Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-19 / 3. szám
4 magyar székesfőváros 1904. január 19, növelje. Ezen általános elvből folyik az is, hogy 2 - B’/o-ot jövedelmező ingatlanok és 3—4(l/y-ot jövedelmező takarékbetétek és „egyéb“ vállalati czimle- tek is növelvén — ha rontó hatással is — a bruttó- nyereséget, az igazgatósági jutalék perczentualis összege is növek-dik. Az ily pénzügyi operácziók a részvényeseknek ártanak ugyan, de egy szempontból használnak is. Ez az a szempont, amely mozgalmunkra kihat, ez az a szempont, amely miatt — bár a- legkisebb bántó szándék nélkül — mindezekre kitérni bátorkodtam. A fővárossal kötött szerződés 21. §-a értelmében ugyanis az 1903. évi mérleg elkészültével a viteldijtételek revisiója foganatosítható az esetben, ha a vállalat az utolsó 5 évben 10"/„-ot meghaladó nyereséget mutatott ki. Könnyen érthető, hogy a vállalat fázik ettől a revisiótól. Kapóra jön tehát az a körülmény, hogy az üzemre nézve felesleges 29 millió korona (az össztőke fele) alig jövedelmez 3j0-ot, úgy hogy a fővárosnak tarifarevisionális joga nem egykönnyen érvényesülhet, mert a tényleges üzemtőkéuek, az alapszabály- szerű levonások, tartalék- és egyéb alapok dotálása után, tisztán még l7"/n-ot kellett volna jövedelmeznie, hogy az egyensúly helyreálljon. A czikknek azon elitélő megjegyzésére, hogy helytelen a boykott és igy ajánlja a méltányosság kivívásáig való felfüggesztését, — bátorkodom a B. K. Y. T. igazgatóságának a Magyarország f. hó 11-iki számában kiadott hivatalos közleményére utalni, a melyben a vállalat elismeri, hogy a váczi-uti és újpesti irodák alkalmazottai csak álkor lógjak a boykoitot megkezdeni, ha a társaság az emlékiratban kért kedvezmények teljesítését megtagadná. Ney Dániel a7. előkészítő-bizottság titkára Az aszfaltburkolatok. A magyar aszfalt-ipar megteremtőjének Popper, István mérnöknek tollából érdekes és mindenképen tanulságos munka jelent meg a könyvpiaczon, mely behatóan tárgyalja az aszfaltburkolatok kérdését, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Ha figyelembe vesszük, hogy a városok háztartásában mily óriási szerepet játszanak a kocsiutak és járdaburkolatok és hogy a nagyközönséget mily közeiről érdeklik e kérdések ; úgy érthető az általános érdeklődés, mely Popper István e művét körülveszi. Alapos szakértelemmel hasonlítja össze az eddig alkalmazásba vett különféle útburkolatokat és arra az eredményre jut, hogy az aszfaltburkolatok rohamos elterjedését az a sokoldalú előny indokolja, melyet az aszfaltburkolat magában rejt. Erős ellenálló képessége, a rajta való közlekedés könnyű és biztos lebonyolítása, zajtalansága és tisztasága, jelentéktelen kopása, felületének csekély súrlódása, hvgie- niai és gazdasági előnyei azok a szempontok, melyek az aszfaltburkolatot minden más burkoló anyag fölé emelik. Számszerű adatokkal kimutatja, hogy pénzügyi tekintetben — 20 évi fenntartás alapul vétele mellett a legolcsóbb burkolat az aszfalt és e tekintetben csakis a keramitburkolat közelíti meg. Külföldi tapasztalatok nyomán tabellán mutatja ki, hogy a lovak csúszása felével kevesebb az aszfalton, mint a grániton, a sárképződés pedig 8 5-szer több a grániton, mint az aszfalton. Táblázatot mutat be a különféle burkolatok gördülési súrlódásának együtthatójáról, melyből látható, hogy a rossz macadam- uton a súrlódás 5-ször, a jó koczkakövezeten pedig 2-szer akkora, mint az aszfalton. Következménye ennek az, hogy egy ló mintegy kétannyi terhet képes vontatni az aszfalton, mint a koczkakövezeten. Szakszerű példákkal igazolja, hogy mekkora megtakarítást nyújt az aszfalt a lakosság összeségének az által, hogy a lovak és kocsik nagyon megkiméltetnek az aszfalton, másrészt a sokkal nagyobb tisztaság folytán az utczatisztitásnál mily jelentékeny költség takarittatik meg. Az aszfaltburkolatok e kiváló előnyeiben látja okát annak, hogy Magyarországon eddig ca 43 millió korona értékű aszfaltburkolat készült, melyből tisztán magyar anyagból 33 millió korona értékű burkolat állíttatott elő. De még ennél is aránytalanul nagyobb aszfaltterület fekszik a külföldön, a hol pedig lényegesen drágább e burkolat. Magában Berlinben jjpl. mintegy kétszer annyi aszfalt-kocsiut fekszik, mint egész Magyarországon. Világos képet nyerünk e munkából az aszfalt- burkolatok különféle nemeire nézve is és e szakszerű műből örömmel veszünk tudomást arról, hogy a coulé aszfalt a sheet aszfalt — mely burkolatok úgy minőség, mint ár tekintetében a legalkalmasabbak kocsiutak és járdák fektetésére — a hazai bányákban nyert aszfaltból a legjobb kivitelben készíthetők. A Biharmegyében fekvő és hazai tőke tulajdonát képező bányákban oly óriási mennyiségben áll rendelkezésre a legkiválóbb aszfaltburkolatok készítésére alkalmas aszfaltanyag, hogy az nemcsak a belföldi szükségletre elegendő, hanem jelentékeny kiviteli czikket is képezhetne. A feltárt aszfalt- anyagok mennyiségéből — hivatalos kimutatás szerint ca 651 millió m2 aszfaltburkolat volna készíthető. Ily körülmények között érthető Popper Istvánnak ama megjegyzése, hogy teljesen felesleges külföldi ai^agot alkalmaznunk, s különösen kerülendő a külföldi anyagból készült úgynevezett „műaszfalt“, mely minőség tekintetében összehasonlíthatatlanul alatta áll a magyar természetes aszfalt- anyagnak. Az értekezés minden sorából kiviláglik a szakértőnek biztos ítélete, s bizonyára hasznára válik majd az érdekelt köröknek, ha megszívlelik az érdemes szerző konklúzióját, mely akként szól, hogy: az útburkolatok megválasztásánál a technikai szempon
