Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-23 / 25. szám
1908. junius 23. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 vettetnek ki^és azokat a háztulajdonos csak beszedni és beszolgáltatni tartozik s ezen összegek az állami házadó alapjául szolgáló összeg kiszámításakor a nyers házbérjövedelemből levonásba is hozatnak. Erre a határozatra a tanár ur az alábbi panaszt adta be a közigazgatási birósághoz: „A közig, bizottság a pótadókötelezettség fennállását vitatja azon alapon, mert a községi pótadómentesség törvényileg kifejezetten nincs biztosítva az állami házadómentesség esetére. Vagyis azon nem tartható állásponton van a panaszlott hatóság, hogy a pótadókötelezettség vélelmezendő, holott adókötelezettség sohasem vélelmezhető kifejezett törvényi rendelkezés nélkül, de semmikép nem akkor, amidőn oly pótadóról van szó, mely az állami adónak járuléka. Itt egyenesen az vélelmezendő, hogy az állami főadó nem fizettetvén, arra törvényes mentesség adatván, a tőle el nem választható járulók, a pótadó sem követelhető. Ezzel szemben nem nyomhat a súlyban a köz- igazgatás azon gyakorlata, hogy ideiglenes házadómentesség esetén községi és törvényhatósági pótadókat kivetnek és beszednek. Ez alapon kivánja a tanács magát a reá kivetett pótadó alól felmentetni. Hírek a városházáról. A rákosmenti partbirtokosság veszedelme. Pestmegye szabályozni készül a területén folyó Rákospatakot, miért is fölhivta a fővárost, hogy vele egyidejűleg végeztesse el a szabályozást a maga területén is. A mérnöki hivatal helyesnek találná ezt, de úgy véli, hogy a szabályozás előtt álló akadályok aligha lesznek elháríthatok. Kerek egy millió koronát érő terület kisajátításához van kötve a patak szabályozása, mely összegnek egyhamar leendő előteremtését nem igen tartja valószínűnek a mérnöki hivatal. Most a tiszti ügyészség terjesztette be e tárgyban a javaslatát, mely ha elfogadtatik, bizonyára nagy forrongást fog okozni a Rákospatak parti birtokossága között. A tiszti ügyészség a vízjogi törvény alapjára helyezkedik, amely világosan kimondja, hogy a folyók medrének s partjainak jókarbantartásáról a parti birtokosok tartoznak gondoskodni s a költségeket aránylagosan felosztva viselni kötelesek mindazok, akiknek a folyószabályozásból hasznuk van. Az érdekeltség és a hozzájárulás arányát a hatóság állapítja meg, miért is utasítandó volna a mérnöki hivatal, egy érdekeltségi kimutatás összeállítására, amelyben pontosan ki legyen tüntetve, hogy a birtokosok közül kik és milyen arányban tartoznak résztvenni a költségviselésben. Ez a kimutatás fogja aztán a további tárgyalások alapját képezni. Az ügyészség végül javasolja, hogy addig is míg a főváros rendbe nem jön a maga partbirtokosaival, Pestmegye is tartsa függőben a szabályozási munkálatokat. A főváros a drezdai kiállításon. Drezda városa ez idén közigazgatási kiállítást rendez, melyre meghívta Budapest székesfővárost is. A tanács el is határozta már, hogy képviselőket küld a kiállításra, akiknek kötelességük lesz a kiállított dolgokat tanulmányozni, hogy a mi viszonyainkat megfelelő újítások esetleg értékesíthetők legyenek a főváros közigazgatási terén. A kiküldendők személyét illetőleg csak ezután határoz a tanács. A főváros énekesei. A fővárosi erdőmester arra kérte legutóbb a tanácsot, hogy a fővárosi erdőkben való madárfogást szorítsa meg, helyesebben utasítsa a kerületi elülj áróságokat, hogy többé ne adjon ki madarászó engedélyt. A kiránduló publikum úgy is pusztítja a madarakat, az engedélylyel biró madarászok pedig nagy mennyiségekben fogják és lövik a szegény énekeseket, hogy ide s tova már nem lesz madárfütty hallható a főváros erdőségeiben. A főváros erdészeti bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott ez ügygyei s kimondta, hogy az engedélyek megadását végleg beszüntetni nem lehet, mert arra törvény van, hogy azoknak a gyűjtőknek, akik akár múzeumi, akár iskolai s természettudomány czólok- ból űzik a madarászatot, az engedély megadandó. A bizottság javasolja a tanácsnak, utasítsa az elöljáróságokat, hogy az engedélyek kiadásánál óvatosan járjanak el, s ügyeljenek arra, hogy engedélyt korlátolt számba, csakis azok kapjanak, akiknek a törvény értelmében ehhez jogosultságuk van. Az erdőkben sétáló publikum visszaéléseinek meggátolására pedig az erdőőrök lesznek utasitandók. A levélgyűjtő-szekrények újabb elhelyezése. A főváros tanácsa másként óhajtaná elhelyezni a gyalogjárók szólón szabadon fölállított levélgyüjtőszekrényeket, mert úgy találja, hogy azok igy akadályozzák a forgalmat. Véleményt kért ez okból a posta s távirdaigazgatóságtól arra nézve, hogy nem volna-e czélszerübb az utczai különböző tárgyakra, lámpaduczokra, hirdetési oszlopokra rács- keritésekre stb. akasztani e szekrényeket. A posta- igazgatóság kijelentette, hogy a tanács tervét nem tartja helyesnek. A szekrények csakis legföljebb a kerítésekre alkalmazhatók, mert egyebütt nem volna jó helyük. A középitési bizottság legutóbb tárgyalta ez ügyet s egészben hozzájárult a postaigazgatóság véleményéhez. A bizottság véleménye szerint a módosítási tervezet, mint czélra nem vezető, ilyen alakjában félreteendő. A korcsolyaegylet aggodalmai, a budapesti korcsolyázó egyesület arra a hírre, hogy a főváros bizonyos föltételek mellett hajlandónak mutatkozik agyári kondenz-vizeknek a Rákospatakba való vezetését megengedni, erélyes felszólalást intézett a tanácshoz. Ama aggodalmának ad kifejezést,
