Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-12-01 / 26. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. deczember 1. tiszta ruhában és tiszta czipőben jókor elindulunk az iskolába. Kezünk, körmünk mindig tiszta legyen. Szájunkat evés után vizzel kiöblítjük. Hetenkint legalább egyszer fürödjünk. A köpködós rossz szokás; de minden esetben csak köpőcsészébe, vagy zsebkendőnkbe köpjünk. Orrunkat is csak zsebkendőbe törüljük. Mielőtt az iskolába vagy lakásba belépünk, czipőnket a lábtörlőn jól letisztítjuk. Semmiféle szemetet, papirt, ételmaradékot, gyümölcshéjat s effélét sehol el nem szórunk. Óvakodjunk a meghűléstől! Ha kívülről jövünk, a felső ruhát, kendőt mindjárt levetjük, s csak akkor vesszük fel, ha ismét kimegyünk. Jő levegő egészség, — rossz levegő betegség! A szabad időt a szabadban, udvaron, kertben vagy legalább a folyosón töltjük ; az alatt az iskolatermet kiszellőztetik. Tartsuk magunk egyenesen! Akár járunk, akár állunk, vagy ülünk, mindig egyenesen tartjuk testünket. Olvasásnál, Írásnál, rajzolásnál, vagy kézimunkánál sem görnyedünk meg; hanem egyenesen tartjuk felső testünket. Mindig úgy üljünk, hogy mind a két talpunk a földet érje. Ha összefont karokkal kell ülni, karjainkat nem elöli, hanem hátunk megett fonjuk össze. Vigyázzunk a szemünkre! Könnyen olvasható, jó nagy betűket Írunk. Könyvünkre, Írásunkra, rajzunkra, vagy a kézimunkára testünkkel árnyékot ne vessünk. Félhomályban vagy alkonyaikor nem írunk, nem olvasunk, rajzon vagy kézimunkán nem dolgozunk. Vigyázunk, hogy vakító világosság ne érje szemünket, hogy munka közben könyvünkre, Írásunkra, rajzunkra vagy a kézimunkára a nap ne süssön. Azonnal jelentjük tanítónknak: ha helyünkről nem látjuk tisztán, hogy mi van a táblára irva, ha nem halljuk jól tanítónk minden szavát, ha helyünkön túlságos hideget vagy meleget érezünk, ha valami bajunk van s rosszul érezzük magunkat, ha észrevesszük, hogy szomszédunknak valami baja van, ha otthon valaki beteg, különösen ha fertőző (ragadós) betegség van a háznál. A vízvezetéki igazgatóság .újjászervezése. Nemsokára 10 esztendős jubileumát lehet megülni annak, hogy a főváros elhatározta a vízvezetéki igazgatóság újjászervezését. A lefolyt decennium alatt a törökök megverték a görögöket, Magyarországon behozták a polgári házasságot, Kigó Jancsi az uborkafa alatt egybekelt Chimay herczegnővel és el is vált tőle, Anglia megszüntette a búr köztársaságokat, Currie fölfedezte a rádiumot, Szerbia uj dinasztiát ültetett a trónjára, Koburg Lujzát becsukták és megszöktették az elmeszanatoriumból, Sümegi Vilmosból országgyűlési képviselő lett, szóval: az emberiség haladt és változott, csak a vízvezetéki igazgatóság újjászervezése nem tudott testet ölteni. A fővárosnak ez a nagyfontosságú és egyre bővülő intézménye 1889. óta beszorítva maradt a mérnöki hivatal V-ik szakosztályába. A budai vízművek kiépítése óta a „szervezés“ állandóan tapétán van, de minden egyes ujabbi vízmű létesítése előtt féltették a beszerzett javaslatokat azzal, hogy majd határoznak, ha az illető vízmű elkészült. Végre megépült a káposztásmegyeri nagy vízmű is, s most már csakugyan hozzá lehetne látni az igazgatóság, illetve a vízvezetéki intézmény végleges szervezéséhez, miután pontosan megállapítható a szükséges személyzet száma és munkaköre. Az alábbi adatok a laikus olvasót is föl fogják világosítani, hogy egy oly intézmény, mely milliós budgettel dolgozik és milliókat jövedelmez a fővárosnak, s«amelynek több százra rugó tisztviselője, illetőleg alkalmazottja van: föltétlenül önállósítandó. Húsz év előtt még megjárta, hogy a vízvezetéki igazgatóság alosztálya legyen egy ügyosztálynak, de ma tisztára abszurdum ennek az állapotnak a fenntartása. Abszurdum továbbá az is, hogy e roppant horderejű intézmény alkalmazottainak túlnyomó része ideiglenes alkalmazott és hogy az intézmény élén álló szakközeg, s a mellette levő mérnökök nevetségesen csekély fizetésben részesülnek. Hogy a közönség némi fogalmat szerezzen a vízvezetéki igazgatóságról, első sorban ismertetjük belső szervezi tét, mely a következő osztályokból áll: I. Segédhivatal. Végzi a központi kezelés teendőit. Ügyköre első sorban annak a tizenötezer ügydarabnak szabályszerű nyilvántartásából és kézbesítéséből áll, mely évenként az igazgatóságot érinti. E teendők elvégzésére mindössze 4 dijnok és 4 szolga van beosztva. II. Magánépitési szakosztály. Végrehajtja a rend- és díjszabálynak az igazgatóságra vonatkozó határozványait és pedig a dolog természete szerint 3 alosztályban, melyek a következők : a) Engedélyezési alosztály, melyben a meg- furási kérvény elintézésétől kezdve a kivetés befejezéséig szükséges műveletek hajtatnak végre. b) Fogyasztási alosztály, mely a beépített vízmérők szabályszerű nyilvántartásával és ellenőrzésével foglalkozik.
