Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-11-08 / 39. szám
1903. november 8. 3 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS A főváros évkönyvei. Sokan vannak a benszülött budapestiek közt is, kik a főváros szervezetéről nem sokkal többet tudnak, mint Paris vagy London viszonyairól. De nem is tudhatnak A napi sajtó ugyan, kivált az utóbbi időben, elég tért szentel a főváros ügyeinek, de az ember feje nem káptalan, hogy minden hirt és adatot elraktározhasson az emlékezetében. Épp ezért helyes és szükséges egybefoglalni az egyes évek közigazgatási történetét, s azt könyvalakban a közönség rendelkezésére bocsátani. Amidőn azonban az eszmét, melynek meg- valósitása Halmos polgármester érdeme lesz, örömmel üdvözöljük, viszont nem rejthetjük el csodálkozásunkat afölött, hogy az évkönyvek csak az 1902-ik évnél fognak kezdődni. Meggyőződésünk szerint föltétlenül szükség van oly monographiára, mely elénk tárja a főváros fejlődésének 1873-tól, vagyis Buda és Pest egyesitése óta való mozzanatait. Enél- kül az évkönyvek: hűi ante patrem. Maga a polgár- mester is érzi ezt, de elkészítését jobb időkre halasztja ama megokolással, hogy e munkát egy ember nem végezhetné, hanem külön e czélra szervezett redak- czió, mely azonban túlságos nagy anyagi áldozatot igényelne. Mit gondol a polgármester Ur : külön szerkesztőség közreműködésével irta-e meg Salamon Ferencz Buda monographiáját, amely nem 30 esztendőt, hanem évszázadokat ölel fel, avagy voltak-e munkatársai Mommsennek, amikor a rómaiak történetét földolgozta? Ha ezek a történetbuvárok és sok száz más iró képes voltak egymagok összeállítani és feldolgozni hosszú korszakok történetét, miért volna egy emberre nézve fizikai lehetetlenség Budapest 30 esztendős múltját monographiába foglalni? Mi azt hisszük, egy szorgalmas iró maximum két év alatt készen volna vele és munkájáért nem követelne túlságos honoráriumot. Tessék próbát tenni. Intézzenek nyilvános fölhívást a közönséghez, bizonyosan akad nehány vállalkozó az ifjabb történetíró-gárdából Bizalmasan megsúghatjuk a polgármester urnák, hogy mi ismerünk alkalmas embert, ki a monographia elkészítését (nyomtatott ivenként 40—50 frt honoráriumért) szívesen elvállalja. Czime szerkesztőségünkben megtudható. Az évkönyvek sorozata, mint említettük, az 1902-ik év közigazgatásának történetével fog kezdődni. A polgármester rendelete szerint a hozzá való anyagot az elnöki és tanácsi ügyosztályok, továbbá a kerületi elöljáróságok és szakhivatalok foglalják össze, a feldolgozásról és az évkönyv megszerkesztéséről pedig dr. Wildrier Ödön városi fogalmazó fog gondoskodni. A jelentések 1904 február 1-ig küldendők be. Az évkönyv fontosságáról és a hozzá fűződő nevezetes érdekről a polgármester igy nyilatkozik: Valamint minden öntudatos életet élő és czélok szolgálatában cselekvő embernek szüksége van arra, hogy a mindennapi élet eseményeinek áradatában néha-néha nyugvó pontot keressen, koronkint számot vessen önmagával, megvonja cselekedeteinek mérlegét, s a múltba nézvén, annak tanulságain okulván irányelveket nyerjen j övendőbeli cselekedetei számára: még sokkal fokozottabb mértékben van szüksége a nagy városnak, ennek a polgárok ezreiből és százezreiből összetevődött, öntudattal, czélokkal és akarattal biró, széles körökre kihatással, súlyos felelősséggel cselekvő nagy eleven szervezetnek arra, hogy időnkint önmagára eszméljen, sokirányú tevékenységének eredményeit egységbe foglalja, azok egyetemét áttekintse s a múltak alapján megszabja az irányt, a mely felé a jövőben haladnia, a prog- rammot, a mely szerint a jövőben fejlődnie kell, hogy a közérdeket mentői jobban szolgálja, hogy nagy feladatait és czéljait mentői jobban megoldhassa és elérhesse. Ennek a tanulságos visszapillantásnak eszköze az évkönyv. Ámde nemcsak magának a városi szervezetnek szempontjából van az évkönyveknek ilyen jelentőségük, hanem — ami épp annyira megszívlelendő — a nagy közönség szempontjából is. A polgároknak mind szélesebb körben való öntudatra ébredése, mind élénkebb érdeklődésük városuk ügyei iránt, mind sűrűbb részvételük azok intézésében, az önkormányzatban, a hivatali működés mind nyilvánosabbá válása, mind hathatósabb közpolgári ellenőrzése: a jelenkor elvitázhatatlan tényei. A fejlődés kétségtelenül arra tart, hogy a városi élet sokkal nagyobb mértékben válik valódi és egészséges közéletté, mint a múltban volt. Ezekre való tekintettel már most mindenesetre kötelessége a városi hatóságoknak, hogy a nagyszámú érdeklődőknek módot és alkalmat nyújtsanak arra, hogy városuk szervezetét, közállapotait s a szervezet koronkinti tevékenységét behatóan meg- irmerhessék. Erre pedig módot nyújt az évkönyv. Nem hagyhatom végül szó nélkül, hogy a külfölddel való érintkezésünk szempontjából is fölötte szükséges és fontos az ilyen évkönyv. Országunk, nemzetünk s fővárosunk nem áll elszigetelten; be van kapcsolva a művelt nyűgöt fejlődésének menetébe. Nemes versenyre kell kelnünk a polgárosult külfölddel; tanulnunk kell egymástól. Napról-napra nagyobb és örvendetes érdeklődéssel fordul fővárosunk felé számos külföldi nagy város hatósága, kiküldötte, polgára. Ezek érdeklődésére, az idegen- forgalom fellendülésére, nemkülönben a külföldi hatóságok kiadványai tekintetében fennálló csere- viszonyunkra való figyelemmel gundoskodnunk kell a székesfőváros szervezetét és intézményeit megismertető munkákról, s ezek sorában első helyen fognak állani ezek az évkönyvek, a melyek idegen nyelven való kiadását is tervezem..
