Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-11-11 / 25. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. november 11. mely kórteremmel kapcsolatos, az E-pavillonhoz is építtessen még ez évben, miáltal lehetővé válnék, hogy férfi és női tüdőbetegek külön választassanak. A terraszt 32 méter hosszúságúra tervezik. A főváros köszöneté. A Gellért-hegy keleti oldalán levő lépcsőfeljárat és a Gellért-szobor körüli rész rendezése végleg befejezést nyert és a munkálatokat egy négyes bizottság vette át. Az átvételi jegyzőkönyvet a közmunkák tanácsa megküldte a fővárosnak tudomásvétel czéljából. A fővárosi tanács az átvételt tudomásul vette és azzal a javaslattal terjesztette elő a jegyzőkönyvet a közgyűlésnek, hogy a nagyszerű elkészítésért fejezze ki a főváros köszönetét a közmunkák tanácsának. A tanács ez előterjesztésnek már eleget is tett. A „Seiiimelweisz“ szobra. A Semmelweisz szobor végrehajtó-bizottsága azzal a kéréssel járult a székesfővárosi tanácshoz, miszerint engedné át a Semmelweisz emlékszobrának, mely bronzból és márványból készül, az Erzsébet-tér Deák-Ferencz-tér felé eső részét. Egyúttal mint értesülünk legközelebb egy nagyobb szabású szökőkút lesz felállítva az Erzsébet tér közepén, A főváros mint háziúr. A székesfővárosnak tudvalevőleg a Lipót-köruton két palotája van a 7. és 17. számú bérházak. Ez épületek építésekor a házbérviszonyok olyanok voltak, hogy a lakóknak aránytalanul olcsón adták ki a helyiségeket. Most miután a bérviszonyok annyira megváltoztak, elhatározta, a székesfővárosi tanács, hogy a bérpaloták minden lakójának bérét 100 korona átlaggal felemelte. De a lakók körülbelül 70l)/0 4—5 esztendőre szóló szerződési viszonyban, miért is csak a kisebb lakással bírókra nézve bir ez meglepetéssel. A vasárnapi nmnkaszünet újabb szabályozása. Tizenhárom esztendeje immár annak, hogy Baross Gábor a vasárnapi munkaszünet kérdését törvényhozás útján szabályozta. A néhai ^vasminister^ e kezdésében nagyrészben szocziális egészségügyi szempontok vezérelték, hogy az erők gazdaságosabb kihasználását, a nemzeti vagyont képező munkaerő kímélését biztosítsa. Csakhamar kitűnt azonban, hogy az idevonatkozó részletes rendelkezések nem mindenben felelnek meg a mindennapi élet követelményeinek. Ha egyet is értett mindenki, a kinek a múnkasziinet kérdéséhez valamelyes köze volt abban, hogy a munkaszünet megalkotása szükséges, az akkoriban kibocsájtott kibocsájtott részletes rendelkezések ellen rövid időn belül számtalan panasz és sérelem hangzott el, a melyek sürgősen követelték a rendelkezések egyes szakaszainak módosítását. A munka és a pihenés rendszeres időbeli elosztása egy igen fontos egészségügyi követelmény, mely az alkalmazott és pedig úgy testi, mint szellemi munkások rendkívüli számára való tekintettel nagy horderejű közegészségügyi jelentőséggel bír. Örömmel üdvözölhetjük tehát a kereskedelmi minisztert abban az elhatározásában, hogy a vasárnapi munkaszünetet újból, egészségesen óhajtja rendezni s az érdekelt osztályok részéről felmerült kívánságokat, minden érdek figyelembevétele mellett mérlegelve, rendszeresen feldolgoztatta. Ma már elodázhatatlanná vált ennek a kérdésnek alapos megvitatása, melylyel az országos ipartanács már a közelebbi hónapokban kíván foglalkozni s azt a czélt szolgálja a napokban megjelent munka is, hogy irányadóul szolgáljon a megtartandó tanácskozáson. KÖZGAZDASÁG. Nagy bukások a pamutipar terén. Az osztrák Geiringer czég bukása élénken foglalkoztatja nemcsak az érdekelt piaczot, hanem az egész iparágat Az érdekeltek közül természetesen legtöbben azt kérdezik egymástól, hogy vájjon a közel jövőben milyen meglepetések vagy nagyobb fizetésképtelenségek várhatók még a belföldi pamutipar terén. A piaczot mindenesetre erősen megrendítette két ilyen nagy, milliókra menő bukás és épp azért attól tartanak, hogy a két czég bukása magával ránt még néhány üzletet. A baj kétségtelenül a rossz üzleti viszonyoknak tulajdonítható, mindannak daczára a bankok versengése egymás ellen a hitelnyújtás terén is hozzájárult ahhoz, hogy a bukások ennyire meglepetésszerűen törjenek ki egy iparágban. A Magyar jelzálog-hitelbank igazgatósága megállapította az első félévi mérleget, mely a múlt évről áthozott nyereséggel együtt 3.662,153 (a tavalyi első félévhez képest -f 71,853) K tiszta nyereséget mutat. Az igazgatóság közlése szerint ebben a kimutatásban tárczájában levő értékpapírok a beszerzési áron, a saját záloglevelek és községi kötelezők az önköltségi ár alatt, a teljes értékkészlet összesen körülbelül fél millió K val van a jelenlegi árfolyam- érték alatt számításba véve. A Duna-Odera csatorna Bécsből írják, hogy a Duna-Odera összekötő csatornautnak közigazgatási bejárását Sieber báró helytartósági tanácsos elnöklete alatt megkezdték. A bizottságban a kereskedelmi, a közös hadügyi kormány a vasutak és hajótársaságok és az érdekelt községek képviselői vettek részt. A közigazgatási bejárás f. évi november 14-én fog befejeződni A hatalmas osztrák terv ily módon egy lépéssel ismét előbbre haladt. Tudvalevőleg az uj alpesi vasurakkal kapcsolatosan Ausztria 700 millió koronát fog áldozni uj csatornák építésére, amelyek a Dunát az Oderával és az Elbével fogják összekötni. Ez által közvetlen összeköttetés létesül az Északi- és Keleti-tengerektől a Fekete tengerig. A Duna és Moldva, továbbá a Moldva és Elbe összeköttetése nem uj gondolat. A csehek azt állítják, hogy már Ottokár király is tervezte. Hiteles levéltári adat van arról, hogy IV. Károly császár 1366. óv augusztus 3-án elrendelte a Moldva hajózhatóvá tételét Prágától észak felé. Ez meg is történt, amennyiben ebben az időben sok sziklát távolítottak el a Molvából. Mária Terézia alatt elkészült a Moldva-Elbe csatorna terve. Nagy lendületet vett az Elbe hajózása 1870. után, amikor a hajózási vámokat megszüntették, úgy, hogy negyven óv alatt megtízszereződött a forgalom. A Moldva forgalma sokkal csekélyebb. Prága felett a Moldva Stechoviczig (28 kilométer hosszban) hajózható Az Elbe 1165 kilométer hosszú vonalon hajózható, ebből Csehországra 300 kilométer esik, a Moldvából ellenben csak 110 kilométer, daczára, hogy még ezen túl 400 kilométer hosszú. A Moldva legdélibb része 40 kilométerre van a Dunától. Budveisztól a Duna 80 kilométer messze van. Vagyis 354 kilométer hosszt kellene a Moldvától hajózhatóvá tenni. Az eddigi'munkák 26 millió koronába kerültek, amelyből Ausztria kétharmadot s Csehország egyharmadot fedezett.
