Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-10-25 / 37. szám
1903. október 25, MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 végpusztulástól megmentendő, most a kerületi választmány kéri a tanácsot, hozza elsősorban tisztába a kápolna kegyurasági kérdését, azután pedig rendezze a kálvária hegyet, amely parkírozandó volna. A stácziókat is újból föl kell állítani s azok részére minél előbb kisajátítani a szükséges területet, mert később drágább lesz. Vízmizériék. A mérnöki hivatal javaslatára a főváros 7000 korona póthitelt engedélyezett az Y. kerületi elülj áróságnak. A kerület egyes útvonalain ugyanis oly rossz a burkolat, hogy a kocsiközlekedést csak akadályokkal lehet lebonyolítani. Az útjavításra kapott 38000 koronát már elköltötte s így csakis póthitel igénybevétele mellett képes az égetően szükséges útjavításokat keresztülvinni. Egészségügyi oktatás a munkások részére. A magyar Társadalomtudományi Társaság legújabban kiterjeszti működését a munkásnép egészség- ügyi oktatására is. Munkástanfolyamokat tart, melyeket ingyen hallgathatnak a munkások. A kurzusokon előadások lesznek az emberi fejlődéstanból, élettanból, lélektanból, közegészségtanból s végül a reményteljes állapotban levő nők egészségtanából és a csecsemők gondozásáról. Az előadások ingyenes előadására Dalmady Zoltán dr., Pékár Mihály dr., Haj ós Lajos dr., Hahn Dezső dr. és Maszanek Gábor dr., orvosok vállalkoztak. Jogtalan kérelem. A Lipót-köruti ÁVeisz Berthold-féle telken van egy régi csatorna, melyen át azelőtt a Dunapartra folyt a szennyvíz. Idővel a kanális hatóságilag elzáratott, amibe annak idején a telektulajdonos meg is nyugodott. Most Weisz Ber- thold arra kérte a tanácsot, hogy a csatorna újból megnyit tassék. A vízműigazgatóság ez ellen leghatározottabban tiltakozik, mert a csatorna közelében egy vízvezetéki cső fekszik, melynek vizét nem szabad kitenni a megfertőzés veszélyének. Legutóbb az V. kerületi elöljáróság nyilatkozott ez ügyben Kijelenti, hogy a kérvényezőnek már nincs jogában követelni a csatorna megnyitását, melynek elfalazása — annak idejében — a telektulajdonos beleegyezésével történt s így ezen ügy régóta befejezett dolgot képez. De különben, a kanális használatba vételét a közérdek nem kívánja. Ez okból az elöljáróság a kérelem elutasítását javasolja. Az Országház-tér rendezése. Az Ország- ház-tér rendezésére vonatkozó tervekhez csak bizonyos módosítások keresztülvitele után hajlandó hozzájárulni a közmunkák tanácsa. A mérnöki hivatal most javasolja a tanácsnak, hogy mondja ki a közmunkatanács kívánságához képest, hogy az Akadémia- utcza folytatásában tervezett lámpások nem az útvonal tengelyében, hanem majd az útvonal mellett állítatnak föl s ugyan ott a bazalt fejkövezés csak ideigleneseknek tekintetik. Ha az Akadémia-utcza többi szakasza aszfaltoztatni fog, úgy a fej kövek is aszfalttal fognak kicseréltetni. Iparczikkek a vásárcsarnokokban. A főváros közgyűlése nemrégiben foglalkozott az ipar- czikkeknek a vásárcsarnokokban való el árusítása ügyében. A közgyűlés határozata nem tiltja meg ugyan az iparczikkek árusítását, de az áruló helyek jövőben leendő kiadása körül határozottan előnyt biztosít az élelmiszer árusoknak, aminek kárát vallják az iparczikkek árusítói. Az üveg ós porczellán kereskedők országos egyesülete e határozat ellen kérvényt intézett a belügyminiszterhez, aki kellő elbírálás czéljából a kérvényt átengedte a kereskedelmi minisztériumhoz, mely a közgyűlési határozatot indokainál fogva helybenhagyja, mert annak helyes végrehajtása mellett nemcsak a létező kis existencziák életfeltételeinek érintése kerültetik el, hanem a betelepült helyi ipar méltányos igényei is — bár fokozatosan — érvényre lesznek juttathatók. A rendkívüli közgyűlések ügye. A törvény- hatósági közgyűlések ügyrendjét az 1872. XXXVI. t. ez. korlátain belül szabályrendelettel maga a főváros állapította meg. Az ügyrend első szakasza értelmében rendkívüli közgyűléseket csak a főpolgármester illetve a polgármester van jogosítva összehívni. E rendelkezése káros hatását az utóbbi időben több esetben tapasztalta a törvényhatóság, amikor fontos ós sürgős ügyeket rendkívüli közgyűlésen óhajtott tárgyalni, de a főpolgármester s polgármester távol- léte miatt a közgyűlést nem bírta összehívni. Többek indítványára a törvényhatósági bizottság szükségét látta, hogy e bajon segítsen. El is határozta nemrégiben a közgyűlés, hogy az ügyrend első szakaszát módosítja, még pedig akként, hogy a rendkívüli közgyűlést necsak a főpolgármester illetve polgár- mester hívhassa össze, hanem a tanács is vagy pedig 40 bizottsági tag. A határozat jóváhagyás czéljából fölterjesztetett a belügyminiszterhez, a ki azonban a határozatot nem hagyta jóvá, mert szerinte az a fővárosi törvénybe ütköznék. E törvény rendelkezései világosan kifejezik, hogy kit illet meg a rendkívüli közgyűlések összehívásának a joga, melyet szabályrendeleti utón megváltoztatni nem lehet. A tüdőbetegek érdekében. Az Erzsébet Szanatórium kérte a tanácsot, hogy a Budakeszi útról a Szanatóriumig vonuló útvonalat öntöztesse, A finom meszes port az intézetbe hajtja a szól, mely körülmény nagyon akadályozza a betegek gyógyulását. Az I. kerületi elülj áróság e kérelmet nem teljesíthetőnek véleményezte. Erre a czélra egyáltalán nem áll rendelkezésre, de különben is e szóban levő út gondozása Budakeszi községnek képezi kötelességét. A vízműigazgatóság most kevésbé rideg álláspontra helyezkedik. A kérelemnek egész terjedelmében való teljesítését nem tartja ugyan lehetségesnek, mert az veszedelmes preczedenst képezne ; de javasolja, engedhesse meg a gyógyintézetnek, hogy a kedvezményes áron nyert vizet saját közegeivel öntözésre is használhassa. Az állatkereskedők panasza. Az országos állatkereskedelmi egyesület több rendbeli kérelemmel fordult a főváros tanácsához. Elsősorban intézkedést kér, hogy az elkobozott állatoknak szabadszékben történt órtókesitóse után a kárkövetelési igények érvényesítése könnyebbé tétessék. Ma a viszás eljárás folytán ez csak nagy nehézségekkel lehetséges. Kéri továbbá az egyesület a fővárosi vásárrendtartás megállapítását, vagy ha ez nem lehetséges, a vásári jelentések egyöntetűvé tételét. A harmadik kérelem az alkuszok ügyének szabályozására vonatkozik. Az iparigazolvány nélkül dolgozó, hajtsárokból lett alkuszok ugyanis oly sok visszaélést követnek el, hogy megrendszabályozásuk már sürgős szükséget képez. A főváros vizgázgyára. A tanács kérte a belügyminisztert, támogassa ama törekvését, hogy a budai légszeszszükséglet födözóse czéljából karburáit vizgázgyárat létesíthessen. A miniszter — tudvalevőleg — e kérelmet elutasította. Most a kereskedelmi miniszter irt le, hogy a tervezett gyár részére nem adja meg a telepengedélyt, mert annak idején a belügyminiszterrel egyetórtőleg meghozott rendeletével világosan kimondta, hogy a városok belső területén karburáit vizgázgyárakat felállítani nem szabad.
