Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-06-21 / 19. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. junius 21. tartani, hanem egészen el is kell hagyni, előrelátható következménye ennek egyes burkoló-ipari vállalatok tönkremenése és megszűnése lesz. Már pedig ezt, ipari vállalatokban úgyis szegény fővárosunknak a lehetőség szerint meg kell akadályoznia. Ezek az okok is hozzájárulnak ahhoz, hogy, ámbár a burkolási munkáknak kölcsönpénzből való fedezését, mint a múltban, úgy jelenleg is helytelennek tartjuk, a helyzet kényszerítő hatása alatt és jobb megoldási mód hiányában bele kell nyugodnunk, hogy a legközelebb végrehajtandó burkolási munkák költségei hitelművelet utján szereztessenek be, illetőleg, hogy erre a czélra a főváros rövid lejáratú kölcsönt vegyen fel. Közüzemek a városi háztartásban. Ily czim alatt figyelemreméltó tanulmány jelent meg Hol ‘k Sámuel közgazdasági iró tollából. Kiindulási pontja az, hogy a hasznot hajtó üzemeket városi kezelésbe kell venni. Elmondja azt az egyébként közismeretü dolgot, mennyire czélszerü lett volna, ha a gázgyárat és a villamos vasutakat házilag épittette és kezelte volna a főváros. A szerző hivatkozik arra, hogy Olaszország törvényhozása tavaly külön törvényt hozott „a közszolgáltatásoknak a községek részéröl való közvetlen átvételéről.“ Ez az uj törvény meghatározza, milyen üzletekkel foglalkozhatnak a városok. Tagadhatatlan, hogy sok érdekes, sőt uj dolog van ebben a törvényben, de ha jobban megnézzük, rájövünk, hogy e törvény a magyar városokra és különösen a fővárosra nem alkalmazható. A főváros ma már szintén házi kezelésben csinálja meg a jövedelmező üzemeket. A vízvezeték, a vágóhidak, a vásárcsarnokok most is házi kezelésben vannak. A trágyaszerek hasznosításáról, a termokémiai intézet berendezéséről, a köztisztaság házi kezeléséről most tanácskoznak a városházán. A telefont lefoglalta magának az állam; községi malmok és pékmühelyek felállítása, jéggyártás, kukoriczaszáritók és raktárak épitése pedig -- ami szintén benne van az olasz városi törvényben — nálunk (legalább Budapesten) haszonnal nem járna. Már csak azért sem, mert magánosok ilyen üzletekkel olcsóbban és jobban prosperálnak, s a magánosok élelmessége nagyon erős konkurrenczia a városi bürokratizmus élhetetlenségével szemben. A városi gyógyszertár felállítása még legtöbb sikerrel járna. Fürdője van most is a városnak, s alig győzi a kiadásokat. A közúti vasutak és a gázgyár házi kezelésbe való vétele pedig állandó téma a városházán és ha ezt a két jövedelmező közmüvet nem fogják megváltani, annak csupán az lesz az oka, hogy a városnak kevés a pénze, de sok az adóssága. Azonban, hogy a főváros is rájött már a „házikezelés“ előnyeire, mutatja az, hogy most egy városi takarékpénztár létesítésén dolgozik. Termokémiai intézetet épit, szemétégető telepeket akar berendezni, újjá épitteti a fürdőit, stb. Ezek ugyan még csak tervek; hogy valóra válnak-e, annak a jövendő a megmondhatója. Tanszerkiállítás. A városligeti iparcsarnokban július hó 4-én tanszerkiállítás nyílik meg, mely a vallás- és köz- oktatásügyi, valamint a kereskedelemügyi minisztérium védnöksége alatt áll. Czélja a népoktatási intézetekben ez idő szerint használt vagy a közeljövőben használatra ajánlható tanítási szerek- és eszközöknek közszemlélésre történő kiállítása, bírálata és terjesztése. E végre a kiállításra elfogadtatnak az óvók- és elemi iskolák-’, valamint az ezzel kapcsolatos továbbképző intézetekben, u. m. az általános és gazdasági ismétlő-, háztartási, iparos- és kereskedelmi tanoncziskolákban használt bútorok vagy tanítási eszközök, melyek az iskolák megfelelő fölszerelését képezik. A kiállítási tárgyak két főcsoportba osztatnak, és pedig a rendező-bizottság és a kiállítók csoportjába. A rendező-bizottság ki' fogja állítani az óvó-, az el. iskola, az általáos és gazdasági ismétlő-, a háztartási, az iparos- és kereskedelmi tanoncziskolák s a népiskolai gyermekotthonok fölszerelését. A hatóságok és tanszerkészítők kiállíthatják a népoktatási intézetek épületterveit, iskolai padmintákat, szekrényeket, iró- és rajzszereket, szemléleti képeket és tárgyakat, fali olvasótáblákat, földgömböket, térképeket, term, és technológiai táblákat, kitömött vagy preparált állatokat, szárított növényeket, számológépeket, a kézimunkához szükséges anyagkészletet, a gazdasági gyakorlatokhoz alkalmas eszközöket, a testgyakorlatokhoz megkivántató tárgyakat, tankönyveket, tanítói és ifjúsági könyvtárakat és rendtartási nyomtatványokat. A napközi otthonok, az iskolai egészség és a gyógypedagógia segítő eszközeit s ifjúsági játékokat. Újabb, fejlettebb iskolák számára alkalmas tanszerek csak a rendező-bizottság előzetes engedelmé- vel lesznek kiállíthatok, amennyiben azt a kiállítási helyiség megengedi. A kiállítók által fizetendő tér átlag 2 koronában számíttatik négyszögméterenként. A kiállított tárgyak arravalóságuk után kitüntetési vagy elismerési okmányokban fognak részesülni. A kiállítandó tárgyak a rendező-bizottságtól előzetesen kieszközlendő értesítés után bérmentesen küldhetők „Tanszerkiállítás“ Budapesten, VIII. kér., Szentkirályi-utcza 47. sz., „Ferencz József Tanítók Háza“ czim alatt f. é. junius 15-től u. e. hó 30-ig bezárólag.