Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-05-31 / 18. szám
V MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. május 31. előnyben, nem pedig azokat, kiknek mar van otthonuk és férjük révén van kenyerük is. Még inkább megfontolandó: nem kellene-e kimondani, hogy az a tanitónő, aki férjhez megy, állásáról lemondani tartozik. Hamis szentimentálizmus azt emlegetni, hogy a tanitónőnek is joga van a családi életre, s hogy embertelenség megakadályozni, hogy a tanitónő feleség és anya lehessen. Ezt a jogot senki kétségbe nem vonja, de viszont a kenyér nélküli tanítónőkre gondolva joggal megkövetelhetjük, hogy aki a férjhez- menés által biztos exisztencziához jut, adja át helyét az exisztencziával abszolúte nem bíróknak. A tanítónő ne menjen férjhez csak olyan emberhez, aki őt eltartani képes. Tudunk a főváros tanítónői közt nem egyet, akiknek a férje évi 10 — 12.000 korona jövedelemmel és tekintélyes magánvagyonnal bir. Méltányos dolog-e, hogy ezek a hölgyek megmaradnak állásukban és egy csomó diplomás nyomorgó leány elől az utat elzárják, arról nem is szólva, hogy gyermekszüléseik következtében minden második vagy harmadik esztendőben szabadságot élveznek s a fővárosnak a kisegitő tanítónők alkalmazásával kiadásokat okoznak? E kérdések bolygatása nem kellemes, de végre mégis csak kénytelen lesz a főváros foglalkozni velük, a saját és a méltányosság érdekében. * Helyet adtunk e czikknek, melyet lapunk egyik barátja irt, de ki kell jelentenünk, hogy fejtegetéseivel nem mindenben értünk egyet. így például a férjes tanítónőkre vonatkozó javaslatát elfogadhatatlannak találjuk. Hogy miért találjuk annak, azt — most nem rendelkezvén elég térrel — lapunk legközelebbi számában részletesen kifejtjük. A Népszínház átalakítása. Tudvalevő, hogy a Párisi Áruház katasztrófája után sorba megvizsgálták a fővárosi színházakat, s uzok között a Királyszinház után a Népszínházát találták tűzbiztonsági szempontból a legveszedelmesebbnek. Nyomban el is határozták, hogy a szükséges átalakításokat a legrövidebb idő alatt eszközöltetni fogják. Több százezer korona kiadásról lévén szó, természetes, hogy szakvéleményeket és terveket kellett beszerezni. A polgármester utasítására Heuffel Adolf középítési igazgató áttanulmányozta a terveket, s véleményét írásban terjesztette elő. A jelentés, mint a középítési igazgató minden hasonló előterjesztése, gondos és lelkiismeretes munka eredménye. Heuffel ama derék tisztviselők közzé tartozik, kik nem szé- pítgetik a fölfedezett hibákat, hanem nyíltan rámutatnak a bajokra. Jelentésében megmondja, hogy a Népszínház a könnyen éghető anyagok halmazából készült. Nagy terjedelemben alkalmazott faszerkezetével, helytelen beosztásával és korlátolt számú menekülési eszközeivel a fokozottabb követelményeknek jelenlegi állapotában meg nem felel. Föltétlenül szükséges tehát a színházat minden részében korszerűen rekonstruálni. A színpadi rész és mellékhelyiségeinek átalakítása oly módon és oly időben kezdendő meg, hogy annak természetes folytatását a nézőtérnek tökéletes átépítése, továbbá a fűtés, világítás és szellőztetés rendezése akadálytalanul követhesse. Miután évtizedekre kiterjedő jövendő idők követelményeivel kell számolni, az egyes szerkezetek megválasztására kiváló gond fordítandó. A színházak legtűzveszélyesebb része a színpad, s ezért onnét minden könnyen éghető anyag kiküszöbölendő. A tűzveszély esélye lehetőleg megszűnik s nagyobb terjedelmű tűz alig támadhat, ha a színpadon a vas vagy vasbeton szerkezetet alkalmazzák. Steinhardt Antal műépítész ama javaslatával szemben, hogy a színpad tetőzetének héja nem tűzbiztosán készítendő és pedig azért, hogy a tűz lángja és füstje könnyen a szabadba jusson. Heuffel igazgató azon az állásponton van, hogy a színpad minden szerkezetét tűzbiztos anyagokból kell készíttetni, Arra is ügyelni kell, hogy a szomszédos épületeken támadt tűz a színház tetőzetén át ne juthasson a színpadra. A tűzbiztos tetőzeten helyesebb dolog megfelelő szellőztető készülékeket alkalmazni. Eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a legfontosabb óvóintézkedések egyike: megakadályozni azt, hogy a színpadon támadt láng, füst és fojtó gáz át ne csapjon a nézőtérre. A tömeges halálesetet szinházégéseknél mindig a megfuladás okozta. E bajt megakadályozni lehet 1. ha a nézőtéri szellőztető kürt-aknát mellőzik; 2. ha megakadályozzák, hogy a légáramlat a színpadról a nézőtér felé húzódjék; 3. ha a fűtést és szellőztetést úgy rendezik be, hogy a légáramlat a nézőtérről a zsinórpadlás felé történjék; 4. ha a színpad feletti tetőzeten megfelelő és biztosan működő szellőző kémények alkalmaztatnak. Az átalakítás munkálatai — bontási-, kőműves- és elhelyező-munka, vasmunka, ácsmunka, kőfaragómunka, bádogosmunka, padlózómunka, Rabitz és Monier munkák, villamos-, légszesz-, gőzfűtési-, szel- lőztetési- stb. munkák — összesen 418.796 korona
