Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-09 / 23. szám
1903. junius 9. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 kikiáltási ara pedig 450 kor., szóval: négyszázötven koronában van megállapítva, melyen alul a kérdéses telkek semmiesetre el nem adatnak. Az árverezni szándékozók a 9475 brsz. telek után 18.000 kt, azaz: tizennyolczezer koronát, a 9477. hrsz, telek után pedig 7000 kt, azaz: hétezer koronát tartoznak bánatpénz fejében a központi pénztárnál előzetesen letenni. Akik a szóbeli árverésen résztv.enni óhajtanak, az előbb megszabott bánatpénznek letételét igazoló központi pénztári letéti nyugtával jelenjenek meg; akik pedig Írásbeli ajánlatot kivárniak tenni, ezt a tanácsi VI. (pénzügyi és gazdasági) ügyosztályban (IV., Központi városház, Városház-utcza 9. sz. II. em. 237. ajtószám a.) a hivatalos órák alatt kapható árverési feltételeknek általuk aláirt példányával s a székesfőváros központi pénztáránál előzetesen letett megfelelő összegű bánatpénzről szóló letéti nyugtával felszerelve, kellően bélyegezve, lepecsételt borítékban ugyancsak az elől megjelölt helyen és napon d. e. 10 óráig dr. Vaszilievits János tanácsnok úr, vagy helyettese kezéhez annál is inkább nyújtsák be, mert elkésve benyújtott, vagy kellően fel nem szerelt, nemkülönben utóajánlatok, figyelembe vétetni nem fognak. A székesfőváros fentartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok között tetszése szerint szabadon választhasson. Hírek a városházáról. A magyar szent korona s a főváros. A királyi palotához tartozó Logody-utczai ingatlan után 785 korona kövezési járulékot vetett ki a főváros a magyar szent koronára. A királyi várépítési bizottság azonban vonakodik ezt az összeget kiutalványozni, mert a követelést jogosulatlannak tartja. A járda, amely után a főváros a járulékot követeli, egy régibb munkálattal kapcsolatban rakatott le, mely munkálathoz az épitőbizottság 40 ezer koronával hozzájárult. Igazságtalanság _ tehát most még kövezési járulékot is követelni. Ám a főváros mérnöki hivatala más véleményen van. Jelentésében, melyet legutóbb a tanácshoz intézett, kijelenti, hogy a kivetett járulék semmiféle összefüggésbe nem hozható a 40 ezer korona hozzájárulási összeggel, amennyiben a kövezési járulékkal megterhelt járda burkolat jóval későbben, a szubvencziónált munkálattól egészen különállitólag rakatott le, tehát a járulék igenis behajtandó. Házaló hentesek. A budapesti hentesipar- testület panaszt tett a tanácsnál a házaló hentesek tizeiméi ellen. Ezek a házalók, akik úgyszólván semmiféle adóterhet nem viselnek, olcsó és rossz portékájukkal elárasztják a fővárosi fogyasztó-közönséget, mivel nemcsak hogy anyagi kárt okoznak az adófizető, iparüző jogosultsággal bíró hentesmestereknek, hanem ezenfelül veszedelembe döntik akárhányszor a fogyasztót is. Az V. kerületi elülj áróság éppen most tart vizsgálatot egy ilyen esetben. Házalótól vásárolt sódartól ugyanis súlyos beteg lett egy egész család s az elülj áróság most azt keresi, hogy kitől eredt a romlott sonka. Az ipartestület kéri a tanácsot, hogy védelmezze meg a henteseket a házalók közegészségi szempontból is veszélyes garázdálkodás ellen. A pasaréti csatornázás. A Buda-Pasarét fejlődése érdekében létesítendő csatorna kiépítésének összes akadályait sikerült már elhárítani. A katonai kincstár képviseletében a katonai építési osztály hozzájárult ama tervezéshez, hogy a Pasarét vizei a budai kadetiskola csatornájának közvetítésével vezettessenek a Retek-utczai kanálisba. Csakhogy a dologba van beleszólása a Klotild szeretetház egyesületnek is, amely szintén használja a katonai csatornát s annak fentartásához hozzájárul. Viszont az egyesületnek szerződése van saját csatornájának jókarbantartására nézve egy vállalkozóval. A katonai épitőosztálynak, hogy a főváros kívánságának eleget tegyen, előbb e vállalkozóval s a Klotild szeretet- házzal kellett újabb szerződést kötnie a pasaréti csatornának a kadetiskola kanálisába való betorko- lása tárgyában. Most arról értesíti a tanácsot az épitőosztály, hogy a megállapodások sikerültek s hogy a szerződések jóváhagyás czéljából már fönt vannak a hadügyminiszternél. Amig tehát onnét vissza nem érkeznek, a csatornaépítés ügyében újabb lépések nem tehetők. Ez értesítést bizonyára örömmel fogadják majd a pasarétiek, mert most már biztosra vehető, hogy várva-várt kanálisukat végre meg fogja csináltatni a főváros. Központi sporttelep. Keglevich Gyula gróf arra kérte a fővárost, hogy a Tattersal egy részét ügetö-verseny czéljaira engedje át. A tanács véleményt kért a mérnöki hivataltól, amely terjedelmes jelentésben ama nézetének adott kifejezést, hogy czélszerü volna a kérdéssel kapcsolatban a sporttelepek czentralizácziójával is foglalkozni. A megboldogult Atzél Béla báró vetette föl azt az ideát, hogy az összes budapesti sporttelepek egy ponton egyesittessenek s ezt a tervet bizonyára meg is valósította volna, ha időközben el nem éri a halál. A mérnöki hivatal a tervezést nagyon életrevalónak látja a jelentésében a X. kerületi ligettelki dűlőnek a kerepesi-ut mentén fekvő parkszerű területét jelzi legalkalmasabbnak a nagy sporttelejD számára. A tanács kimondta, hogy eleget tesz Keglevich gróf kérelmének s ez ügyben még nem veszi kombináczióba a telepek konczentrálásának kérdését, mert nem akarja megkötni a kezét a telepnek majdan eszköz- lendő fölosztása s elrendezése körül. Ehelyett azonban fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy a czentrálizáczió ügyét tegye beható tanulmányozása tárgyává s figyelembe véve a különböző sportkörök véleményét s kívánságait, tegyen újabb részletes jelentést. Az persze még esztendők kérdése, hogy ez a budapesti sportéletre nézve rendkívül fontos ügy nyélbe lesz-e üthető, mert anyagi áldozatot is követel, amire ez időszerűit s a közel jövőben is nem igen képes a főváros.
