Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-02-10 / 6. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS _6 határozza. A fogalmazás a helyesírásra való szoktatással kezdődik; az Írásbelit megelőzi a szóbeli fogalmazás és a tanítás felső fokán azzal végződik, hogy a tanuló a maga részletes vázlata alapján írja meg fogalmazványát, A számtani rész hivatott a gazdasági érzék fejlesztésére hatni. A számműveleteket meghatározott tárgyi anyagon gyakorolják. Ezek a tárgyi körök magukba foglalják mindazokat a gyakorlati ismereteket, a melyeket más tárgyak körében megtanulni nem lehet és a melyeket a gyakorlati életben mindenkinek tudnia kell. A tárgyi anyag növekedése mellett, a számolás elméleti részében jelentékeny a redukció. A beszéd és értelemyyukorlat speciálisan fővárosi átdolgozásban most kerül először napvilágra. A főváros földrajzának oktató terve rendszeres őszi és tavaszi sétákat és kirándulásokat kíván. Minden iskola köteles lesz erre vonatkozó konkrét javaslatát beterjeszteni. Az intenzív szemléltetés érdekében tervezik a vetített képek igénybevételét, az iskolaudvaroknak homokkal való ellátását, megfelelő fölszerelését stb. A történettanítás során czél a magyar érzésnek és gondolkodásnak a gyermek leikébe való bevésése, a mit a fővárosban összeverődött nép lelkében a lakóhelyhez való ragaszkodás érzésének fel- ébresztésével lehet legczélszerübben megkezdeni. A természettudományi oktatás megfigyeléseken alapszik. A fővárosi kőháztengerben is sok megfigyelni való akad, a mit az iskolaudvar fölszerelésével és a tervezett kirándulásokkal egészítenek ki. A kültelken a gazdaságtannal, leányoknál a konyhai foglalkozással kerül kapcsolatba a természettudomány. Az énektanítás czélja, hogy mennél több maradandóbb •értékű magyar dal váljék a tanuló tulajdonává. Az ahó három ossztályban a tanulók hallás után, a felső három osztályban hangjegy szerint is énekelnek. A rajzoktatás önálló megfigyelésre, a való tárgyaknak szemlélet utján és emlékezet szerint való ábrázolásra tanít. Gondoskodnak a rajzoló-kedv ébrentartásáról és a tervezgetésig való elöhaladásról. A rajzminták eltűnnek az iskola látóhatáráról és modellként pillangók, kitömött állatok és czélszerüen megválasztott szerszámok szerepelnek. A kézimunka tanítást beviszik a fiúiskolákba is, mint kézügyesitő agyag-, papiros famunkát. A női kézimunka oktatás czélja, hogy a leánytanuló majdan a maga vagy családja legegyszerűbb házi szükségletét (varrás és foltozás) elkészíthesse. A tornátanitás útmutatása részletesen felsorolja a hónaponként gyakorlandó játékokat, valamint a szabadgyakorlatokat és a szertornázást, úgy a fiuk, mint a leányok számára. Legvégül (mint függelék) következnek az iskolai helyesírás szabályai. A fővárosi gyermek életébe — a tanítóság lelkes közreműködésével — óhajt a tervezet uj -élénkséget hozni. A tervezet fölösleges példányaiból az érdeklődők 4 koronáért kaphatnak egy-egy példányt a közoktatási ügyosztályban. 1904. február 10. A tözsdsbiróság heti krónikája Gróf Festetich Tasziló bérlői. Február 3. Abban a már egy év óta folyó perben, melyet Sauer Ignácz nagykanizsai bérlő vezet Scherz Géza csurgói bérlő ellen, ma volt a folytatólagos tárgyalás a tőzsde választott bírósága előtt. A per tárgya már ismeretes. Sauer Ignácz társa volt Scherz Gézának, azaz együtt bérelték ki gróf Festetich Tasziló csurgói birtokát. A társak az érintkezés folyamán összekülönböztek egymással és egyik pert a másik után indították egymás ellen. A mai per anyagát a társas viszony felbontása szolgáltatta. Sauer ugyanis megtudta, hogy Scherz eljárt a grófnál, hogy őt ne ismerje el bérlőnek, amit a gróf meg is tett és ezért indított keresetet Scherz ellen a társas szerződés felbontása iránt. Több tanút hallgattak ki ez ügyben, többek között dr Dezsényi Árpádot, gróf Festetich főtitkárát is, aki azt vallotta, hogy Scherz sem nála, sem pedig a grófnál nem járt el abban az ügyben, hogy Säuert ne ismerjék el bérlőnek, ő a saját iniciativájából nem vett tudomást Sauerről, a mihez a bérleti szerződése alapján joga volt. Ezután dr Lamberger József, Sauer jogi képviselője előterjesztést tett az egyezségre vonatkozólag és arra kérte a bíróságot, hogy a tanácsból küldjön ki két bírót az egyezség létrehozására. Azért kéri ezt, mert a felek között annyira el van mérgesedve a hangulat, hogy békés megegyezés csak úgy jöhet létre. Dr Tolnai Lipót, a Scherz ügyvédje hozzájárul a felperesi indítványhoz. A bíróság határozatában kimondotta, hogy nem fogadja el a felperes előterjesztését, hanem a tárgyalást 8—10 napra elhalasztja, ezáltal időt adván az egyezkedésre. Az esetben, ha ez idő alatt nem jönne létre az egyezség, akkor a bíróság szívesen egyengiti majd útját, hogy az egyezség létre jöjjön. Pór egy meg nem kötött szerződés miatt. Február 6-án. Fuchs Adolf, Cservény József és Klein Leó abauj-szántói malomtulajdonosok múlt év május havában felkeresték Szűcs Ödön budapesti gépkereskedőt, hogy egy gépkazán és malomberendezés szállítására nézve vele szerződést kössenek. A szerződést még az nap szóbelileg meg is kötötték, illetve az árra nézve megegyeztek, azonban azt írásba foglalni nem lehetett, mert a vevők nem voltak tisztában azzal, hogy a rendelkezésükre álló két géptelep közül mint: szentesi és késmárki géptelep — melyiket fogják választani. Az árra nézve úgy állapodtak meg, hogy egy régi gépüket adják cserébe az újért és a késmárki géptelep választása esetén 23.4C0 koronát, a szentesi géptelep választása esetén pedig 19.100 koronát fognak ráfizetni. A vevők
