Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-02-18 / 7. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. február 18. 4 a kiküldött bizottság a mostani helyiségét —mondjuk: deszka-alkotmányát — tűzveszélyesnek találta. De nem talál. A Balaton-utczai óvoda-helyiség sötét, alacsony pinczéje nem használható, pedig arra vetette szemét első sorban. A Szemere-utczai iskola helyiségét is már rég elfoglslta volna munkás-kaszinó számára, ha arra alkalmas volna. Legközelebb megtekintik a Sziget-utczai iskola helyiségeit is. Most általános lett már a gyermek-otthonok és iskolai főző-konyhák létesítése is. Mily könnyű volna ezek meghonositása, ha minden iskolában erre alkalmas pincze-helyiség volna. De rendesen nincs, mert .a tervezéskor erre nem gondoltak; holott a humanizmus régóta hangoztatta ezeket az újabb szükségleteket. Én tehát a humanizmus nevében kérem arra a -székesfővárosi mérnöki hivatalt, hogy a paedagogu- .sokkal és iskolaorvosokkal egyetemben állapítson meg egy modern normál iskola-épület tervezését, mely minden újabb követelménynek megfelel. Dr. Gy. B. A budai tisztviselőka közúti ellen. A budai gyárak tisztviselői vasárnap délelőtt népes értekezletet tartottak a lipótvárosi demokrata körben egy mozgalom szervezése ügyében, melynek segélyével a közúti vasút vezetőségét kedvezményes bérletjeg37ek kiadására szorítsák. Több fölszólalás után Kassics Péter fővárosi bizottsági tag rámutatott <azon visszás állapotokra, melyek sötét világot vetnek a főváros intéző köreire. Bár konkrét bizonyitékokat — igy szólt többek közt — kriminálisán üldözhető értelemben alig lehet találni, mégis azt kell feltételezni, hogy mindazok. kik lehetővé tették, hogy a közútival a főváros hátrányára kötött szerződés létrejöjjön vagy a kik agyonhallgatják és bármikép tűrik azokat a korrupt viszonyokat, amelyek nap-nap után a közönség kizsarolására irányulnak, a társaságnak le vannak kötve és a társaság által meg vannak vesztegetve. Ha pedig ez a vád alaptalan, akkor csak az a kisebbik baj áll fenn, hogy azok a városatyák és az intéző körök, a kik a közönség rovására a társaság kapzsi érdekeit istápolják, ostobák, tudatlanok és lelketlenek és mint ilyenek képtelenek a közérdek szolgálatában a hivatásnak megfelelni. Mert ha nem lettek volna megvesztegetve vagy nem lennének ostobák, akkor nem löktek volna 50 millió forintot a dúsgazdag társaság lábaihoz minden ok és ellenszolgáltatás nélkül és nem létesült volna az a díjszabás, mely most érvényben van és a melynek fele is túl magas. Kassics Péter még sok körülményre terjeszkedett ki és több visszaélését ismertette a közúti vaspálya társaságnak, á égre azt az indítványt tette, hogy az értekezlet menesszen egy-egy küldöttséget a kormányhoz, a kerületi bizottságokhoz és a polgármesterhez a díjszabás ügyében ; ajánlotta továbbá, hogy a főváros polgársága falragaszok és a sajtó utján szólittassék fel a társaság önkényének megtörésére és azt általános bojkottal mozditsa elő. Ezt a javaslatot az értekezlet egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Hasonló szellemben nyilatkozott dr. Csillag Benő fővárosi bizottsági tag is, aki népgyülés tartását hozta javaslatba. Daróczy délivasuti felügyelő indítványára az értekezlet egy szükebb bizottságot választott arra a czélra, hogy Kassics és dr. Csillag javaslatait keresztülvigye és lépjen érintkezésbe Ney Dániellel, mint az ujpesti-uti és Kiinger Dezsővel, mint a csömöri- uti gyárak alkalmazottai érdekében már szervezett hasonló irányú mozgalmak vezetőivel, a további lépések egyöntetű megtétele tárgyában. Illetékes helyről arról értesülünk, hogy a közúti vasút arra a memorandumra, melyet dr. Vázsonyi Vilmos országgyűlési képviselő az ujpesti-uti gyárak alkalmazottai nevében egy 200 tagú küldöttség élén öt héttel ezelőtt haraszti Jelűnek Henriknek átnyújtott, még nem nyilatkozott és az ügy még tárgyalásra sem került. A főváros tanítói és a vasúti kedvezmény. Bizony nehéz dolog a magyar vasút füstjétgőzét a kultúra szolgálatába terelni. Legföljebb a füttyéből jut a kultúrának valami. Egyébként pedig kommercziális dolog az egész. A magyar államvasut ügyeiben az üzleti könyvvitel rovatain át vezetnek az ajtók keresztülkasul. Úgy mondják, hogy az államnak kötelessége a maga jövedelmeit annyira szaporítani, amennyire csak tudja. Hát Isten neki! Ha csak kereskedő akar lenni. Legalább lenne jó kereskedő. De annak is rossz, mert nem követi az üzletvilág modern jelszavát: „Csekély haszon, nagy forgalom.“ Egy állam felsŐbbségi jellege azonban nem érheti be azzal, hogy mindenben a rideg kereskedő-világ üzleti erényeiből szerkesszen magának tizparancsolatot. Követendő morált is kell hirdetnie, de nemcsak hirdetni, hanem ténykedéseiben tanusitani is. A mi kormánypolitikánk azonban olyan, mint annak a papnak a cselekvése, ki vizet prédikál és bort iszik, s rajta kapatván, mondja: ne a tetteimet, hanem szavaimat kövessétek, mert csak úgy juttok be mennyeknek országába. Miféle konzekvens morál nyilvánul például nálunk az alkoholizmus meggátolásában ? Állami pártolás mellett alkohol-ellenes egyesületek keletkeznek mindenfelé. Kormányutasi- tás szerint a nép országszerte a szeszfogyasztás ártalmas következményeire kioktatandó, a tankönyv-
