Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-06-21 / 19. szám

VII. évfolyam. vdapest, 1904. junius 21. 19. szám.

KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP

ELŐFIZETÉSI ÁRA:

Egész évre ... ... .. ... ... .. .. 12 kor. Fél évre ... ... ... ... ... ... ... ... 6 kor.

SZERKESZTI ÉS KIADJA:

DR- BARTHA SÁNDOR.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ:

IV., Reáltanoda-utcza 5.

Telefon szám 645.

A Cunard-szerződés.

A kivándorlási ügy még akkor is joggal számot tarthat az egész magyar társadalom érdeklődésére, ha vele kapcsolatban pana- mázásról nem beszélnének. Pedig beszélnek. Sőt Írnak is, még pedig az amerikai magyar lapok, amelyeket a magyar királyi bíróságok nem vonhatnak felelősségre.

Nincs szándékunk reprodukálni azokat a gyanúsításokat, melyekkel egyes newyorki és clevelandi lapok Tisza István grófot, a magyar kormányt és főként a kivándorlási ügyosztály vezetőjét, Lévai Lajost ellialmoz- zák. Több mint bizonyos, hogy azok az újságok tévesen vannak informálva és nem teljesen elfogulatlanok.

Ellenben az is bizonyos, hogy a kivándorlás rendezése körül tett intézkedések nem állják ki mindenben a kritikát. Félévi expe- rimentálás után odajutottunk, hogy a kormány legnagyobb vívmánya: a fiume-new- yorki hajójárat egyrészt gyülöltté vált a kivándorolni akarók előtt, másrészt ellenszenvet keltett Magyarország iránt az Egyesült-Államok intéző köreiben. Okát könnyű megérteni. Hatóságaink az útlevéllel bírókat valósággal rákényszerítik, hogy Fiúmén át utazzanak Amerikába és pedig a Cunard- társaság hajóin, amelyek 180 koronáért adják a jegyet, holott a német társaságok felényi díjért és rövidebb idő alatt eszközük a tengeren való átszállítást. Éppenséggel nem csodálandó, hogy a Fiúméba kényszeritett kivándorlóknak első dolguk, mihelyt Amerikába

megérkeztek, fölszólalni a magyar kormány zsarnoksága ellen. Azon sem ütközhetünk meg, ha az amerikaiak, tudomást szerezvén ezekről a panaszokról, furcsa fogalmat alkotnak a Magyarországon divó polgári szabadságról és a magyar kormány liberalizmusáról. Mindezek tetejébe egészen természetesnek kell tartanunk, hogy kivándorlóink — megtakarítandó a fiumei és brémai utazás ára között levő különbséget — titokban indulnak útra és kijátszva a hatósági ellenőrzést, nem Fiúméba, hanem Brémába, Antwerpenbe vagy Havreba sietnek.

Elfogulatlan ember nem tagadhatja, hogy a fiume-newyorki összeköttetés létesítése a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be. Sem a törvény mtenczióit, sem a kivándorlók érdekeit nem elégíti ki. Arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten változtatni, ezúttal nem beszélünk, hanem szó tárgyává tesszük a Cunard Line társasággal kötött szerződést.

A kormány erkölcsi integritása követeli, hogy ez a szerződés nyilvánosságra hozassék és ekkép vége vettessék a különféle gyanúsításoknak. Furcsa körülmények közt jött létre ez a szerződés. Amikor még nem volt véglegesen megszövegezve és aláírva, akkor a miniszterelnök nyíltan beszámolt a képviselőháznak, hogy a Cunard-társaság milyen feltételek mellett vállalkozik a hajójáratok fentartására. Most ellenben, amidőn a végleges szerződés megköttetett, a kormány csak annyit tudat, hogy a Cunard lemondott a prelimináréban foglalt legfőbb biztosítékáról:

Előfizetőinknek a városi hatóságoknál levő ügyeiben díjtalanul jár el a szerkesztőség.