Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-11-17 / 40. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. november 15. romlott (mahl mais) annak átvételét megtagadták. Az első és második szállítmányra nézve a tözsde- biróság már előbb úgy döntött, hogy a vevők az első szállítmányt egészben, a második szállítmánynak azonban csakis a felét tartoztak átvenni 7% boni- fikatio ellenében. Utóbbi esetben ugyanis a vevők képviselője hatásköri kifogást emelt a tözsdebiróság ellen, mert a kukoricza minőségének megállapítására csakis a megvizsgáló állomást tartotta illetékesnek. Ezt a kifogást a bíróság elutasítva, hozta a fenti határozatát. A mai tárgyalás anyagát a harmadik szállítás képezte. A választott bíróság elnöke Geiger Mór kir. tanácsos, tagjai pedig Strasser Alfréd, König Adolf, Weisz Fülöp és Klein Gyula voltak. A felperes Dreyfus-czéget Dr. Virág Mór, az alpereseket Dr. Félegyházy Ágost volt tözsdetitkár képviselte. A harmadik szállítmány 34 waggon kukoriczát tett ki, melynek átvételét a vevők megtagadták. Dr. Félegyházy ez esetnél is hatásköri kifogást emelt és kérte a biróságot, hogy a kukoriczát a magvizsgáló állomáshoz küldje át megvizsgálás miatt. Ezt a kérést a bíróság nem vette figyelembe és hosszas tanácskozás után kötelezte Lederer Józsefet 3°/,, boni- fikáczió mellett az áru átvételére, Vigó és Aidigán czéget az átvétel alól felmentette és Spitzer Ignáczot 2'/2% bonifikáczió mellett kötelezte az áru átvételére, mig Haramia Károly czéggel nem lévén tőzsde szokás kikötve, utasította felperest a vételár iránti kereset benyújtására. Egy magyar hajó lefoglalása Szerbiában. Megirtuk a múlt hónapban, hogy Sabáczon a Duna szerb partján a szerb hatóság lefoglalta Strasser és König budapesti czég czimére feladott 3000 métermázsa búzával megrakott és a Duna Gőzhajózási Társaság tulajdonát képező Kőrös nevű hajó rako- mánjmt már akkor, amidőn a hajó a szerb partot elhagyta. Az eset előzményei ezek. Strasser és König czég vett 3000 métermázsa búzát Kanki I. sziszeki gabonakereskedőtől. Kanki az árut Jovanovits Tódor sabáczi gabonakereskedőtől vette és ezt Sabáczon hajóra rakva Budapestre akarta továbbítani. Kanki azonban nem fizette ki Jovanovitsnak a vételárat, aki múlt hó 10-én a hajóra rakott búzát le akarta foglaltatni. Mikor a szerb hatóság kiküldöttei a foglalást foganatosítani akarták, akkor a hajórakomány már szabályszerűen fel volt adva, a Duna Gőzhajózási Társaság sabáczi ügynöksége már ki is állította volt feladóvevényt, sőt az uszályhajó a partról már 50- -60 méternyire eltávolodott. A hatóság emberei ekkor lelő vésse! való fenyegetéssel arra bírták a hajó vezetőjét, hogy az visszatért a kikötőhöz, mikor is a rakományt biróilag lefoglalták és az árut átadták a hajóstársaságnak megőrzés végett. Úgy Strasser és König czég, mint pedig Kanki az osztrák-magyar konzulhoz fordultak a dolog orvoslása végett, mert a hajó menetközben már magyar területen volt, ahova a szerb hatóságnak lépnie nem volt szabad. Ez a diplomácziai ügy eddigelé még befejezést nem nyert, ellenben Strasser és König czég visszakövetelte Rankltól a már kifizetett vételárat, sőt még kártérítési igényt is támasztott és 40.000 korona erejéig keresetet indított Kanki ellen, mely ügyet ma tárgyalta a tözsdebiróság Simon Jakab elnöklete alatt. Az alperes Ranklt Polonyi Géza orsz. képviselő ügyvéd képviselte és azt igyekezett bizonyítani, hogy a Strasser és König czég a gabonát megvette, azt Kanki szabályszerűen feladta, őt semmi felelősség nem terheli. A felelős a jogtalan bírói foglalásért csakis a Duna Gőzhaj ózási-Társaság, amely ennek foganatosítását megakadályozhatta volna. A választott bíróság ma még nem hozott ez ügyben határozatot, hanem a tárgyalás folytatását e hó 9-ére halasztotta. A 9-iki folytatólagos tárgyaláson Polonyi Géza, Kanki jogi képviselője, épugy mint a múltkor a maga illetve fele igaza mellett érvelt és azt iparkodott bizonyítani, hogy a szerb hatóság Kanki adósságáért Strasser és König czég áruját foglalta le, mivel a vétel akkor már megtörtént. Dr. König Vilmos ellenben a Strasser és König czég képviselője azt vitatta, hogy Kanki az iránt is tartozik felelősséget vállalni, hogy az áru a vevő czég birtokába jusson ne csak annak czimére íeladassék. A megtartási evikczió mellett érvelt mig Polonyi annak létezését is tagadta. ítélet: Pánid I. czég köteles a hajó feladási vevé- nye és egy átruházási nyilatkozat ellenében Strasser és König czégnek 35,400 korona vételárat, továbbá 2423 kor. kártérítést, különbeni végbehajtás terhe alatt megfizetni. A bíróság nem tekinti a vételt megkötöttnek, illetve az árut szállitottnak. Az a körülmény, hogy a felperes czég megbízottja nem érkezett idejekorán Sabaaraahajó berakásához, még nem jogosítja alperes czéget arra, hogy az árut a hajóba berakva, átadatottnak tekintse. Az a körülmény pedig, hogy a feladóvevény felperes birtokában volt, még nem igazolja a tulajdonjogot. Mert a feladóvevény nem más, mint a fuvarozó társaság elismer- vénye az áru átvételétől. Magát az árut csakis a rakj egy helyettesítheti, továbbá azáltal a körülmény által, hogy bírói foglalás történt, az áruvétel hatályát vesztette, mert az eladó köteles jótállást vállalni aziránt, hogy a vevő czimére föladott áru semmikép se zavartassék meg. Igaz ugyan, hogy ez esetben a szerb hatóság a nemzetközi szerződés durva megsértése által foglalta le az árut. Mindennek daczára a felelősség az eladót terheli. A feladó vevényen, feladó gyanánt a kereskedői szokás ellenére alperes szerepelt, ezenkívül a Duna gőzhajózási társaság könyvei alapján ugyancsak megállapítható ez a körülmény. S minthogy alperes az áru kifizetése napján már tudta, hogy a rakományt veszély fenyegeti, a vevő czéggel szemben a fedezés jogát is meg kellett állapítani. Az ítéletet a nagyszámú hallgatóság megéljenezte.
