Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-12-10 / 43. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. deczember 10. Befogatott továbbá a gyepmester által 242 kóbor eb, ezek közül védjegy gyei el volt látva 42, visszaadatott 37 védjegyes eb. A közvágóhídon levágatott összesen 17016 drb állat, ezek között 8.532 drb nagyszarvasmarha, és 5790 drb borjú, 2694 drb birka, bárány és kecske, 22.156 drb sertés és 406 drb süldő. Szabadjegyek alkonya. Miután Falb Rudolf ez idöszerint már a másvilágon jósolgatja a kritikus napokat, átvesszük árván maradt szerepét. Legelső profécziánk igy hangzik: Január elsején közel 500 tekintetes és nagyságos orr hosszúra nyílik és fogak csikorgatása lészen különféle bürokban. Ugyanakkor zápor helyett szitkok özöne fog hullani Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter fejére. Január 1 tői kezdve pedig az erdők üldözött vadjának nyugalmasabb élete lesz, mint a közúti villamosvasút igazgatójának, haraszti Jelűnek Henriknek és hűséges jobb kezének, Gál Károly főfelügyelőnek. E természeti jelenségeknek — Falb rendszerétől eltérőleg — mi okát tudjuk adni. Az orrok megnyúlása, a fogak csikorgatása, a káromkodás és a közúti vasút igazgatósági irodájának megostromlása mind egyenes logikai, eszmei és anyagi összeköttetésben állanak azzal a ténynyel, hogy Hieronymi Károly végrehajtatja elődjének a villamosvasúti kocsik állóhelyeinek beszüntetésére vonatkozó rendeletét. Aki e felvilágosítás daczára nem tudná elképzelni. hogy a villamosvasutak részvényesein kívül más honpolgár miért őrről, káromkodik és kunyorál, annak egy általánosan tudott titkot leplezünk le. Azt nevezetesen, hogy csupán a közúti villamos társaság több mint 2000 darab szabadjegyet szokott minden érben kiállítani. A szabadjegyesek névsora fölöttébb érdekes és tanulságos olvasmány volna. Ott találnék mindazon állami és városi hivatalok tisztviselőit, amely hivataloknál valamelyes dolga van vagy lehet a vasútnak. Ott találnék továbbá a városatyák tekintélyes hányadát, akikről azonban illetlenség volna föltételezni, hogy a szabadjegy bármikép is befolyásolta volna őket akkor, midőn a törvényhatósági bizottságban oly lelkesen és elszántan síkra szállottak az állóhelyek fentartása érdekében. Mert hiszen vannak közöttük sokan, kik nem is az igazgatóságtól kapták a szabadjegyet, hanem a kerületi törzsfőnökök prezentálták nekik — újévi ajándék gyanánt. így például Ehrlich Gr. Gusztáv kályha gyáros és városatya minden újévkor szétosztott 15—20 potya jegyet a saját kedvenczei között, kiknek számára ő járta ki ezt a nem éppen megvetendő kedvezményt. Ámde most Jellinekék el vannak keseredve. Az állóhelyek megszüntetése lényegesen apasztani fogja a tiszta hasznot, mert több kocsit kell járatni és nagyobb személyzetet kell tartani. Senki rossz néven nem veheti a társaságtól, hogy a veszett fejszének legalább a nyelét megmenteni iparkodik. Éhez pedig legegyszerűbb mód a szabadjegyek redukálása. A kiselejtezés munkája már megkezdődött. A kevésbbé tekintélyes nevek könyörtelenül kihúzatnak az idei listából és csak azok maradnak benne, kiket a társaság nem bőszithet magára. Egyik hírforrás szerint 500, másik szerint 1000 szabadjegy nem lesz megújítva. Annak, aki megszokta ingyen villamosozni, érthetően kínos dolog a fizettség. Igenbe könnyen senki meg nem nyugszik Megindul majd az ostrom Jelűnek Henrik ellen és mozgósítva lesznek a befolyásos protektorok. Nem csodálnék, ha ez év végén a személyi hírek közt az jelennék meg: „Haraszti Jelűnek Henrik téli üdülésre huzamosabb ideig külföldre utazott.“ Praktikus ember kitér az ostrom elől. Önkormányzat. A községi közületek boldogulásának és fejlődésének legfőbb biztosítéka, hogy akaratuk és erejük legyen önmagukat úgy kormányozni, a mint azt legjobbnak látják. Autonom községek nélkül az államban nincs kellő vérkeringés és rendőrállammá zsugorodik össze. A községi közület önmaga ismeri legjobban léte virágzásának feltételeit; — a legélesebb szemű, legvilágosabb elméjű törvényhozó sem láthatja át a helyi viszonyok, lokális érdekek és partikuláris törekvések összességét oly mértékben, hogy azok jogos és megfelelő érvényesülésének megfelelő keretet, szervezetet alkothasson. De sokkal fontosabb az autonómia, ha másik társadalmi oldalról tekintjük. Csak az autonom hatáskör képes a társadalom igazán szabad elemeinek érvényesülését biztosítani. Autonómia és független polgári társadalom együtt járó dolgok; válvetett működésük biztosítéka az emberi jogok, az ember méltósága és a közület egyetemes érdekei érvényesülésének. Azért nem lehet nagyobb gondja a társadalomnak, mint autonómiája védelme, s viszont az autonom hatóság első feladatának tekintse a társadalmi elemek szabad fejlődését, békés egyetértését, folytonos egészséges megújulását biztosítani. És ha a fővárosi közigazgatás, vagy, hogy többet mondjunk, a székesfőváros egész községi életének bajait elemezve azok kutforrására akarunk jutni, így ezt abban fogjuk találni, hogy minálunk nincs valódi, egészséges önkormányzás, annak csak
