Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-02-10 / 6. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. február 10. két leginkább szoktak hamisítani; mig ugyanis 1897 évben a vásárcsarnok megnyíltakor az élelmiszerek 60’8°/0 volt hamisított, addig 1902-ben csak 2-9°/0. E körülmény a vásárcsarnokban létesített rendszeres és szakszerű vizsgálatról tanúskodik, hol az egészség- ügyi ellenőrzés czéljára husvizsgáló és vegyészet1 laboratóriumok is vannak berendezve. — Ha a vásár- csarnokokban az élelmiczikkeknek nemcsak minősége, hanem árának olcsósága is kifogástalan lesz, úgy kétszeresen fogjuk üdvözölni a vásárcsarnokok tevékeny és tehetséges igazgatóját. Még ki kell emelnünk, hogy a vásárcsarnokok intézménye a főváros egy jövedelmi forrását képezni, mert miként az igazgatósági jelentés igazolja, a lefolyt 1902. év alatt is 4*47°/,,-ot kamatozott a beruházott töke. Tehát nemcsak az élelmiczikkeket fogyasztó közönségnek, hanem a fővárosnak is érdekében áll, hogy ilyen gazdálkodás mellett a vásárcsarnoki intézmény tovább fejlesztessék. Az általános jövedelmi pótadó kivetésénél az adózók javára figyelembe jövő tehervallomá- sok benyújtásának határideje január 31-én letelt. E határidő elmulasztása azonban még nem jelenti a terhek beszámításának végleges kizárását A pénzügy- miniszter egyik határozata szerint ugyanis a teher- vallomásokat a pénzügyigazgatóságok egészen október 15-ig kötelesek elfogadni, de csakis „kellőleg igazolt és különös méltánylást érdemlő esetekben.u Igazolni kell tehát, hogy a tehervallomás elkésését az adózótól független, általa el nem hárítható akadály okozta. Betegséget például csak akkor lehet sikeresen fölhozni a késedelem okául, ha orvosi bizonyítvány igazolja. A közönségnek érdekében áll, hogy az utólagos bejelentéseket mentöl előbb megtegye ; mert természetes, hogy annál könnyebb a mulasztást elfogadhatólag igazolni, mennél rövidebb az ideje. A kórházi ápolási dijak leszállítása. A belügyminiszter le akarja szállítani a kórházi ápolási dijakat az egész országban s igy Budapest kórházaiban is. Ez azonban nehézségekkel jár. A legnagyobb baj az, hogy az esetleges deficzit a város nyakába szakadna, a mit mindenáron elakarnak kerülni. Halmos polgármester e tárgyban bizalmas értekezletet hivott össze, melyen a főorvoson kívül részt vett Müller Kálmán dr., a Rókus igazgató főorvosa is. Az értekezlet azon tanakodott, lehet-e valahol valamelyes megtakarítást elérni. Az értekezlet arra az eredményre jutott, hogy a megtakarítás lehetetlenség. A városligeti nagy vendéglő lebontása. A főváros tulajdonát képező városligeti nagy vendéglő oly rozoga állapotban van, hogy bérbeadni többé nem lehet. Ez okból a főváros közgyűlése elhatározta az épület lebontását s a vendéglő egész telkének parkozását. E határozat alapján a tanács fölhívta a VI. kér. elöljáróságot, hogy a vendéglő lebontása s az épületanyagnak árverés utján leendő értékesítése iránt sürgősen tegye meg a szükséges intézkedéseket. A bontási munkálatoknak márczius derekán már befejezést is kell nyerniök. Egyben fel- hivatott a mérnöki hivatal, hogy a nagyvendéglőt törölje a főváros leltárából. Nemzetközi alkoholellenes kongresszus Budapesten, a. belügyminiszter értesítette a fővárost, hogy a tavaly Bremenben megtartott IX. nemzetközi alkoholellenes kongresszus elhatározta, hogy a legközelebbi összejövetelt 1905-ben Budapesten fogja megtartani. A kongresszus előkészítő munkálatainak költségeire a miniszter 10,000 koronát engedélyezett s a minisztérium részéről kijelölte azokat, akik a szervező bizottságban részt fognak venni. A főváros tanácsa, tekintettel a kongresszus közérdekű czéljaira és az idegenforgalom érdekeire, a miniszter leiratát azzal a javaslattal fogja a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni, hogy a szervező- bizottságba a főváros részéről küldjék ki: Halmos János polgármestert, Viola Imre tanácsnokot, dr. Schermann Adolf t. főorvost, dr. Müller Kálmán és dr. Ludwigh Endre kórházigazgatókat, dr. Körösi József statisztikai hivatali igazgatót, továbbá dr. Jármay Gyula, dr. Hainiss Géza, Kimer Károly, Paksy Béla, dr Pertik Ottó, dr Rózsavölgyi Manó, dr. Schächter Farkas, dr. Schwartzer Ottó és dr. Verédy Károly főv. bizottsági tagokat. Repedések a központi városházán. A központi városháza épületének ama sarkán, amely szemben van a megyeházával, veszedelmes repede- zések mutatkoztak. A mérnöki hivatal megvizsgálta a repedéseket s konstatálta, hogy azok nemcsak a vakolatra, hanem az egész falra kiterjednek. E repedések minden valószínűség szerint a talaj sülye- dése folytán keletkeztek. A magánépitési bizottság e jelentése alapján javasolta, hogy a veszélyeztetett pontokon talajfurások eszközöltessenek annak a kinyomozására, nincsen-e valamelyes hiba a fundamentum körül. A tanács most fölhívta a mérnöki hivatalt, kogy a szükséges talaj fúrásokat haladék nélkül hajtsa végre. A Logody-utcza burkolása. Az I. kerületi Logody-utczai háztulajdonosok nevében Baranyai Sándor fővárosi bizottsági tag arra kérte a tanácsot, hogy a díszes, emeletes házakkal beépített Logody- utczában, amelynek most csak kavicsjárdája s maka- dam kocsiutja van, szilárd utczaburkolatot rakasson le. A kerületi elöljáróság pártoló előterjesztést tett ez ügyben s javasolta, hogy a burkolás czéljaira a kerületi kőtéren rendelkezésre álló használt kőanyag vétessék igénybe, mert igy a munkálatok csak csekély költséggel fognak járni. A Kossuth- s a Szabadság-szobor. A tanács fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy a Kossuth- és Szabadság-szobor további műszaki tárgyalására alkalmas tervet s helyszinrajzot készítsen s azt sürgősen terjessze be. A mérnöki hivatal most eleget tett a fölhívásnak. A Szabadság-szoborra vonatko
