Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-05-31 / 18. szám

V MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. május 31. előnyben, nem pedig azokat, kiknek mar van otthonuk és férjük révén van kenyerük is. Még inkább megfontolandó: nem kellene-e kimondani, hogy az a tanitónő, aki férjhez megy, állásáról lemondani tartozik. Hamis szentimentálizmus azt emlegetni, hogy a tanitónőnek is joga van a családi életre, s hogy embertelenség megakadályozni, hogy a tanitónő feleség és anya lehessen. Ezt a jogot senki kétségbe nem vonja, de viszont a kenyér nélküli tanítónőkre gondolva jog­gal megkövetelhetjük, hogy aki a férjhez- menés által biztos exisztencziához jut, adja át helyét az exisztencziával abszolúte nem bíróknak. A tanítónő ne menjen férjhez csak olyan emberhez, aki őt eltartani képes. Tudunk a főváros tanítónői közt nem egyet, akiknek a férje évi 10 — 12.000 korona jövedelemmel és tekintélyes magánvagyon­nal bir. Méltányos dolog-e, hogy ezek a hölgyek megmaradnak állásukban és egy csomó diplomás nyomorgó leány elől az utat elzárják, arról nem is szólva, hogy gyermekszüléseik következtében minden második vagy harmadik esztendőben szabad­ságot élveznek s a fővárosnak a kisegitő tanítónők alkalmazásával kiadásokat okoznak? E kérdések bolygatása nem kellemes, de végre mégis csak kénytelen lesz a főváros foglalkozni velük, a saját és a méltányosság érdekében. * Helyet adtunk e czikknek, melyet lapunk egyik barátja irt, de ki kell jelentenünk, hogy fejtegeté­seivel nem mindenben értünk egyet. így például a férjes tanítónőkre vonatkozó javaslatát elfogadhatat­lannak találjuk. Hogy miért találjuk annak, azt — most nem rendelkezvén elég térrel — lapunk leg­közelebbi számában részletesen kifejtjük. A Népszínház átalakítása. Tudvalevő, hogy a Párisi Áruház katasztrófája után sorba megvizsgálták a fővárosi színházakat, s uzok között a Királyszinház után a Népszínházát találták tűzbiztonsági szempontból a legveszedelme­sebbnek. Nyomban el is határozták, hogy a szüksé­ges átalakításokat a legrövidebb idő alatt eszközöl­tetni fogják. Több százezer korona kiadásról lévén szó, természetes, hogy szakvéleményeket és terveket kellett beszerezni. A polgármester utasítására Heuffel Adolf köz­építési igazgató áttanulmányozta a terveket, s véle­ményét írásban terjesztette elő. A jelentés, mint a középítési igazgató minden hasonló előterjesztése, gondos és lelkiismeretes munka eredménye. Heuffel ama derék tisztviselők közzé tartozik, kik nem szé- pítgetik a fölfedezett hibákat, hanem nyíltan rá­mutatnak a bajokra. Jelentésében megmondja, hogy a Népszínház a könnyen éghető anyagok halmazából készült. Nagy terjedelemben alkalmazott faszerkezetével, helytelen beosztásával és korlátolt számú menekülési eszközei­vel a fokozottabb követelményeknek jelenlegi álla­potában meg nem felel. Föltétlenül szükséges tehát a színházat minden részében korszerűen rekonstruálni. A színpadi rész és mellékhelyiségeinek átalakítása oly módon és oly időben kezdendő meg, hogy annak természetes foly­tatását a nézőtérnek tökéletes átépítése, továbbá a fűtés, világítás és szellőztetés rendezése akadály­talanul követhesse. Miután évtizedekre kiterjedő jövendő idők követelményeivel kell számolni, az egyes szerkezetek megválasztására kiváló gond for­dítandó. A színházak legtűzveszélyesebb része a színpad, s ezért onnét minden könnyen éghető anyag ki­küszöbölendő. A tűzveszély esélye lehetőleg meg­szűnik s nagyobb terjedelmű tűz alig támadhat, ha a színpadon a vas vagy vasbeton szerkezetet alkal­mazzák. Steinhardt Antal műépítész ama javaslatával szemben, hogy a színpad tetőzetének héja nem tűz­biztosán készítendő és pedig azért, hogy a tűz lángja és füstje könnyen a szabadba jusson. Heuffel igaz­gató azon az állásponton van, hogy a színpad minden szerkezetét tűzbiztos anyagokból kell készíttetni, Arra is ügyelni kell, hogy a szomszédos épületeken támadt tűz a színház tetőzetén át ne juthasson a színpadra. A tűzbiztos tetőzeten helyesebb dolog megfelelő szellőztető készülékeket alkalmazni. Eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a leg­fontosabb óvóintézkedések egyike: megakadályozni azt, hogy a színpadon támadt láng, füst és fojtó gáz át ne csapjon a nézőtérre. A tömeges halálesetet szinházégéseknél mindig a megfuladás okozta. E bajt megakadályozni lehet 1. ha a nézőtéri szellőztető kürt-aknát mellőzik; 2. ha megakadályoz­zák, hogy a légáramlat a színpadról a nézőtér felé húzódjék; 3. ha a fűtést és szellőztetést úgy rende­zik be, hogy a légáramlat a nézőtérről a zsinórpad­lás felé történjék; 4. ha a színpad feletti tetőzeten megfelelő és biztosan működő szellőző kémények alkalmaztatnak. Az átalakítás munkálatai — bontási-, kőműves- és elhelyező-munka, vasmunka, ácsmunka, kőfaragó­munka, bádogosmunka, padlózómunka, Rabitz és Monier munkák, villamos-, légszesz-, gőzfűtési-, szel- lőztetési- stb. munkák — összesen 418.796 korona

Next

/
Thumbnails
Contents