Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-12-24 / 27. szám
1904. deczember 24; MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 695 tagja Van, a kik közül 510 osztrák, 85 magyar. A bank főtanácsának legutóbbi ülésében a Pranger vezértitkár részéről előterjesztett jelentés többek között felemlíti, bogy a folyó év üzleti eredményei után az osztalék mintegy G8 K-ban állapítható meg. Az ülésen azonkívül a folyó igazgatás ügyeinek egész sorát, köztük a szokásos félévi előléptetéseket intézték el. A bank nagyobb nyeresége folytán a monarchia két állama is részesedik s ez a részesedés mintegy 1*8 millió K t fog tenni, a miből Magyar- országra körülbelül 760,000 K esik. Itt említjük meg, hogy a jegybank kormányzójának Bilinsky lovagnak, öt évi megbízása január elsején lejár. A két kormány, mint hallatszik, megegyezett abban, hogy Bilínskyt nevezik ki ismét az Osztrák-magyar bank kormányzójává. Uj tizkoronás bankjegyek. Az uj tizkoro- nás bankjegyek nyomása serényen halad és kibocsátásuk jövő év február végére vagy márczius elejére várható. Addigra a forgalom által tapasztalat szerint igényelt körülbelül 160 millió K összegű bankjegy és ugyanoly mennyiségű tartalékkészlet elkészül. Magyar telepítési és parezellázási bank. A magyar jelzáloghitelbank a csoportjához tartozó pénzintézetekkel egyetemben öt millió korona alaptőkével uj pénzintézetet alapit, melynek czélja telepítési és parezellázási műveletek keresztülvitele lesz. A magyar czimer használata. Osztrák gyárak különös előszeretettel csempészik be áruikat Magyarországba a magyar czimer és korona jegyének használatával Most aztán fölmerült az a kérdés, hogy a magyar koronának a magyar czimerrel együttesen, vagy külön-külön iparczikkekben ékítmény gyanánt való használata, mely esetekben engedhető meg A miniszterelnök így intézkedett: A magyar állam czimerének használatát az 1883. évi 18. t-cz. kormányhatósági engedélyhez köti. A törvény rendelkezése azonban, mint azt az idézett törvény végrehajtása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet magyarázza, csak olyan czimerhasználatot tiltja, a melynél ez, az azt alkalmazó alanynak személyével, vagy czégével összeköttetésben áll s az egyén, vagy ezég minőségének jelzésére szolgál. Ha ellenben valaki csak a czimert magát készíti, vagy elárusítja, vagy pedig ha a czimer puszta ékitmén}^ valamely iparczikken, minden vonatkozás nélkül az előállító vagy elárusító személyére, vagy ezégére: ez nem tekinthető az 1883. évi 18. t.-cz. szerint minősülő czimerhasználatnak s az ily czimer használata az idézett törvény szempontjából korlátozás alá nem esik. Tekintettel azonban arra, hogy az ország czimerének vagy koronájának ékitményszerü használata az illető iparczikk magyar származására utal s igy a vásárló-közönség esetleges felrevezeté- sére alkalmas, e jelzésnek nem magyar származású árukon való használata az 1884. évi 18. t.-cz.-ben foglalt ipartörvóny 58. §-a értelmében megengedve nincs. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár decz. 27-én délután Hódossy Imre orsz. képviselő elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya a részvénytőke felemelése volt. Dr. Schmidt József min. tanácsos, az intézet vezérigazgatója az igazgatóság nevében előterjesztette, hogy az üzletágaknak kiterjesztése általában, de különösen a községi kölcsönügy és a községi kötvények állományának felemelése és nagyobb biztosítása feltétlenül szükségessé teszik a részvénytöke felemelését. Kéri tehát a közgyűlés beleegyezését 3500 darab uj 600 koronás névértékű részvény kibocsátására, amelynek egyenkint 1400 korona kibocsátási ár mellett a részvényesek rendelkezésére állanak. Az indítvány szerint a részvénytőke 2,100.000 koronával, a különböző tartalékalapok 2,800.000 koronával lennének felemelendők. A részvényekre való befizetés módozataira nézve kéri a közgyűlést, hogy bízza ezt az igazgatóságra; az uj részvények 1905. január L-től 5°/0 kamatozásban részesülnek és az 1906-ik üzletév nyereségéből már részesedni fognak. A közgyűlés az összes javaslatokat egyhangúlag elfogadta, és a szükséges további teendőkkel megbízta az igazgatóságot. A hajózási harcz mérlege. A magyar kivándorlók szállításáért tudvalévőén hónapokon át folyt a nagy hajózási tarifaharcz, mely csak legutóbb nyert helyes befejezést. A gyilkos tarifaharcz- ban a vállalatok évi nyeresége alaposan megcsappant, a minek eredménye azután az, hogy a nagy német hajóstársaságok, mint például a Norddeutscher Lloyd, az idén csak 2% dividendát fognak fizetni, a tavalyi 6c/0-kal szemben. Szakemberek becslése szerint az olcsóbb szállítási dijak a hajóstársaságok idei mérlegeiben 30 millió márka veszteséget jelentenek. Ebből megállapítható, hogy a magyar kivándorlók szállítása miatt kitört tarifaharcz 30 millió márkájába került a világ nagyobb hajóstársaságainak. Ezt a versenyt megérzi az „Adria“ magyar hajózási társaság is, mely pedig köz vetetlenül nem is volt érdekelve a háborúban. Vesztesége azért mégis lesz az „Adriádnak, mert a német hajóstársaságok az „Adria“ fiumei áruforgalmának csináltak őrületes versenyt. Tették ezt azért, mert az „Adria“ a „Cunard Line“ angol társaságnak a magyarországi ügynöke. így tehát az „Adria“ 1904. évi üzletéve jóval kisebb nyereséggel fog zárulni, mint az előző év. Ehhez képest a vállalat idei osztaléka a szokásos 28 K helyett csak 10—12 K lesz, a mi bizony lényeges differentia. Természetesen a megegyezés óta szent a béke s a magyar kivándorlók éppen oly tömegesen vándorolnak át az újvilágba Hamburgból és Brémából a német hajókon, mint Fiúméból a „Cunard Line“ angol társaság hajóin. Ezért valószínű tehát az, hogy egy-két esztendő múlva a magyar kivándorlók be fogják majd hozni a vállalatoknak a tarifaharcz veszteségeit.
