Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-06-21 / 19. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. j uni us 21. pénzalapnak képezi a tulajdonát, miért is a kultusz- miniszter fölkérte a közmunkák tanácsát, intézkedjék, hogy a telek a lehető legrövidebb idő alatt átadható legyen az épitkezés czéljaira. Át is adná azt már most a közmunkák tanácsa, de akadályt képeznek azok a kis házikók, amelyekben a fővárosi vízmüvek nehány fiók-raktára nyert elhelyezést. Tekintettel arra, hogy a hatalmas palota építési munkálatai egész sereg munkás-embernek fognak kenyeret adni s igy szocziális szempontból is a közérdeket képezi az épitkezés mielőbbi megkezdése: a közmunkatanács most arra kéri a fővárost, hogy a tulajdonát képező házikókat a lehető legrövidebb idő alatt távolítsa el. A palotát nagy arányokban s díszes kivitelben tervezi a kultuszminiszter s igy az épület méltó szomszédját fogja képezni az uj országháznak. Elfeledett lionvédsirok. A budai hegyekben sürü gaz és bozót között két honvédsirra akadtak nemrégiben. Az egyiken, mely a polgári lövészegyesület lövőháza közelében van, rozsdás, kidült vaskeresztet találtak a következő felirattal: „Hier ruhet Eduard Scbittenhelm honvédartellerist, gefallen 8-ten Mai 1849. A szabadság másik elfeledett bajnoka a kis svábhegynek egy elhagyott mély útjában pihen. Elkorhadt fakeresztjének fölirása jelenti, hogy itt nyugszik Kovács J., meghalt 1849-ben a Hazáért Egy ideig bizonyára gondját viselte valaki e síroknak, mert máskép nyoma sem volna már e sírkereszteknek. Hanem az régen lehetett, mikor a kegyeletes kezek utoljára hántolták föl a hősök sir- dombjait, mert mind a kettő teljesen pusztuló félben van. De nem sokáig marad igy. A budapesti polgári lövészegyesület tagjai elhatározták, hogy áldozni fognak a szabadság eme két elfeledett vértanúja emlékének. Egész csöndben gyűjtést indítottak maguk között s már össze is jött annyi pénz, hogy abból mindegyik sírra egy-egy díszes márvány-emlék állítható lesz. Az egyesület most arra kéri a főváros tanácsát, adjon engedelmet a síremlékek fölállítására s tekintettel a hazafias és kegyeletes czélra, a fölállításhoz küldje ki díjtalanul egyik szakmérnökét. Uj népiskolák. A tanács elhatározta, hogy az Orömvölgy- s a Losonczi-utczában uj községi elemi iskolákat szervez, mert ezt a lakosság száma azon a környéken szükségessé teszi. Az uj iskolák részére költség híján egyelőre nem emel külön épületet, hanem azokat bérelt magánházakban fogja elhelyezni. E czélból 18,000 korona évi bérért kibérelte az Örömvölgy- utcza 22. számú egyemeletes házat, továbbá a Losonczy-utcza 18. számú épületet, amelyért évi 12,600 korona bért fizet. Mind a két lakóház természetesen átalakításra szorul, miért is a mérnöki hivatal most fölhivatott, hogy a költség-födözet kijelölhetése czéljából terjessze be sürgősen a terveket s aköltség- födözetet. Az átalakításokkal a szünet alatt el kell készülni, hogy a következő iskola-évben az uj iskolákban a tanítás már megkezdhető legyen. A Kecskeméti-utcza kiszélesítése. A fővárosnak a Kecskeméti-utcza kiszélesítését javasolta nemrégiben egy belvárosi polgár, aki laikus észszel azt hiszi, hogy az utcza egyik oldalának két méterrel való hátratolósa utján az Üllői-útról egyenes perspektíva volna nyerhető egész az egyetem épületéig, miáltal szépészeti szempontból csak nyerne a főváros. A mérnöki hivatal javasolja, hogy ez az indítvány egyszerűen félretétessék, mert a kiszélesítés által a jelzett czél egyáltalán nem volna elérhető Az Üllöi-ut és a Kecskeméti-utcza ugyanis nem halad ugyanazon egyenes vonalban, a Kecskeméti-utcza a Kálvin-térnél megtörik s tompaszöget képez az Üllői-uttal. Ki van tehát zárva, hogy az egyik utczasor hátratolása utján egyenes vonal volna képezhető. Vízvezetéki viz az Orbánhegyen. Az Orbán- hegy és Istenhegyi lakosságnak kérelmére a tanács még félévvel ezelőtt elhatározta, hogy e területeket vízvezetéki vízzel látja el. A csőfektetés azonban mindezideig nem történt meg. Az érdekelt telek- tulajdonosok most arra kérték a tanácsot, hogy a már elrendelt csőfektetési munkálatokat mielőbb hajtassa végre, s hogy mindama telektulajdonosokra, akik a vízvezetéket használják, hozzájárulás czimén 8 százalékot vessen ki. Uj plébánia-épület Tabánban. A tabáni plébánia-épület ósdi voltánál fogva egyáltalán nem felel már meg a mai igényeknek, de a főváros még eddig nem ejthette szerit egy uj plebánia-épület fölépítésének. Viliinger Ferencz, fővárosi bizottsági tag legutóbb indítványt terjesztett be a fővároshoz, a melynek alapján a plebánia-épület fölépítése minden nagyobb áldozat nélkül lehetséges volna A fővárosnak van két régi háza Budán, és pedig az Attila- köruton s a Döbrentey-utczában. Ez a két ház egymás mellett fekszik. Mind a kettő oly rozoga, hogy nem lehet rájuk bérlőt kapni. A bérjövedelem tavaly óta annyira megcsappant, hogy tovább nem is érdemes e házakkal vesződni. Viliinger indítványa oda irányul, hogy e két ház leromboltassék, a két telek egyesittessék s azon építsen a főváros uj plébánia- lakot. A tanács most véleményt kért e tárgyban a mérnöki hivataltól. A főváros lithium-forrása. A tanács utasította a vegyészeti és tápszervizsgáló intézetet, hogy a közmunka-tanácstól nemrégiben átvett „Hungária lithium-forrás“ vizét vegye újból vegyelemezés alá. A vegyelemezés megtörtént és annak eredménye tökéletesen megegyezik a régi vegyelmezés adataival. A forrás vize egész napon át rendelkezésére áll a közönségnek. Mindenki annyit merhet belőle, a mennyit gyalogszerrel elvinni képes. A gyógyhatású viz értékesítését csak a Rudas-fürdő teljes kiépítése és megnyitása után fogja a tanács megkezdeni. Az illatos-árok ügye. Az Illatos-árok folytatólagos beboltozását a tanács a jövő évre halasztotta, mert a 21,600 korona költségből csak 10,000 koronára volt födözet. A mérnöki hivatal ugyanis azt jelen
