Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-05-31 / 18. szám

6 tesznek, ez adatokból következik, bogy a felszerelé­sek rossz karban tartásából a székesfőváros közönsé­gére évenként, 1.180.003, azaz egyinilliószáznyolczvan- ezer korona teher háramlik és pedig olyan teher, mely rendszabályunk intézkedései következtében nemhogy apadna, hanem mindinkább szaporodik s a mely tehernek a közre legcsekélyebb mérvű hasznát sem tudjuk kimutatni. Az igy elfolyatott vizet, a dolog természetéből folyólag senki sem fordíthatja megjelölhető czélra s hogy a város eme vízmennyiség nélkül is bőven megnyerné azt a szükségletet, a mit hygienikus tekin­tetben és éghajlati viszonyainkból kifolyólag mon­danak szükségesnek, abból ítélhető meg, hogy a fel­szereléseken elpazarolt 1.180,000 korona értékű víz­nek megtakarítása esetén még mindig több mint kétszer annjú állna rendelkezésre, mint a mennyit a legtöbb nagy európai város, igy pl. Berlin is, lakosai számára juttat. Semmiféle közérdeket sem sértünk tehát, ha ennek az óriási vagyonnak megmentésére törekszünk, ellenkezőleg, a közre igen nagy előnyök származhatnak és a szegények sorsán is többet segít­hetünk, mint a mennyit a jelenleg őket illető 4957 korona évenkénti bírságpénzzel elérhetünk. Az előadottak nyomán nem kell bővebben bizo­nyítanom azt, hogy az igy elpazarolt óriási vagyon megmentésére kell törekednünk, illetve, hogy rend­szabályunknak a házfelszerelések ellenőrzését tárgyaló részét hatékonyabbá kell tennünk. *' 11 -'II'H’II nin i iinutiiimiiiüTnii: > ■•nm.;.i;i ’111:11iTTTiiiill111 m■ 11n111m:i:r111 ni;11 fii.:ii'iTiTTii111.TTTiiiiti111iy~iiiiiiiiii111riiiillTiiTíüiiiiTiIliiiii~lliiliMlliiliÜiilllllIII A kéményseprők szabályrendelete. A tanács most dolgozta ki a kényseprő iparról szóló uj szabályrendeletet. Az eredeti tervezetet a kormány nem hagyta jóvá, mert a főváros a keres­kedelmi miniszter kívánságával szemben azt akarta, hogy a háztulajdonos szabadon választhasson a közigazgatási kerületben levő kéményseprők között, holott a miniszter a zárt kerületek és a kerületek számának szaporítása mellett foglalt állást. Az uj szabályzat indokolásában újra azt vitatja, hogy a zárt kerület nem a közérdeket szolgálja. A kéményseprő-kerületek számát a szabályzat 46-ról 56-ra emeli. Az I. közigazgatási kerületben lesz hat (most van öt), a II. kerületben három (van kettő), a III. kerületben három (van három), a IV. kerület­ben négy (van öt), az V. kerületben hat (van öt), a VI. kerületben tíz (van kilencz), a VII. kerületben kilencz (van hat), a VIII. kerületben nyolcz (van hat), a IX. kerületben négy (van három), a X. kerü­letben három (most van kettő). Az iparengedélyt az elsőfokú iparhatóság nyilvános pályázat utján adja meg. \ an jobb és rosszabb kerület s azért a szabály­zat úgy rendelkezik, hogy ha a munkakerületért önálló mester is pályázik, annak elsőbbsége van Az engedelem diját a szabályzat 40 koronáról 200 koro- nár emelte fel. A háztulajdonos a munkát odaadhatja 1904. május 31. más kéményseprőnek is, de az illetékes kéményseprő diját azért meg kell fizetnie A dijakat két csoportra osztja a szabályzat. Az első csoportba sorozza azokat a rendes munkákat, amelyeknek végeztetésére a háztulajdonos köteles. Ezeket a dijakat a szabályzat a mostani áraknál tíz százalékkal redukálja. A második csoportba sorozza azokat a munkákat, amelyek a háztulajdonosra, ille­tőleg a lakóra nem kötelezők. Ezeket a dijakat igy állapítja meg: Mászható kémény egyszeri vakolása 3 korona, egy orosz kéményé 2 korona, egy vastiizhely tisztítása egy sütővel 20, két sütővel 30, két sütővel és egy üsttel 40 fillér. Vendéglőben vagy más nagyobb konyhában a nagyság szerint 60 fillértől egy koronáig. Egy vaskályha tisztítása 40, egy közönséges Meidinger- kályháé 60 fillér, közönséges légfütőszerkezeté 1, komplikáltabbé 2, vizfütőszerkezeté 4, középponti fütőszerkezeté 2, gőzfütő kazáné 6, közönséges gőz­kéményé 20, gyárüzemü gőzkazánnak egyszeri tisz­tításáért 24 korona. A kémények végében alkalmazott koromgyüjtőt a kéményseprő évenkint kétszer díj­talanul köteles kitisztítani, a korom eltávolítása és kihordása a lakó kötelessége. A rendes kéményt minden hónapban legalább egyszer ki kell tisztítani, de a szabályzat megálla­pítja, hogy mikor kell minden 8, illetőleg 14 napban a kéményt tisztítani. A háztulajdonosnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a lakó a mászható kémé­nyek üregeit raktárul ne használja, azokba papirt, rongyot és szalmát vagy más hulladékokat föl ne halmozzon. Minden padláson a háztetőre kijáró nyílásnál czélszerü, könnyen hozzáférhető és ele­gendő erős létra legyen; a világító-udvarokat kéméy- tisztitó gyalogjáróval kell körülvenni, vagy mindkét oldalon korlátokkal ellátott vastraverzekkel áthidalni; a lakásokban a tűzhelyek és kályhák eltávolítása után a csőlyukakat érczfedőkkel kell elzárni, a végleg használaton kívül helyezett csőlyukakat pedig be kell falazni; a kéménybe torkoló lyukakat (úgyneve­zett stucznik) a lakóknak kell rendesen tisztítani s hogy a koromgyüjtők könnyen hozzáférhetők s jól nyíló és záró vasajtókkal ellátottak legyenek. 120.000 korona veszteség. A főváros a százmilliós kölcsönnek még ki nem bocsátott 13 millió korona névértékű kötvényeiből hat milliót értékesíteni akar. Alább közöljük a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Magyar Jelzálog- Hitelbank együttes ajánlatát, amelyből kitűnik, hogy az intézetek az átvételre 951/2-es árfolyam mellett hajlandók. Tekintve azt, hogy a legutóbbi konverziónál a főváros a kötvényeket 971 /.^ árfolyammal értékesí­tette, a különbözet a mostani ajánlatnál 120.000 kor. veszteséget jelent a fővárosra nézve. Az ajánlattevő MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Next

/
Thumbnails
Contents