Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-08-16 / 22. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. augusztus 16. kibővíteni egy loggia-val és e felett egy ugyanakkora első emeleti terrasszal. Ma adta be eziránti kérvényét és az építési tervezetet a székesfővárosi tanácshoz, mely valószínűleg — belemegy ebbe a dologba. A terrasz és loggia nagysága 210—210 négyszögméter. A fővárosi erdőmesterség panasza a tanácsnál a katonaság ellen. Koren Ödön helyettes szék. főv. erdőmester súlyos panasszal illeti a Budapesten székelő 23-ik gyalogezred 10-dik századát, különösen pedig a századvezető urakat. Ugyanis elmondja elég hosszú — a tanácshoz intézett — jelentésében, hogy f. hó 5-ikén a III. kér. Mátyáshegyen a székfővárosi kopárokon levő fenyőfásitás- ban, délelőtt 11 órakor tűz ütött ki, mely 800—1000 korona kárt okozott a fővárosnak. De tekintve azt, hogy az ottani kis fenyves a kopár sziklákra volt ültetve, sokkal több és nagyobb a kár. A fenyves körül azon időtájban, a tüzör — mert most a rendes erdőőrökön kívül még tűzőröket is vettek szolgálatba — jelentése szerint senki sem járt, csak a tűz kitörése előtt pár perczczel haladt el mellette a 23-dik gyalogezred 10-dik százada szivarozva, pótlékéivé’ és dalolva, s a tűz kitörésekor alig 200—300 lépésre lehettet a fenyvestől. A tűzőr a tüzet ordítva szaladt onnan az elég messze lévő Kőbányában dolgozó munkásokért, mialatt a katonák lehevered- tek a fűbe és tisztjeikkel az élükön gyönyörködtek a tűzben. Abban a tűzben, amit ők gyújtottak, mert más nem járt arra és tisztességes komoly ember — mint Deák Ferencz mondta — olyan helyen nem szivarozik, ők pedig, az egész század, füstölt és az oltás az erdőtűznél minden magyar állampolgár törvényes kötelessége; mennyivel inkább kötelessége ez tehát a katonaságnak ?! Midőn aztán a kőbányából előhívott munkások — mintegy 50-en — már lecsillapították a tüzet: akkor lett olyan kegyes a századvezető ur egy káplár vezetése alatt 5 embert a tűzhöz küldeni, maga pedig századával félórai gyönyörtelt pihenő után tovább állt. Koren erdőmester kéri a fővárosi tanácsot, hogy ez ügyet a hadtestparancsnoksághoz tegye át, a tisztek kileczkéz- tetése czéljából. Végül pedig czáfolja meg az újságok akkori hírét, mintha a III. kér. tűzoltóság vetett volna véget a tűzvésznek. Ez nem igaz — Írja — mert csak az ottani derék kőbányai munkásoknak köszönhető, hogy csak annyi kár van és a „derék“ tiszt uraknak, hogy ennyi is van. Óvoda és korcsma. A VII. kerületi Murányi- utczai ovoda vezetője azzal a panasszal fordult a székesfővárosi tanácshoz, hogy az ovoda udvarát és kerthelyiségeit az ezek aljához közvetlenül csatolt es érintő korcsma miatt nem vehetik igénybe a gyermekek. Ugyanis a korcsma helyiségekből üvegeket, rongyot, szennyet, sőt nem egyszer állathullákat is dobálnak át az ovoda kertjébe és udvarára, úgy hogy eltekintve az egészségtelen és fertőző szennytől, bűztől, mi az átvetett dolgokkal jár, a kis gyermekek és az ide át levő egyének életét is veszélyeztetik az áthajigált, sörös és boros üvegek által. A tanács felhívta a rendőrkapitányság figyelmét az embertelenségre és addig is mig e dolog ott elintéződik, utasította a mérnöki hivatalt, hogy az ovoda kertjének és udvarának falát emelje fel minél előbb. A mérnöki hivatal máris hozzá fogott a falfelemelés tervezetéhez. KÖZGAZDASÁG. Az összes budapesti bankokban és takarékpénztárakban május hóban 240-1 millió K. tétetett be és 231*0 millió vétetett ki, eszerint a múlt hó végén 696 0 millió K.-át tevő állapot május hó végéig 705-1 millióra emelkedett. Az egyes intézetek közül a Pesti magyar kereskedelmi banknál 4.743,000 K.-val emelkedett a betétek állapota, továbbá a Magyar országos központi takarék- pénztárnál 1.397,000 K.-val, a Hazai banknál 1.395,000 K.-val, a Pesti hazai első takarékpénztárnál 1.221,000 K.-val, az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárnál 1.160,000 K.-val és a Magyar általános takarék- pénztárnál 870.000 K.-val. Csökkent ellenben a betétek állapota a Magyar agrár- és járadékbanknál 1.262.000 K.-val és a Budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsön r.-t.-nál 1.102,000 K.-val. A többi intézeteknél jelentékeny változások nem fordultak elő. Az osztrák-magyar bank budapesti főintézetének váltótárczája 48-0 millió K-ról 5Pl millióra emelkedett. A többi pénzintézetek váltótárczája a megelőző hónaphoz képest 48 millió K-ra rugó emelkedést mutat. Állapota e hó végén 386.506,194 K 50 fillér volt. Az egyes intézetek közül a Pesti magyar kereskedelmi banknál 4.686,000 K-val emelkedett a váltótárca tartalma, továbbá a Pesti hazai első takarék- pénztárnál 3.006,000 K-val, a Magyar általános takarékpénztárnál 1.679,000 K-val, a Magyar földhitel- intézetnél 1.675,000 K-val, a Hazai banknál 1.646,000 K-val és a Magyar országos központi takarékpénztárnál 1.505,000 K-val. Csökkent ellenben a váltó- tárcza tartalma a Magyar általános hitelbanknál 4.101.000 K-val, a Magyar leszámítoló és pénzváltóbanknál 1.708,000 K-val, az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárnál 1.262,000 K-val, a Budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsön r.-t.-nál 1.157.000 K-val, a Magyar agrár- és járadékbanknál 727.000 K-val és a Magyar jelzálogbanknál 461,000 K-val. A többi intézeteknél jelentékeny változások nem fordultak elő. A bécsi kamara a magyar iparról. A bécsi kereskedelmi kamara évi jelentésében van egy érdekes fejezet, mely azt tárgyalja, hogy a magyar ipar fejlődése és versenyképessége mennyire károsítja az osztrák ipar érdekeit. Első sorban említi a jelentés a gipszipart, mely állami támogatással annyira erősödött, hogy a magyar gyárak ma már
