozás és töke mindent elkövet, hogy a piaczot a maga kivitele számára biztositsa. A németek kiépíteni készülnek a bagdadi vasutat es ez óriási vállalat révén úgy meg fogják vetni lábukat Törökországban, hogy onnét többé senki ki nem szoríthatja ipari termékeiket. Ausztriában már tudatára ébredtek a gazdasági veszedelemnek, s noha az osztrák ipari kivitel már gyökereket eresztett a Keleten, hamarosan egy uj Oesterreichische Orient-Vereint alakítottak a legkiválóbb politikusok, nemzetgazdászok, gyárosok, iparosok és kereskedők belevonásávai. Egyfelől tehát a német, másfelől az osztrák élelmesség és iparkodás áll szemben a mi tehetetlenségünkkel és gyámoltalanságunkkal. Mire való iparfejlesztésről beszélni, ha nem törekszünk piaczot biztosítani gyártmányaink számára? Magyarország kizárólag csak a Kelet felé exportálhat, hol az ipari viszonyok még a mienknél is fejletlenebbek. Igen, de a Keletet mások foglalják el előlünk. Még azt a csekély forgalmat is elragadják tőlünk, amivel eddig birtunk és be fog következni az a szégyen, hogy kedvező földrajzi fekvésünk ellenére teljesen elveszítjük a keleti fogyasztó piaczokat. V iszont ellenben a német majd nyakunkra zúdítja az ázsiai török birodalom mezőgazdasági versenyét. És mindez azért fog történni, mert közgazda- sági életünkben oly egyének dominálnak, kik a maguk hasznáért képesek az ország legvitálisabb érdekeit is feláldozni. Tisza István grófot erőskezünek és kiváló köz- gazdasági kapaczitásnak mondják. Mutassa meg erős kezét a magyar közgazdaság kizsákmányolóival szemben. A Schlick-féle vasöntő- és gépgyár R. T. február 11-én tartotta XXXV. évi rendes közgyűlését Bujanovics Sándor elnöklése mellett. Az igazgatóság jelentése fölemlíti, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok káros következményei erre a vállalatra is bénitó befolyással voltak s igy nagyobb munkakifejtésre berendezett gyár tavaly sem részesült kellő elfoglaltságban. Ha a részvényeseknek mégis nagyobb kamatozást nyújthat az igazgatóság, azt úgy érhették el, hogy az üzem költségeit lehetőleg leszállították s intenzív munkával ellensúlyozták a kevesebb forgalomból származó hátrányokat. Az 1904. évre az igazgatóság 2,‘200.000 korona értékű megrendelést vitt át. A nyers haszon 813.590 korona 10 fillér, mig a tartalékok leírása után 200.443 korona 78 fillér tiszta haszon marad, a miből a részvények szelvényeit 16 koronával váltják be holnaptól kezdve. A hivatalnokok és művezetők nyugdíj-egyesülete javára, mint külön dotácziót, lO.OUO koronát juttatnak; ennek az egyesületnek a vagyona deczember 31-én 393.9H0 korona 95 fillér volt. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s a íölmentvényt minden irányban megadta és a most kilépett igazgatósági tagot: Radocza Jánost, valamint a felügyelöbizottság tagjait: Czettel Gyulát, Szitányi Gézát és Földiák Vilmost újból, egyhangúlag megválasztották. Hl eghiv ó«. Az „Országos takarék- és hitelszövetkezet“ 1904. évi február hó 21-én d. e. 10 órakor saját helyiségében (Erzsébet-körut 29.) tartja IV. rendes közgyűlését, melyre a t. tagok ezennel meghivatnak. Az igazgatóság. TÁRGYAK: 1. Igazgatósági jelentés a lefolyt üzletévről. — 2. Az 1903. évi zárszámadás előterjesztése. 3. A felügyelő-bizottság jelentése és határozathozatal az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére a lefolyt évre vonatkozó felmentvény megadása iránt. — 4. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság díjazásának és a választmány jelenléti dijainak megállapítása. — 5. 3 felügyelő-bizottsági tag és 2 felügyelő-bizottsági póttag választása. — 6. 10 választmányi rendes és 2 választmányi póttag választása. — 7. 5 felszámoló választása. Az alapszabályok 39-ik §. 5 ik bekezdése értelmében a közgyűlésen szavazati, valamint cselekvő
