Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-06-30 / 26. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS-2

fiz uj miniszterelnök és a főváros.

Junius utolsó előtti hete felvilágosithatta azokat, akik eddig nem tudták, hogy nemcsak Bob urfi a legény a talpán s nem csupán spiritiszta üléseken történnek meg- foghatatlannak látszó csodák. íme: magyar miniszterelnök lett a horvát bánból!

Abból a férfiúból, akit Zágrábban gyűlöltek, akit Magyarországon pecsovicsnak, a ka marilla eszközének, reakczionáriusnak és mindennek, ami csak rossz, tartottak. Akit kilencz év előtt maga a szabadelvüpárt csúfosan refüzált. Akit mumus gyanánt emlegettek. Akit a magyar hazában senki nem óhajtott, s akinek a parlamentben nem hogy pártja volna, de még hivei sem sincsenek. Azaz csak eddig nem voltak; ezentúl — tekintettel Bécsre — majd fognak lenni. Egyszóval miniszterelnök lett Khu en-Héderváry gróf és mielőtt kinevezését a kabinet-iroda formálisan kiállitotta volna, már fényes sikert, mondhatnám győzelmet aratott a parlament összes pártjai fölött. Egy kalap alá hozta a háromfelé szakadt szabadelvűeket és kezes bárányokká változtatta a szélsőbaloldali tigriseket. Az obstrukczió háborgó tengere Neptun szigonya nélkül is elült, miként az aludt tej.

Ugyebár Bob urfi legény a talpán? Hitte volna-e valaki még csak egy hónap előtt is, hogy Széli Kálmánnak, a szelidnek, a jog, törvény és igazság hirdetőjének, közvetlen utóda Khuen lesz, ki húsz évig tartó báni uralma alatt az erőszak és kiméletlen- ség megtestesitője vala?

De félre minden tréfával. Amit a volt bán most produkált, két dolgot bizonyit. Először azt, hogy a gróf rendkívüli energiával és eszélyességgel bir, másodszor pedig azt, hogy politikai viszonyaink képtelenül züllöttek. A pártok teljes dezoláltsága adta meg a lehetőséget Kimennek, hogy a királytól reáruházott missziót sikerrel oldhassa megFölösleges szépitgetnünk a helyzetet; ma úgy állunk, hogy nincs se egyöntetű szabadelvű-párt, se kompakt ellenzék. Ma csak frakcziók vannak, amelyek fölött könnyű.

1903. junius 30.

uralmat teremteni egy olyan államférfinek, aki alapjában véve fütyül a pari ament áriz- musra és abszolúte nem ambiczionálja, hogy a népképviselet majdan elsirassa és babérkoszorúval tisztelje meg, hanem egyes-egye- dül arra törekszik, hogy az uralkodó elismeréssel legyen iránta.

Ámde a parlamentáris elvek ama csúfos mellőzése, mely Kimennek miniszterelnökké kineveztetésében nyilvánul; továbbá a pártok meghódolása és az eddig folytatott kormányzati rendszer csődje nem tartozik reánk. Mi nem politizálunk. Hanem csupán azt nézzük, mit várhat a székesfőváros az uj miniszterelnöktől ?

Úgy látszik, mégis igaza van a németnek, hogy „Selten kommt besseres nach.“ Khuen gróf, ki az elnökség mellett a belügyi tárczát is kezében fogja tartani, nem ismeri Budapestet. Azt tudja, hol van a Nemzeti Kaszinó, a lovarda, a Lloyd, a budai vár és a jezsuita templom, de a főváros életéről, adminisztrácziójáról. szükségleteiről, bajairól és óhajairól, lakosságának szocziális viszonyairól és törekvéseiről aligha van alaposabb ösmerete, mint Goluchowsky grófnak vagy Körber doktornak. Széli Kálmán sem volt teljesen avatott fővárosunk ügyeiben, de legalább érdeklődést és jóindulatot tanusitott irántok. Khuentől, múltja és egyénisége alapján, ezt sem várhatjuk. Neki a jelen helyzetben kisebb gondja is nagyobb lesz, mint a fővárossal törődni, s ha igazságosak tudunk lenni, ezt még rossz néven sem vehetjük tőle. Elvégre ő állami, illetőleg összbir odaírni nagy feladatok végrehajtására vállalkozott. A főváros ügyeit nem lesz érkezése tanulmányozni, s rá fogja bizni az elintézést belügyminiszteri osztályfőnökökre. Fascho-Moys miniszteri tanácsos urnák megint fölvirrad s kedve szerint bánhat el a fővárossal.

Ha jól emlékszünk, Széli Kálmán a fővárosi törvény revíziójára készült, s mi tartottunk attól, hogy megcsorbitja Budapest autonom jogait. Most már nem tartunk ettől, mert biztosan tudjuk, hogy ha Khuen gróf egy esztendeig megmarad a kormány élén és a belügyminiszteri székben, harangoztak a főváros autonómiájának. De haran-