Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-12-24 / 27. szám
6 1904. deczember 24 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS részéről hála, a kormány részéről elismerés illeti. A közönség túlnyomó része azonban telhetetlen és igazságtalan. A meglevőnek értékét csak azok képesek méltányolni, akik ismerték a régebbi állapotokat, amikor gyorsabban és olcsóbban lehetett Győrbe vagy Szolnokra utazni, mint a Csepelsziget falvaiba vagy a rákosi községekbe eljutni. Ahogy mi ösmerjük Jellinek Henriket, kétségtelennek kell tartanunk, hogy a körúti közlekedés fejlesztésében még sokat várhatunk tőle. Ama ritka buzgalmu emberek közzé tartozik, kik soha nem tudnak megpihenni. Mindenhez van ideje és kedve. A legutóbbi időben a Kereskedelmi Csarnok ügyeit virágoztatta fel, s neki köszönhető, hogy a szerb és a magyar kereskedők közt szoros érintkezés támadt, megpecsételve a budapesti és belgrádi kölcsönös látogatások által. Mulasztás lett volna a kormánytól, ha ezeket a kiváló érdemeket meg nem látja és elismerésben nem részesiti. Olvasóinkhoz! Nyolczadik évfolyamába lép át a Magyar Székesfőváros, s az uj esztendő küszöbén fölemelt fővel tekint vissza múltjára. Mert hű maradt programmjához: mindenkor teljes függetlenséggel és nyíltsággal adott kifejezést a városi ügyekre vonatkozó nézeteinek. Erre fog törekedni a jövőben is. A bírálat szabadságát fentartja és megőrzi mindenkivel, első sorban azokkal szemben, kiknek kezébe van letéve székesfővárosunk erkölcsi és anyagi jövője. De valamint a múltban elkerülte, úgy ezentúl is óvakodni fog, hogy az intéző körök intenczióját és erkölcsi reputáczióját alaptalanul meggyanúsítsa. A Magyar Székesfőváros tényeket bírál és elveket vitat; amikor azonban hanyagságot, visszaélést és a közérdekbe ütköző tényeket vagy irányzatokat lát: elsőnek emeli fel szavát ellenök. A Magyar Székesfőváros az egyetlen sajtóorgánum, mely kimerítően foglalkozik a főváros ügyeivel és pártatlanul vitat meg mindjén kérdést, mely a polgárságot érdekelheti. Törekvésünk az uj évben is oda fog irányulni, hogy olvasóink mindenkor érdekes és alaposan megirt czikkeket találjanak lapunkban. Nem kalandozunk el a magas politika régióiba és nem nagyképüsködünk, hanem bőséges informácziók nyújtása mellett érdekesek iparkodunk maradni. A Magyar Székesfőváros szerkesztősége szoros kapcsolatban akar maradni olvasóival s azért nemcsak tért nyit minden közérdekű felszólalásnak és megindokolt panasznak, hanem készségesen felvilágosítást nyújt a hozzá intézett kérdésekre és az előfizetőknek a városi hatóságoknál levő ügyeiben díjtalanul eljár. Előfizetési ára: egész évre ... ... ___ ... ... ... 12 kor. fél évre..:, ... _.. ... ... ... ... ... 6 kor. Mutatványszámokkal készséggel szolgálunk. Tisztelettel a Magyar Székesfőváros szerkesztősége és kiadóhivatala. Hírek a városházáról. Az Aranyhegyi árok áthidalása. A III. kerületi Aranyhegyi árok áthidalási munkálatainak befejezéséről a mérnöki hivatal jelentést tett a tanácsnak. A hid épitésére előirányzott 600 koronán kivül még 300 korona költség merült fel, mit a tanács most utólag megszavazott. Az utak pormentessé tétele kátránynyal. A főváros mérnöki hivatala tudomást szerzett arról, hogy legújabban Monaccó és Francziaország- ban 50—60.000 Q-méter terüietnyi macadam burkolat felületét néhány miliméter vastag kátrány- réteggel vonták be, megkísérelvén, vájjon ez megakadályozza-e a por képződését. A kísérlet fényesen sikerült, sőt meggyőződtek arról is, hogy az utak mentek maradtak a nedvességtől, mi hathatósan előmozdítja az utak tartósságát, minthogy a nedves, tehát puhább rétegeket kocsik és lovak könnyen bevágják. Mindezeket a mérnöki hivatal szem előtt tartván, javasolja a tanácsnak, hogy egy x/2 kilométer macadam területen hasonló kísérletet eszközöltessen. A református egyház kérelme. A budapesti ev. ref. egyházközség megbízásából Hegedűs Sándor főgondnok kérvényt nyújtott be a tanácshoz, melyben egy uj templom és papiak épitésére a fővárostól telket kér. Hangoztatja az indokolás, hogy 2—3 év óta a főváros lakossága rohamosan szaporodik. A 60.00'J főnyi ev. ref. hívőknek csak az egyetlen már 70 éves Kálvin-téri templom szolgálhat ájtatossági helyül. Különösen a VI. és VII. kerületi hívőknek esik távol a Kálvin-téri templom, miért az uj egyházat a VI. kerületben kellene építeni. Erre legalkalmasabb helyül az Izabella- és Kemnitzer- utczák sarkán levő fővárosi telket tartják. Kéri a főgondnok az ügy sürgős elintézését, mit már ki is adtak a mérnöki hivatalnak.