Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-05-31 / 18. szám
1904. május 31. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 utcza 49,120f korona költséggel, az Egresy-utcza 10.000 korona költséggel, a Hermina-ut 14,000 kor., a Kertész-utcza 42,000 korona, a Betlilen-utcza 57.000 korona, a G-aray-teret környékező utczák 112.000 korona, a Szegényház-tér 103,218 korona költséggel. A programm kiterjed aztán a szükséges csatornaátépitésekre, fásításokra, s kövezetátrakásokra. Végül figyelembe ajánlja az elülj áróság a tanácsnak a Rákospatak és a Csik-árok rendezési ügyét, amely több óv óta úgyis sürgős szükséget képez. A jégtermelő-telep ügye. A földművelésügyi miniszter kívánsága folytán a polgármester mint első fokú vízjogi hatóság elrendelte, hogy a jég- termelő-telepek ellen emelt panaszok s a tapasztalt bajok orvoslása tárgyában az engedélyesek meghallgatásával tartassanak. A VII. kér. elöljáróság e hó 25-én tartotta meg a tárgyalásokat, de a bizottság helyszíni szemlét fog tartani a telepeken. A tanácsot a mérnöki hivatal fogja az eljáráson képviselni. A Lánczhid-utcza rendezése. A Lánczhid- utcza s a Várkert-rakpart rendezését a Rudasfürdőig meghosszabbítandó dunaparti villamos vasút hátráltatta. A vasúti vonal ügye most már rendben van s igy a rendezésnek többé akadályai nincsenek. A mérnöki hivatal ez okból bemutatta most a rendezés terveit s költségvetését. A kérdéses útvonalon bazalt koczka-burkolat s aszfalt gyalogjáró rakatik le. Ez összesen 85232 koronába kerül. Ezenkívül 4000 korona költséggel át kell majd helyezni a vízcsöveket. A világítás már rendben van. Második vágány a Krisztina-körnton. A Ferencz József-hid, Krisztina-körut és a fogaskerekű vasút közötti útvonalon a közúti vaspálya társaság második sínpár lefektetését tervezi. Most kéri a fővárostól a helyhatóság építési engedélyt. A mérnöki hivatal tekintettel arra, hogy a területi akadályok az említett vonalon mindenütt elhárítat- tak, javasolja az engedély kiadását. Megjegyzendő, hogy az uj vágány nem egyszerre, hanem csak sza- kaszonkint fog kiépülni. A gyömrői-nti villamos. A kőbányai gyár- tulajdonosok ama kérelemmel fordultak a X. kerületi elöljárósághoz, hogy a tanácsnál szorgalmazza a gyömrői-uton tervezett villamos vasút kiépítését s üzembe helyezését. Az elülj áróság pártolólag terjesztette a tanács elé e kérelmet, amelyet minden tekintetben méltányosnak s a főváros X. kerületének fejlődésére nézve rendkívül fontosnak lát. A szépen rendezett gyömrői-út körül máris sok gyár van, amelyekben több ezer hivatalnok s munkás foglalkozik. Indokolt volna tehát, hogy ezek számára megfelelő közlekedési alkalmatosságról gondoskodjék a főváros. Figyelembe veendő az a körülmény is, hogy a gyömrői-út környéke rendkívül alkalmatos gyártelepek létesítésére. A vasút kiépítése nyomában bizonyára számos uj gyár épülne ott. A kerületi választmány legutóbb szintén ülést tartott ez ügyben s elhatározta, hogy a vasút kiépítése ügyében előterjesztést fog tenni a fővárosnak. Az ó-budai főgyűjtő. Az ó-budai főgyűjtő csatorna s a vele kapcsolatos szivattyú-telep terveit a közgyűlés elfogadta kivitelre s utasította volt a tanácsot, hogy a szükséges területek megszerzése iránt intézkedjék. Az ügynek azonban még mindig akadályai vannak. Nem ismeretes ugyanis még az összeg, melybe a megszerzendő területek kerülni fognak. Enélkül pedig nem lehet fedezetről gondoskodni. Tekintettel arra, hogy a főgyűjtő és a szivattyútelep kérdése most már sürgőssé vált, a tanács fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy a szükséges kisajátítási terveket és térrajzokat mihamarább készítse el, amelyek alapján a tanácsi 3-ik ügyosztály egyezkedéseket kezd majd az érdekelt telektulajdonosokkal. A jég-termelő telepek. Esztendők óta tart már a herczehurcza a Rákospatak mentén levő jég- termelő-telepek miatt, amelyek ellen a partmenti telektulajdonosok nem szűnnek meg panaszokat emelni. A folytonos mesterséges áradás elvizenyősiti a talajt, átnedvesiti a közelien épült házak falait s azonfelül maláriás lázakat okoz a környéken. Hogy miként lehetne a bajon segíteni, e fölött a legközelebbi napokon fog tanácskozni egy kiküldött bizottság, melynek tárgjmlásaiban részt vesznek majd az érdekeltek is. A tanács régóta a mellett küzd, hogy e jégtermelő-telepek végleg megszüntessenek, ám a teleptulajdonosok felebbezései folytán a miniszter eddig meghiúsította e törekvés megvalósítását. Most azonban, hogy újabb panaszok következtében ismét szőnyegre kerül a jégtermelő-telepek kérdése, a főváros képviselői fölhasználják a legközelebb megtartandó érdekeltségi tárgyalás által kínálkozó alkalmat arra, hogy a telepek megszüntetését szorgalmazzák. A tanács azon az állásponton van ez ügyben, hogy a folytonos panaszok okát képező bajok csakis az összes Rákosmenti telepek beszüntetésével orvosolhatók gyökeresen. Átalakítások a korzón. A Ferencz József rakparti sétányt az Eötvös-tér s a ÁVurm-utcza torkolatánál, továbbá a Vigadó-téren vasoszlopokon nyugvó lánczok zárják el. E lánczok öntött vasból vannak, miért is gyakran eltörnek. Az V. kerületi elülj áróság fontosabb dolog hiányában most azt az előterjesztést teszi a tanácsnak, hogy a kocsiközlekedés elzárására szolgáló eme lánczok helyett a főváros csináltasson díszes uj kovácsolt vas oszlopokat és lánczokat. A mérnöki hivatal úgy találja azokban, hogy erre a fölösleges kiadásra egyáltalán nincsen szükség, amennyiben az öntött vaslánczok is bizonyára szolgálni fognak még jó néhány esztendeig. A kávémérők panasza. A főváros tudvalevőleg uj szabályrendeletet készít a kávémérésekre vonatkozólag. A jog és iparügyi ügyosztály meg is csinálta már a szabályrendelet tervezetét, amely szerint a kávéméréseknek tej és kávén kívül úgyszólván semmiféle üdítő italt nem szabad kiszolgálniok. A fővárosi kávémérők ipartársulata, amelynek hozzászólás czéljából szintén megküldetett a szabályrendelet tervezete, most azzal a kérelemmel fordul a tanácshoz, hogy a tervezetet jelen formájában ne fogadja el, mert az a kávémórő ipar pusztulását jelentené. Szeszes italokat úgy sem szabad tartani a kávémérőknek ; engedtessék meg tehát nekik, hogy legalább gazözt, szódavizet, limonádét, szörpöt, ásványvizeket és fagylaltot adhassanak vendégeiknek. Azok a szegény emberek, akik a kávéméréseket látogatják, mást nem is kívánnak. Tojást, hideg fölvágot- tat s hasonló ilyen élelmiszert kiszolgálhatnak a kávémérések, szükséges tehát, hogy az ételekre valami üdítő italt is adhassanak vendégeiknek. Megjegyzendő, hogy fenti italokra vonatkozó tilalom azért vétetett a szabályrendelet tervezetébe, hogy ezzel megszűnjenek a kávémérések visszaélései. Számos kávémérés ugyanis alig különbözik a kávéházaktól, csaknem mindaz kapható bennük, ami a kávéházakban, némelyiknek a forgalma is elég nagy, de ezzel szemben a kávéházakéhoz viszonyítva aránytalanul kisebb a teherviselésük. A szabályrendelet
