Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-11-01 / 38. szám

1903. november 1. 8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS hogy azok a remények, amelyek az üzlet föllendü­lésére engedtek következtetni, ebben az évben sem mentek teljesedésbe, sőt daczára a két egymás után következő jó aratási viszonyoknak, a vasipar további rosszabbodása konstatálható. Az okok a vigasztal­hatatlan politikai helyzetben keresendők, melynek következményei a vasiparra kedvezőtlenek voltak. A bizonytalan politikai helyzet megbénította teljesen a vállalkozási kedvet és mindazon előfeltételek, me­lyek a vasipar fogyasztását emelni képesek volnának, teljesen hiányzanak. Ezekhez az okokhoz hozzá­járult még az általános gazdasági depresszió is, mely a fogyasztási erőt minden téren apasztja Ezért, bár a vállalat az ország hasonnevű vállalatai közül a legkiterjedtebb, a tetemes áldozatokkal sem érhet­tük el azt, hogy a beállott fogyasztási csökkenés következtében a gyár körüli községekből a munká­sok a vándorbotot ne vegyék kezükbe és az orszá­got el ne hagyják. Hogy ezáltal nemcsak mi káro­sodunk, de közgazdaságilag általános károsodás áll be, ez kézenfekszik. A felsorolt körülmények daczára is az elmúlt üzletév kielégítő eredménynyel zárult, bár nem sikerült a belföldi termelőkkel minden ágat felölelő megegyezésre jutnunk. A bányák összesen 2,817.466 q. vasérczet termeltek, mig a mészbányák 957.909 q. anyagot eredményeztek. A széntermelés összesen 3,337.281 q-t tett. A kohók termelőképes­ségét az elmúlt évben nem használtuk ki teljesen, sőt a Sajóvölgyben újabban is üzemkorlátozást kellett véghezvinni, ennek daczára a nyersvasterme- lés 1,296.351 q-t eredménjmzett a tavalyi 1,255.305 q ellenében. A hengerművek üzemében nem használ­hatta ki a társaság nagy mértékben a bányákat, mert a fogyasztás csökkent és ezért állandó foglalko­zást nyújtani nem voltak képesek. Az eladási viszo­nyok a múlt évben igen kedvezőtlenül alakultak, mert az állam részéről kilátásba helyezett ama programm, amely az ipar előmozditását czélozta, a politikai viszonyok következtében keresztülvihető nem volt. A Rimamurányi Vasműtársasággal kapcsolatban levő más társaságok konszolidácziójára vonatkozólag felemlíti a jelentés, hogy a Hernádvölgyi Magyar A^asipar Részvénytársaság Reorganizáczióját keresz­tülvitte. Az Union Vas- és Pléhgyár Részv.-Társ., mely üzletévét a múlt deczemberben zárta le, még mindig szenved azalatt, hogy a pléhtermelés egye sitését keresztülvinni nem sikerült. Ezután a társaságnak a f. évi nyereség felosz­tására vonatkozó indítványát egyhangúlag elfogadták : eszerint az 5,017.984 kor. 45 fillérből a részvényesek­nek osztalék fejében 10 vagyis 32 millió alaptőkéje után 3,200.000 koronát fizet ki. 100.000 koronát a tiszt­viselők nyugdíjalapjára, 75.000 koronát a társládák felsegélyezésére fordit és 941,315 kor. 20 fillért az uj számlára vitet elő. A folyó évi szelvény 20 koro­nával váltatik be. Ezután Weiner Mór részvényes szólásra állott fel és felemlítette, hogy előbb-utóbb mégis csak az állami beruházásokra kerül majd a sor. Félő, hogy a mintegy 300 millió koronát kitevő állami beruházá­sok túlnyomó része nem a magánvállalatok javára fognak szolgálni, hanem azt a legnagyobb részben az állami gépgyáraknak juttatják. Az országban levő vasmüvek és gépgyárak óriási áldozatok árán igye­keznek a népnek munkát adni és határozott igazság­talanság volna, hogy amikor az államnak módjában állana az ipart fellendíteni és a munkásoknak tartós megélhetést biztosítani, a beruházási munkálatokat nagyrészben a saját gyárainak tartaná fenn. Kéri az igazgatóságot, hogy legyen annak idején résen és nyomatékosan lépjen fel, nehogy a vasgyárak e munkálatoktól elessenek. Loisch Ede elnök köszö­nettel vette a részvényes felszólalását és kijelentette, hogy a társaság igyekezni fog a részvényesek érde­keit minden irányban megvédeni. A felügyelőbizott­ságba újból megválasztattak Tauszig Hugó, Czóbel Lipót s Kuranda Félix felügyelőbizottsági tagok. Ezzel a közgyűlés véget ért. A hernádvölgyi magyar vasipar r.-társaság közgyűlése a bemutatott mérleget, mely 894.359 korona 27 fillér nyereséggel zárul, tudomásul vette és elhatározta, hogy abból 12 millió koronát kitevő részvénytőke után 5 százalék, vagyis 600.000 koronát fizet ki osztalék fejében és 14.359 korona 27 fillért uj számlára vitet át. Az értékcsökkenési tartalék számla javadalmazására 200.000 koronát, a tartalék- alap javára 15.000 koronát fordítanak. Eszerint az esedékes szelvényt 10 koronával váltják be. A tiszta haszon, melyet a vállalat a lefolyt üzletévben elért, tekintve a kedvezőtlen gazdasági viszonyokat, min­denesetre szép és örvendetes eredmény és azt mutatja, hogy az igazgatóság nagy tevékenységet fejtett ki a vállalat és a részvényesek érdekében. A felolvasott évi üzleti jelentés beszámol arról, hogy a múlt évi közgyűlésnek azt a határozatát, melylyel a részvénytőkét 3 millió koronára leszállí­tani rendelte, a kereskedelmi biróság jóváhagyta és a tőkeleszámolásból eredő leírások a bemutatott mérlegben kifejezést nyernek. Ugyanazon közgyűlés határozatából kifolyólag a 3 millió koronát kitevő alaptőke 45.000 darab uj részvény kibocsátása által 9 millió koronával felemeltetvén, ma ugyancsak 12 millió" koronát tesz, amely részvények a rima- murány-salgótarjáni vasműrészvénytársaság által a velük szemben fennálló követelés fedezésére pari árfolyamon fix átvétettek. Ama feltevések, hogy a vállalat jövedelmezősége annak pénzügyi helyzeté­nek rendezése által biztosabb révbe fog jutni, be- igazolást nyertek, mert ama súlyos viszonyok közt, amelyben a vasipar az elmúlt évben is volt, az elért üzleti eredmény kedvezőnek mondható. A vasművek a lefolyt évben termeltek: 542.883 q vaskövet, 307.669 q pörkölt érczet, 694.505 q nyersvasat, 3900 q öntményt, 5437 q aczéltuskót, 130.095 q aczélsint, 134.896 q félterményt és 340.118 q hengerárut. A közgyűlés ezután úgy az igazgatósági tago­kat, valamint a felügyelő bizottsági tagokat újból megválasztotta. Hirek a városházáról. Ingyen kenyér a szegényeknek. Az V. kerületi elülj áróságnak 900 koronát adott át egy ismeretlen jóltevő, hogy azon kenyér vásároltassék s a szegények között kiosztassék. Az elüljáróság november 1-én osztja ki az ingyen kenyeret. E napon valláskülönbség nélkül minden lipótvárosi szegény ehetik kenyeret, ha ugyan jut valamennyinek. Or a Halászbástyán. A fővárosi közmunkák tanácsa átirt a fővároshoz, hogy a halászbástya léte­sítménye biztonsága szempontjából őrt alkalmazzon a bástyákon, a mérnöki hivatal javaslatára a tanács e kérelemnek most eleget tett, amennyiben, meg­állapította, az őr fizetését s lakást jelölt ki számára, ahonnét az összes éprményeket állandóan szemmel tarthatja.

Next

/
Thumbnails
Contents