Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-16 / 24. szám
4 MagVar székésfőváröb 1Ö03. június 1(Í. Tekintetes Székesfővárosi Tanács ! Bár Budapest manapság világvárossá nőtte ki magát, mégis szűkölködik oly nagy intézményekben, melyek országos fontossággal bírnak. Sajnosán nélkülöz hazánk egy budapesti nagyszabású ügetőverseny-egylet hiányában olyan intézményt, a mely hazánk világhirii sebes-kocsiló tenyésztésének kipróbálását tenné lehetővé. Európának úgyszólván minden országában, Orosz-, Olasz-, Franczia-, Németországban, Dánia és Hollandiában, főleg pedig Ausztriának minden nagyobb városában nagy ügetőverseny-egyletek vannak, Amerikában pedig nem kevesebb, mint 358 hatalmas ügetőverseny-egylet virágzik, melyek kimondhatatlanul áldásos működést fejtenek ki az illető ország ügetőtenyésztésének kipróbálására és ezzel értékesithetésére. És éppen csak nálunk — daczára a mi elsőrangúnak elismert s rendkívüli keresletnek örvendő ügetőtenyésztésünknek — mely Európában az első hetyet foglalja el, évtizedek óta folyó vajúdással sem sikerült egy ilyen nélkülözhetetlen, nagyfontosságu verseny-egyletet létesíteni, főleg a hatóságoknak s igy szembetünöleg a székesfővárosnak támogatása Inján. Már pedig a székesfővárosra nézve minden tekintetben csak áldásos hatása lehet egy nagy budapesti ügetőegylet. Nem tekintve azt, hogy a fővárosi szegényalapot évenként ezrekkel gyarapithatná, de — a miért eddig meddő kísérletezés folyt - a székes- főváros idegenforgalmára beláthat* diám eredményekkel járna, mert az a sok olasz, német, franczia, holland, orosz, a kik mindannyian a sebes- és luxus-kocsilovat, szóval az ügetőt keresik és a kik eddig szükségletüket osztrák kereskedőktől megvásárolt magyar ügető-lóanyaggal Ausztriában fedezték, ezentúl kétségkivid Budapestet volnának kénytelenek felkeresni. A mennyi számtalan helyen eddig ügetőver- seiry-egylet alakult, mindenütt az illető város közönségének áldozatkészsége adott versenypályára szükséges területet. Csak hazánkban is Pozsony példájára utalok, mely város 1902-ben egyhangú lelkesedéssel egyik legszebb helyét ajánlotta fel ügető-verseny czéljára s annak talaj egy engetési munkálatait is saját költségén végeztette el. Az ügető-verseny pálya czéljára nincs szükség körülhatárolt területre, nincs szükség arra, hogy nagy téridét a forgalomtól elvonassék. Az ügetőpálya ugyanis a, gyalogló publikumnak és a kocsiközlekedésnek egész éven át teljesen nyitva állhat, csapáin a, versenyek tartama alatt kérdendő körül akár ideiglenes hálóval is, melynek megerősítésére még a czövekelés sem szükséges. így van ez Bécsben, hol városligetének legszebb helyét, a Práternek a Rotunde előtti részét (mintha nálunk a városligeti iparcsarnok előtti terület lenne a Stefánia-utig) engedte át az osztrák császár őfelsége ügetőpálya czéljaira. Én azonban csak azon kérelemmel fordulok a Székesfővároshoz, illetve a tekintetes Tanácshoz, hogy a Tattersall területének egy részét méltóztas- sék átengedni egy nagyszabású ügetőegylet részére. Csakis ezen múlik ugyanis egy milliónyi korona alaptőkével kezdő, erőteljes és nagyarányú ügető- versenyegylet megalakulása. Tekintve azon körülményt, hogy 1896-ban a budapesti Tattersallal már quasi megállapodás létesült a jelzett területnek 1909., vagyis a bérlet tartamáig való részbeni átengedésére és közös használatára — és ebbe a Tattersall részvénytársaság most is bele fog menni; tekintve továbbá azt, hogy száz és százezrekre rugó beruházásokat csak egy hosszabb ideig bérletünkben maradható telekre fektethetünk be: Mély tisztelettel kérjük a Tanácsot, méltóztas- sék már most az iránt nyilatkozni, hogy Budapest székesfővárosnak minden nemzeti ügy iránt tanúsított és általánosan elismert áldozatkészsége átengedi a Tattersall területének a mostani Tattersall részvény- társasággal megállapítandó részét 1909-től számítandó legalább 30 esztendőre; megjegyeztetvén, hog}7 a Tattersall részvénytársaságnak 1909-ben vágj7 bármikor leendő netaláni feloszlása esetén készek vagyunk a székesfőváros lóvásártartási jogának ugyanoly vagy megállapítandó feltételek melletti kibérlésére. Az előterjesztés a napokban kerül a közgazda- sági bizottmány elé, a mint előrelátható most is a régi álláspontra fog helyezkedni. A fertőtlenítés szabályrendelete. A fertőtlenítésről és a székesfővárosi központi fertőtlenítő intézetről szóló szabályrendelet tervezete elkészült. Itt adjuk az egész szabályrendeletet, mely hivatva van az 1897. évben kiadott rendelet hiányait pótolni és a hosszú évek során szerzett gyakorlati tapasztalatok nyomán a további szükséges egészségügyi intézkedéseket megvalósítani. Dóvén}7 Gyula tanácsjegyző igen tisztességes munkát végzett a szabályrendelet elkészítésével, mindenesetre azonban kívánatos, hogy a rendelet betű szerint végre is legyen hajtva. I. Kötelező fertőtlenítés. 1. §. Budapest székesfőváros területén a fertőtlenítés kötelező a következő ragályos kórokban történt megbetegedések illetőleg halálozások eseteiben : 1. cholera (cholera asiatica.) 2. hasi, és küteges hagymáz (typhus abdominalis, és typhus exauthematicus.) 3. himlő (variola.) 4. vörheny (scarlatina.) 5. roncsoló toroklob, torokgyík (diphteritis, croup.) 6. gyermekágyi láz, (febris puerperalis.) 7. vérhas (dysentheria.) 8. pestis. 9. lepra.
