Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-06-16 / 24. szám

1903. junius 16. MAGYAll SZEKESFOVÁROS tatlanság «setében 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 20. §. Az e szabályrendelet alapján minősülő kihágási ügyekben I. fokon a kér. elöljárók bíráskod­nak s a befolyt pénzbüntetések, úgyszintén a fertőt­lenítésekért a 18. §. értelmében szedendő dijak s az intézet fentartási költségeinek fedezésére fordítandók. Budapesten, 1903. április 2. A tanácsi (X.) lwzegcszségi ügyosztály. Dévény Gyula s. k., Viola Imre s. k.. tanácsjegyző. tanácsnok. Nyilatkozat. A magyar köztisztviselők fogyasztási szövetkezetének igazgatóságától vettük a következő helyreigazítást: Némely tegnapi lapban tendencziózus közlemény jelent meg, melynek éle a magyar köztisztviselők fogyasztási szövetkezete ellen irányul. Az ebben a közleményben foglalt valótlan állításokkal szemben kijelentjük, hogy forgalomban lévő üvegeink ürmértéke a fennálló törvénynek és rendeletnek meg­felel és azoknak szabályszerűségét a feljelen­tés folytán meginditott nyomozás is igazolni fogja. A hamis vád ellen annak idején a megtorló lépéseket megfogjuk tenni. Hírek a városházáról. Trachoma a katonák között. A Nádasdy kaszárnyában tavaly nyáron ijesztő módon grasszált a trachoma, melynek elfojtására a hadtestparancsnok­ság igénybe vette a főváros segítségét is. A trachoma a télen át megszűnt ugyan már, de a katonák között még most is sűrűn fordulnak elő köthártyagyulla- dások, mely betegségből könnyen keletkezhetik trachoma. Most, hogy beállott n meleg, száraz idő, a hadtestparancsnokság idején valónak látja, hogy a kellő óvintézkedéseket megtegye. Lobkowitz herczeg ma átirt a tanácshoz, hogy a Nádasdy kaszárnya udvarán levő tűzcsapokat bocsássa locsolás czéljaira ingyenesen a kaszárnya rendelkezésére. A kaszárnya környékén levő utczákat, a hadtestparancsnok ismé­telt fölkérése daczára sem rendeztette a főváros s igy a porképződés most is óriási azon a vidéken. Hogy a szembajos legénység a nagy portól vala­mennyire megvédessék, okvetlen szükséges, hogy a kaszárnya udvarát naponkint locsolják. A budapesti kaszárnyák vízfogyasztása után a katonai kincstár évenkint 83000 korona dijat fizet s többet e czélra nem áldozhat. Ez okból kéri a hadtestparancsnok a tanácsot, hogy a tűzcsapok használatát díjtalanul bocsássa rendelkezésére. A téli kikötő. A lágymányosi téli kikötő kiépítése folytán szükségessé válik, hogy a kikötőt övező partokat rakodókkal lássák el. A rakodók kiépítése pedig csakis uj védtöltések emelése utján történhetik, hogy magasabb vízállás mellett a rako­dók megvédessenek a vizáradástól. A rakodó egy része a főváros tulajdonát képező területen épülne. miért is a kereskedelmi miniszter most érintkezésbe lépett ez ügyben a fővárossal. A folyammérnökség utján kérdést is intézett a tanácshoz, hogy nincs-e kifogása a védőtöltések s a rakodó fölépítése ellen. Egyben választ kér arra nézve, hogy a főváros mily föltételek mellett és milyen áron hajlandó véglegesen átengedni a kérdéses területet. A kelenföldi kaszinó kérelme. A Lágy­mányos-utcza csatornázása dolgában a kelenföldi kaszinó azt a kérelmet intézte a tanácshoz, hogy a munkálatra ne hirdessen árlejtést, mert igy sokáig húzódnék a csatornaépítés ügye, hanem bízza meg a Lenke-uti csatorna építőjét, hogy egyidejűleg a Lágymányos-utcza kanálisát is készítse el, a mely különben is kapcsolatban lesz az előbbi csatornával. A vállalkozó eziránt maga is kérvényt adott be a tanácshoz, amely azonban ragaszkodik a nyilvános liczitáczióhoz s igy a kérelmet nem találta teljesít­hetőnek. Veszélyes gyalogút. A budapesti közúti vaspálya-társaság még tavaly figyelmeztette a fővá­rost, hogy a Gellérthegy alatt építse ki a gyalog­járót, mert a jelenlegi állapot életveszélyes a publi­kumra nézve. A gyalogjáróemberek rendesen a hegy alján levő lejtős részt használják, amely külö­nösen esős időben csúszós s igy veszélyes. A múlt esztendőben több baleset is történt; egy munkás­ember, aki megcsúszott, s a villamos kocsi alá került az életét vesztette. Most, hogy befejezést nyernek a hídépítés s a Gellért-rakpart rendezési munkálatai, a közúti vaspálya-társaság újból fölkérte a tanácsot, hogy a jelzett vonalon csináltassa meg a jelzett gyalogjárót. Nagyarányú szabályozás Budán. Az i. kerületi Sasad, Hosszúrét,Gazdagrét,Őrmező,Dobogó, Madárhegy, Őrsöd és Péterhegy dűlők szabályozása tárgyában Siebreich Károly nyugalmazott mérnök terveket terjesztett volt a főváros tanácsa elé, mely tervezetek annyira praktikusak s tetszetősek, hogy azokhoz hozzájárult nemcsak a mérnöki hivatal, hanem a középitési bizottság is. Siebreich akként kívánja keresztülvinni a jelzett dűlők szabályozását, hogy a telkeken angol módra családházak épülnének. A fővárosi közmunkák tanácsa azonban még igy sem hajlandó e tervezetekhez hozzájárulni s fölhívta a fővárost újabb tervek készítésére. Siebreichnek a jelzett részészekben saját telkei is vannak, amelye­ket szintén angol módra akarna beépíteni, a köz­munkák tanácsa azonban tekintettel a szabályozás egyöntetűségére, ehhez nem hajlandó hozzájárulni, miért is Siebreich a belügyminiszterhez felebbezett. A mérnöki hivatal most azt javasolja a tanácsnak, hogy a fenti dűlők szabályozása ügyét tartsa függő­ben, mig csak le nem érkezik a belügyminiszternek Siebreich kérelme föltött hozandó határozata. A főváros uj diszkutjíl. A főváros által fölállítandó diszkut ügye, a mely immár 14 esztendő óta foglalkoztatja a tanácsot, különböző bizottságok különös stádiumba juttatott. Annak idejében a főváros tudvalevőleg pályázatot hirdetett a kút ter­vezetére. A beérkezett pályaművek közül Arkay Sándor miilakatos tervét találták a legjobbnak s a kivitelre is alkalmasnak. Időközben a képzőművé­szeti bizottság a Vámház-téren helyet is jelölt ki a kút részére, de a kivitel csak késett, mert a főváros­nak nem volt erre pénze. Most aztán különös javas­lattal állt elő a főváros mérnöki hivatala. Tekintet­tel arra, hogy az elfogadott Arkay-féle tervezet be-

Next

/
Thumbnails
Contents