Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-11-22 / 41. szám
10 1903. november 22. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS hogy az elülj áróságok különösen az óv vége felé nem képesek a rendelkezésükre bocsátott összegből a költségeket fedezni, miért is annyira perhorreszkált póthitelhez kell folyamodniok. A kerületi elüljárók értekezleten tárgyalták ez ügyet és előterjesztésben arra kérték a tanácsot, hogy a vizcsőrepedések körüli teendők alul mentse föl az elöljáróságokat. Be van igazolva, hogy a csőrepedések okozzák a talajsülye- déseket is s igy nincs megindokolva, hogy az efajta javitások miért esnek az utjavitások czóljaira engedé- lyezets összegek terhére. A középitési ügyosztály most azt javasolja a tanácsnak, redelje el, hogy vizcsőrepedésből keletkező bárminemű talajjavitási munkálatok ezentúl a vizmtiigazgatóság által eszközöltessenek. Vasúti várócsarnok a Dunaparton. A városi villamos vasút engedelmet kért a tanácstól, hogy az Eskü-téren várócsarnokot állíthasson fel. Most, hogy megnyilt a Dunaparti körforgalom, a várócsarnokra feltétlenül szüksége van. A bemutatott tervek szerint a diszes csarnok három helyiségből fog állani. Közepét a várakozó közönség részére tartják fönn, oldalt pedig a vasúti személyzet és a szükséges szerek részére föntartott helyiség lesz. A Lukácsfürdő parkja. A III. kerületi elöljáróság még a nyáron jelentette a tanácsnak, hogy a Lukácslürdő előtti parkot, a fürdő igazgatósága az Ustökös-utcza felől fakorláttal zárta el, miáltal a park hozzáférhetősége az óbudai rakpart felől akadályozva van. Ez okból intézkedést kér, hogy a parkba újabb bejárás készíttessék. A fővárosi mérnöki hivatal helyszini szemle alapján konstatálta a panasz alapos voltát, miért is most javasolja a tanácsnak, hivja fel a fürdöigazgatóságot, hogy a korlátot helyezze beljebb, mert az most át nem engedett területen van. Ezáltal az Üstökös-utcza ismét szabad lesz s a publikum a rakpart felől bejárhat a parkba. Makacs városatya. Az ó-budai San Marko-, Zápor- és Szőllő-utczák lakosai keserves panaszlevél- ben Vetik szemére a tanácsnak azt a mostoha bánásmódot, melyben utczáikat részesiti. Abban a reményben, hogy a főváros rendezni fogja környéküket, annyira ópitkeztek, hogy most az utczák mindkét oldalán házak állanak. De a tanács minderre nincs tekintettel s ismételt kérésükre sem akarja környéküket a fejlődés felé írányitani. Az utcza-nyitásra vonatkozó kérelmüket néhány évvel ezelőtt azzal utasították el, hogy a jelzett rész nincs még teljesen parczellázva. Tényleg ma is van ott még parczellá- zatlan telek, melynek gazdája — egy városatya — kijelentette, hogy ingyen nem ad abból egy négyszög ölet se a fővárosnak s nem bánja, ha sohasem nyilik is meg az az utcza. A kérelmező telektulajdonosok nagy igazságtalanságot látnak abban, hogy egy ember makacssága miatt egész környék szenvedjen ; kérik a tanácsot, szoritsa meg erélyesen az illető telek- tulajdonost a parczellázásra s azután vigye keresztül mielőbb a három utcza rendezését és megnyitását. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága egyes szertáraiban az 1904. évben összegyűlő és feleslegként rendelkezésre álló mintegy 3600 drb kátrányos és egyéb tisztátalan, 18,100 drb ásvány kenőolajos, 1300 drb skinolajos, 5080 drb gázolajos, 2000 drb len- és kenczeolajos és 500 drb terpentinolajos hordót eladni óhajtván, erre ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A fent kitüntetett mennyiségekre nézve a magyar királyi államvasutak semminemű kötelezettséget nem vállalnak, ezek tehát a tényleges vissz- nyereményhez képest nagyobbak vagy kisebbek is lehetnek, ennélfogva köteles leend a vevő az 1904. évben tényleg összegyűlő és eladásra kerülő egész m ennyi- séget az általa felajánlott egységár mellett átvenni. Az összegyűlő hordók esetről-esetre, az 1904. évi deczember hó végéig összegyűlök pedig a reá következő hónap 25-ig fognak a gyűjtő szertárak által az illető vevő rendelkezésére bocsáttatni és tartozik a vevő ezen hordókat a felszólitás vételétől számított nyolcz napon belül átvenni és a szertárakból eltávolitani. Határozottan kiköttetik, hogy a hordók azon szertárakban veendők át, a melyekben azok összegyűlnek ; vasúti kocsikba való felrakásukról és továbbszállításukról a vevő saját költségén tartozik gondoskodni; ennélfogva tehát olyan ajánlatok, a melyek az egyes szertárakban összegyűlő hordóknak más szertárban való átadását vagy más állomásra való bérmentes szállítását kötik ki, figyelembe nem vehetők. A hordók eladása kötelezettség nélkül azok állapotára történik, miért is határozottan kiköttetik: hogy ajánlatban világosan kitüntetendő, hogy a felajánlott egységárak a bármely állapotban levő oly hordókért értetnek, a melyeknek minden, bár sérült alkatrészei, u. m. dongái, fenekei és abroncsai megvannak. Kiköttetik továbbá: hogy minden ajánlattevő ajánlatával az a felett hozandó határozatig visszavonhatatlan kötezettségben marad. Az ajánlat részmennyiségre is tehető. Az ajánló a jelen hirdetésben fel nem sorolt feltételekre nézve a magyar királyi államvasutaknál az ócska anyagok eladása iránt 122291/96 szám alatt fen álló általános feltételeket kötelezőknek ismeri el, melyek 30 fillérért a nyomtatványtártól megszerezhetők és melyek 60 filléres magyar bélyegjegy gyei, ajánlattevő saját és két tanú aláírásával ellátva okvetlenül ajánlatához csatolandók. Ezen feltételek az értök járó 30 fillér és 20 fillér postaköltségnek (összesen tehát 50 fillér) a főpénztárnak való beküldése ellenében, kívánatra postával is megküldetnek. Az ajánlatok kizárólag ezen czélra rendelt s anyag- és leltárbeszerzési szakosztályunkban egy példányban ingyen kapható űrlapon ennek rovatának pontos kitöltése mellett állitandók ki.
