Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-03 / 1. szám
1904. január 3. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 hogy a jelenlegi üzletévre átvitt megrendelések az elmúlt évi összforgalmat máris meghaladják. Az elért 287,(573 kor. 62 fill, brutto nyereségből 51,000 kor. értékcsökkenési leirásokra. 25,000 kor. a tartalékalap gyarapítására, 180,000 kor. 4'/0 osztalék fizetésére fordíttatik, 8000 kor. pedig uj számlára vitetik át. A felmentvény megadása után megejtett választásoknál megválasztattak: Marcus Hugó az igazgatóságba, Mérő János kir. tanácsos, Auer Mór, La Borda Sándor, báró Lippe Viktor, Markó Albert és Neumann Ödön a felügyelő-bizottságba. A közgyűlés végül fájdalmas részvétét fejezte ki Epperlein Oszkár igazgatósági tag váratlan elhunyta felett. Hírek a városházáról. Kisajátítások a Gellérthegy lejtőjén. A Gellérthegy környékének, helyesebben lejtőjének rendezése óriási kisajátításokat igényel. A szabályozási terv szerint szükséges kisajátítások nagy része már keresztül vitetett, de még hátra van néhány telek, amelyek megszerzése nagy nehézségekkel fog járni. A mérnöki hivatal most összeállította és a tanácshoz betelj esztette a még kisajátítandó telkek jegyzékét s egyben jelentést tett az akadályokról, melyek a kisajátítási eljárás teljes befejezését eddig hátráltatták. Összeköttet és a Svábhegy s a Zugi igét között. Eégi panaszát képezi az I. kerület polgárságának, hogy a Svábhegynek nincsen direkt összekötő útja a Zugligettel. A főváros nehány évvel ezelőtt megkezdte ugyan az útépítést az Istenhegy s a zugligeti Tündérhegy között, de ezt az útvonalat egy rövidebb szakaszon befejezetlenül hagyta. Az I. kerületi elülj áróság most újabb előterjesztést tett a a tanácsnak ez összekötő-útvonal teljes kiépítése tárgyában. A tanács fölhívása folytán azt jelenti ez ügyben a mérnöki hivatal, hogy a jelzett útépítés már két Ízben belevétetett a költségvetésbe, de a budget tárgyalások alkalmával mindig töröltetett. Pedig a zugligeti s svábhegyi direkt összeköttetésre csak ugyan égető szükség van. Javasolja ez okból a mérnöki hivatal, hogy a tanács a munkálatok végrehajtását rendelje el. A költségek összesen 4000 koronára rúgnak, mely összeg az Országház- tér rendezési munkálataira kiírandó árlejtések körül remélhető megtakarításokból nyer majd födözetet. Méltányossági okok. A főváros tauácsa javasolja a közgyűlésnek, hogy a budai Szt.-Ferencz rendiek társházának 1400 korona segélyt szavazzon meg. A társházra a fenti összeg erejéig kövezési járulékot vetett ki a főváros. A franciskánusok a járulék leírását kérelmezték, hivatkozással arra, hogy annak idejében csaknek ingyen adták át a területeket a fővárosnak: 6000 koronát kaptak oly telekrészekért, amelyek ma 40,000 koronát érnek. A mérnöki hivatal javaslatára elhatározta a tanács, hogy a kivetett járulók erejéig subvencziót szavaztat meg a közgyűléssel. Védekezés a kóboráram ellen. A légszesz- társulat még az óv elején azzal a panaszszal fordult a tanácshoz, hogy a főváros olyan részein, melyen felsővezetékü áram hajtja a villamos kocsikat, veszedelmesen pusztítja a gázcsöveket az úgynevezett kóboráram. Megtámadja a föld alatt elhelyezett összes vastárgyakat, amelyeket lassankint rostává lyukasztgat. A társulat kérte a tanácsot, hogy ezt az ügyet mihamarább tegye tanulmányozás tárgyává s gondoskodjék óvóintézkedésekről, mert a magasabban fekvő gázcsövek után minden valószínűség szerint a vizvezetéki csöveket fogja majd pusztítani a kóboráram, amiből kiszámíthatatlan bajok keletkezhetnek. Miután a légszesztársulatnak nincs tudomása arról, hogy e nagy fontosságú ügyben történt-e már valamelyes intézkedés, most arra kéri a tancsot, hogy headványát vegye figyelembe, mert a fenyegető veszedelem elhárítása nemcsak a társulatnak képezi érdekét, hanem a fővárosnak is, amelynek milliókat érő földalatti létesítményei vannak. Mint a „Főv. Tud.“ értesül, ez ügyet már régóta tanulmányozzák a főváros szakközegei, de a védekezés módját még nem ismerik. A külföld legtekintélyesebb elektrotechnikusai már évek óta hasztalanul kutatják a kóboráram elszigetelésének módját s igy a főváros mérnökei sem képesek egyelőre megbirkózni az ismeretlen villamos veszedelemmel. Annyi konstatáltatok, hogy a fővárosi vizvezetéki csövekben még eddig semmi hiba sincs; a gázcsőhálózatnál is csak egy ponton mutatkozik a kóboráram pusztítása. A főváros hetedik vasliidja. A kereskedelmi kormány már az Erzsébet-hid befejezésével foglalkozott az ó-budai Duna hid létesítésének tervével. Erről három terv fekszik a kereskedelmi minisztériumban. Az egyik egy magánmérnök munkája, mig a másik kettőt a minisztérium hivatalosan készíttette el. Ilyen formán a polgárok akcziója csak siettetni fogja a kérdéses hidmunkálatainak megkezdését, melyre úgy is vár már az állami vasgyár, ahol nagy a munkahiány. A kereskedelmi kormány az állami beruházásokra nagyobb összeget kíván a jövő évi költségvetésbe felvétetni, hogy az összes tervbevett állami közmunkák elkészíthetők legyenek. Kihővitendő iskola. A nagydiófa-utczai polgári iskola igazgatója kérte a tanácsot, hogy az iskola épületére még egy emeletet huzasson. Az iskola nélkülözi a tornatermet, szertárt s tanácsi szobát, mely helyiségek bőven találnának helyet az uj emeleten. A mérnöki hivatal nem javasolja az építkezést, mert az egész iskolaépület nem felel meg a kor igényeinek s igy ez épületbe újabb befektetést helyezni koczkázatos dolog volna. E javaslat alapján a tanács lemondott a jelzett iskolaépület kibővítéséről. Egy kis tévedés. A Pasarét csatornázásának ügyét befejezettnek tekintik a telektulajdonosok. Hosszas tárgyalások után végre elhatározta a főváros, hogy az erősen fejlődésnek indult pasaréti részek számára csatornázást készíttet olyképpen, hogy a szennyvizek a kadétiskola magáncsatornáján keresztül a Eetek-utczai közcsatornába lesznek levezeten- dők. Sikerült e tervhez megnyerni a hadügyminiszter hozzájárulását s ennek következtében az ügy letár- gyaltatott az összes bizottságok, a tanács s végül a közgyűlés által is. Úgy állt a dolog egész a mai napig, hogy a tavaszszal belefog már a főváros a munkálat végrehajtásába. Most aztán kiderült, hogy az eddig végzett előmunkálatok nem érnek egy fabatkát, mert azok alapján a tervezett csatornázás nem vihető keresztül. A fővárosi mérnöki hivatal ugyanis terveinek alapjául azt a körülményt vette, hogy a kadétiskolai csatorna 85/54 czentiméter szelvénynyel bir s igy befogadó képessége elegendő a pasaréti szennyvizek levezetésére is. Ma átirt a katonai épitőosztály a tanácshoz s értesítette, hogy ez az alap hamis, mert a kérdéses csatorna a
