Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-03-24 / 11. szám
4 1904. márczius 24, M AGYAlí «2KK IÍSFŐ VA HO« mester helyesen megjegyezte, hogy neki nincs módjában megáiiapítani, kik a részvényesek. lelkiismeret kérdése, hogy az illetők fognak-e szavazni vagy nem. Hát az a baj, hogy csak a lelkiismeret képezi a gátat Jelenségek és tények mutatják, hogy a lelkiismeret kurzusa Budapesten alpári áll. Egyáltalán nem sikk lelkiismeretesnek lenni. Az a generáczió, mely végigsvindlizi az iskolákat, s házassági Ígéret fejében lányos házaknál ingyen kosztot szerez magának mig az egyetemet járja, a diplomával kezében egyetlen czélt tűz ki maga elé : megvagyonosodni. Hogy ezt elérje, stréberkedik, furfangoskodik, s a közbizalmat is csak azért törekszik elnyerni, hogy bejuthasson azokra a helyekre, hol tágabb tere van a pénzszerzésnek. Ezeknél az alakoknál persze a lelkiismeret soha egy pillanatig föl nem támad, sőt czinikusan kinevetik a lelkiismeretre hivatkozókat. Sajnos, ilyen alakokat a törvényhatósági bizottság körében is találunk, s ezeknek hiába prédikál morált Márkus József és Kassics Péter. Ezek nemcsak szavaznak, mint részvényesek, hanem még agitálnak is a társaság érdekében, amelynek jogtalan előnye és haszna egyszersmind az ő hasznuk is Valamit azonban kellene tenni ellenök. A fővárosi törvény revíziójánál nem maradhat figyelmen kivtil az ő szereplésük. Talán be lehetne venni egy pontot az uj törvénybe, amely szerint ha kiderül, hogy egy bizottsági tag résztvett olyan szavazásban, amelynél részvényesi minőségben érdekelve volt, mandátumát elveszti, s többé a törvényhatósági testület tagjává meg nem választható. Ez a rendelkezés sokakra hatással lesz. Hogy a törvény tiltó parancsát kijátszani akarók leleplez- tessenek, ahoz nem kell egyéb, mint nehány buzgó és ügyes Kassics Péter. Az egyes társaságok részvényeseinek lajstromát — már t. i. ama társaságokét, amelyek a fővárossal szerződéses viszonyban állanak, vagy akarnak lenni — beszerezni nem boszorkányság. Ha ez megvan, könnyű az ellenőrzés s a panamistákat nyomban röpiteni lehet a törvény- hatósági bizottságból. Az iskolai vizsgálatokról. I j rendtartás készül a fővárosi polgári iskolák számára. S hogy ez a rendtartás a közszükségletnek megfeleljen minden tekintetben, dr. Bárczy István tanácsos a lehető legnagyobb nyilvánossággal késziti s tért enged mindenkinek, hogy elmondhassa véleményét, kívánságát. Előbb elktildötte a testületeknek» hogy vitassák meg. Ezek elmondották a bíráló meg- jegyzéseket s ezekat gróf T'estetich Géza tanácsjegyző mind csoportosította s úgy terjeszti a nagy értekezlet elé. Ez az értekezlet áll az iskolák igazgatóiból és a testületek egy-egy kiküldött képviselőjéből. A múlt héten volt a második értekezlet, melyen eljutottak a vizsgálatokig. És e pontnál már beláthatta mindenki, hogy milyen szükséges az uj rendtartás. Lád Károly azt mondta, hogy ő a vizsgálatokat merőben feleslegeseknek találja s ennek a kijelentésnek a logikája, szerinte mégis az volt, hogy a vizsgálati felelet a tanuló osztályzatán változtathasson. Különösen hangoztatta ezt a javítás szempontjából. A vélemények nagyon megoszlottak. Sokan azt óhajtották, hogy a vizsgálatot ha még tovább is fenn kell tartani, akkor legalább ne szigorítsák, hisz ez merőben ellenkeznék a pedagógia mai fejlett és tisztultabb nézetével. A vita eldöntetlen maradt s a tanácsos azzal vágta ketté, hogy a rendtartás véleményezésekor a hallott véleményeket megfontolja. Jól van, fontolja meg. De mi itt a nyilvánosság nevében arra kérjük, hogy még a következő dolgokat is foglalja a megfontolni valók közé: 1. Egy hosszú esztendő amelyik tanárnak egy osztályzat megállapítására nem elég, annak a vizsgálatkor adandó osztályzata is kétes értékű. 2. A tanuló vizsgálati felelete is sok mindentől függ s ebben a véletlen nagy szerepet játszik. 3. Az a gyenge tanuló, kit még tanulótársainak a jelenléte is zavar a feleletben, sokkal nagyobb zavarba jön a nyilvánosság előtt. 4. Ha tudja a tanuló, hogy a vizsgálati feleletétől függ az évi szorgalmának az eredménye, oly magasfoku idegesség vehet erőt rajta, mely nemcsak az eredményt teszi koczkára, hanem az egészségét is. 5. Nem lehet a vizsgázás maga sem alapos, hisz egy délelőtt, vagyis átlag három óra alatt hatvan tanulót kell 8-10 tárgyból kikérdezni. Hol van az a kitűnő számoló, aki ezt úgy tudja elosztani, hogy abból egy-egy tanulóra tantárgyanként komolyan számbavehető idő essék. A szürke elmélet rideg teóriái alapján ne tegyük nevetségessé az iskolát és annak komoly munkáját. A vizsgálat felesleges czafrang, amit nem volna szabad tűrni tovább az iskola testén. Ezt kívánják rég az orvosok, ezt a szülők. Mikor a modern gondolkozás megnyilvánul mindenütt, csodálatos, hogy éppen a székesfővárosban akadjanak a vaskalapnak védői. A vásárcsarnok szállítási díjkedvezményei. A kereskedelmi miniszter érzékeny csapást mért a főváros vásárcsarnoki intézményére, amelyre — úgy látszik — nem tekint valami nagy jóindulattal. Élénk figyelemmel kisérte a miniszter, hogy azok a nagymérvű szállítási kedvezmények, melyeket a vásárcsarnoki intézmény az államvasutak, helyesebben a kormány jóvoltából élvez, járnak e kielégítő közgazdasági előnyökkel. Az eredmények arról győzték meg. hogy az elért eredmények korántsem
