Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-07-24 / 21. szám
]y04. Julius 21 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS szóval egyszáz koronában állapítja meg; azoknak a tanítóknak pedig, a kik valamely szakraj ztanfolya- mon szereztek képesítést és azoknak, a kiket eddigi sikeres működésük és a rajzoktatási szakfelügyelők javaslata alapján a képesítés megszerzése alól fölmentett, valamint azoknak a tanítóknak, a kiknek polgári vagy középiskolai rajztanitói képesítésük van és a rajzoktatási szakfelügyelők javaslata alapján szakirányú iskolánál oktathatnak, föltéve, hogy minden tanító tényleg olyan szakirányú iskolánál tanít, a milyenre képesítése van, vagy a mely képesítésnek megszerzése alól fölmentetett, óradiját évi 120 K , szóval egyszázhusz koronában állapítja meg. A rajzoktatási szakfelügyelők jelentése szerint, mert eredményt felmutatni nem tudtak, a következő rajztanitókat a tanács a tanítás alól fölmenti: Szőnyi Engelbert, Dankanocs Mihály, Sajó Sándor, Gyurkovits Béla, Cserényi János, Nyárasdy János, Káloczy Imre, Saskeőy József, Kamenár Ferencz, Drajkó István, Nemes Zsigmond tanítókat; az ipa- rostanoncz-iskolai igazgatók jelentése alapján pedig a tanács az elméleti oktatás alól fölmenti Gyurko- vics Béla, Vágó Aladár tanítókat. A tanács elfogadja a közoktatási ügyosztály javaslatát a tanító személyzet beosztására nézve és felhívja a közoktatási ügyosztályt, hogy a tanitó- személyzet illetményeinek kiutalványozására az újonnan nyitott iskola fölnevelésére nézve intézkedjék; felhatalmazza, hogy az esetleg még szükségessé váló pótintézkedéseket saját hatáskörében tegye meg és gondoskodjék arról, hogy az összes iparostanoncz- iskolák elhelyezése falragaszokon közhírré tétessék. Lőre István igazgató-tanítónak az iránti kérelmét, hogy a tanács a VI. kér. felsőerdősori elemi fiúiskolában iparostanocz-iskolát nyisson, valamint Schön József iparostanoncz-iskolai igazgatónak kérelmét, hogy a VI. kér. Szent László-utczai általános irányú iparostanoncz-iskola mellett géplakatos tanon- czok részére szakirányú iskolát is szervezzen, a tanács nem teljesítheti. Utasítja a tanács azokat az igazgatókat, akiknek iskolájánál változás történik, hogy eddigi iskolájuknak külön tulajdonát képezi fölnevelési tárgyait leltár mellett, legközelebb f. évi szeptember 5-ig adják át annak az igazgatónak, akinek iskolájához a tanács az iparostanoncz-iskolát áthelyezte. Erről a tanács a közoktatási ügyosztályt, dr. V erédy Károly főv. kir. tanfelügyelő urat, Mártonffy Márton iparoktatási főigazgató urat, Agotay Lajos, Bőhm János, Csiszik Gyula, Györgyi Kálmán, Palóczi Antal szakfelügyelő urakat, Ágotay Béla, Tanos Sándor, Moussing István és az összes iparostanoncz- iskola-igazgató urakat, Szőke . István és Schön József igazgató urakat, Ullerick Gyula igazgató urat, Szőnyi Engelbert, Dankonics Mihály. Sajó Sándor, Gyukovits Béla, Cserényi János, Nyárasdy János, Kalóczy Imre, Saskeőy József, Kamenár Ferencz, Drajkó István, Nemes Zsigmond és Vágó Aladár 8 tanító urakat az illetékes ipartestületeket, az összes elülj áróságokat, a számvivőséget, a mérnöki hivatalt, a gazdasági hivatalt értesíti. A szegényügy rendezése. Tapasztalt világjárók állítása szerint Nápoly után Budapest dicsekedhetik a legtöbb koldussal. A mi koldusaink legnagyobb része azonban köpenyeget szerez mesterségéhez. Ez a köpenyeg többnyire az ujságdárusitds. Alig van forgalmasabb utcza, a hol ne találkoznánk szánalmas külsejű, nyomorék újságárussal. Külföldi utas elámul, hogy mennyi béna, sánta, vak és egyéb testi defektusban szenvedő ember lézeng az utczasarkokon, nyöszörgő hangon kinál- gatva a krajczáros újságokat. Persze a külföldi nem sejti, hogy ezek a nyomorékok valóságos művészi ügyességgel viszik piaczra testi fogyatkozásukat, ezáltal akarván részvétet ébreszteni maguk iránt. Honnét kerül ez a sok koldus ? Almádi) tanácsos megállapította, hogy a koldusok túlnyomó százalékát a vidék szolgáltatja. A jó falusi községek és a tekintetes vármegyék ugyanis a szegényügy rendezését úgy vélik megoldhatónak, hogy passe partout-t adnak a koldusoknak. Nyáron a koldusok odahaza kéregetnek, télen pedig feljönnek Budapestre. A fővárosi ember, aki a környékbeli falvakban nyaral, télen mindig viszontlátja azokat az alakokat, kik nyáron megzavarták pihenőjét. A különbség csak az, hogy falun a községtől kiállított koldulási engedélyt tartották eléje, itt a fővárosban a krajczáros újságot. Almády tanácsos még a tavaszszal megkereste a rendőrséget, hogy tisztítsa meg a fővárost ezektől a nyomorék koldusoktól. A főkapitányság azonban úgy látszik nagyon el van foglalva másfajta teendőkkel. mert a megkeresésre nem reagált és a műnyomorékok meg a kölcsönvett csecsemőkkel kószáló némberek most is hemzsegnek az utczákon. Ez az indolenczia arra indította a tanácsos urat, hogy pontos összeállítást készíttessen: hány nyomorék szegény ember van a fővárosban, akiről gondoskodni kell. A lajstrom elkészült, s a benne felsoroltakat részint elhelyezik különböző intézetekben, részint az elöljáróságok révén segélyben fogják részesíteni. A nem fővárosi illetőségűekkel szemben intézkedést fognak kérni a belügyminisztériumból és pedig oly irányban, hogy aki Budapestről kiutasittatik, vagy eltolonczolva lesz, az ne hagyhassa el illetőségi helyét, hanem a maga falujában vagy városában részesüljön ellátásban. Magunk részéről még azt a tanácsot adjuk; hogy a főváros Írjon át az újságkiadók egyesületéhez és hívja föl, hogy egyetlen lap kiadóhivatala se alkalmazzon ujságárusitásra oly egyéneket, kik ezt a mesterséget koldulás köpenyéül használják fel.
