Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-09 / 23. szám
1903. junius 9. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 nek az elhelyezésnek hátránya az, hogy az nj országház előtt levő tér közepére az emlékmű az Alkotmány-utcza ferde betorkollása miatt nem állítható. Ha pedig a tér egyik oldalán nyerne a szobor elhelyezést, úgy a tér másik oldalára okvetlenül egy másik szobor volna elhelyezendő, a mi pedig kifogás alá esnék azért is, mert itt ezen a téren okvetlenül a Kossuth-szobornak kell minden más felett dominálni. Ezek az okok is hozzájárultak ahhoz, hogy a már említett eszmét a két emlékműnek a Szabadság- tér északi részén egymással kapcsolatban leendő felállítására nézve fölvessük és megfontolásra ajánljuk. Magától értetik, hogy ezt a tervet magunk is csak abban az esetben tartjuk kivihetőnek, ha sikerülne olyan megoldási módot találni, melyen teljes mértékben s egyaránt méltó módon megörökítést nyerne a szabadságharcz eseménye s Kossuth emléke is. Azért egyelőre a kérdés végleges eldöntését nem is kívánjuk, czélunk főleg az, hogy mielőtt a Kossuth-szobor helyére nézve végleges döntés történik, a vázlatos pályázat kiírása alkalmával a két emlékműnek a Szabadságtér északi részén tervezett kombinált elhelyezésére is szereztessenek be vázlatminták. S csak ezután történjék végleges döntés az emlékművek elhelyezésére és részletes kivitelére nézve; mert igy lesz a t. bizottság, a tanács és a közgyűlés is abban a helyzetben, hogy megnyugvással döntsön ebben a nagyfontoSságu kérdésben. így azután, ha a pályázat eredménye azt igazolná, hogy a kettős emlék terve ki nem vihető : mi sem állaana útjában annak, hogy a két emlékműnek külön-külön leendő kivitele iránt a további intézkedések azonnal megtétessenek. Ez, úgy hisszük, sem számbavehető időveszteséggel, sem tetemesebb anyagi áldozattal nem járna, de különben is örök időkre szóló monumentális alkotásokról lévén szó, a legcsekélyebb körülményt is a legalaposabban meg kell fontolnunk s nem szabad kicsinyes okokból mellőzni egy olyan kísérletet, mely esetleg a leghelyesebb megoldásra fog vezetni. Magától értetik, hogy javaslatunk elfogadása esetén is megállapítandó volna nemcsak a kettős emlék, hanem külön-külön a Szabadságharcz- és Kossuth- emlék helye is, még pedig az utóbbi csupán ideiglenesen a pályázat czéljából. Ez alapon újból is ajánljuk javaslatunk elfogadását. Budapesten, 1903. május. A közoktatásügyi osztály Festetich tanácsjegyző. Bárczy tanácnok. A képzőművészt ti bizottság a fővárosi tanács elé a következő javaslattal járult: Hivatkozással a t. tanácsnak folyó évi május hónap 14-én kelt 107406. és 107407. számú fölhívására, van szerencsénk a szabadságharcz emlék, valamint a Kossuth szobor helyének kijelölése tárgyában javaslatunkat a következőkben előterjeszteni: A szabadságharcz-szobor bizottságnak, valamint a középitési bizottságnak abbeli előterjesztéséhez, hogy a szabadságharcz emlék a Szabadság-tér éjszaki részét lezáró félkör középpontján helyeztessék el: a magunk részéről minden észrevétel nélkül hozzájárulunk. Ami azonban a középitési bizottságnak azt az előterjesztését illeti, hogy a Kossuth szobor is a Szabadság-téren és pedig annak déli részén, a szabadságharcz emlékkel szemben állit- tassék föl: hozzá nem járulhatunk, mert művészi szempontból határozottan helytelen, sőt a kellő érvényesülés szempontjából káros is volna, két egymással szoros eszmei kapcsolatban álló emlékművet egy téren egymással szemben fölállítani. — Erre tekintettel a magunk részéről a Kossuth szobor elhelyezésére az uj országház főhomlokzata előtti tér déli részét ajánljuk, mely a mérnöki hivatal, valamint a középitési-bizottság által kombinációba vett terek között, nemcsak kiterjedésénél fogva, hanem a történeti vonatkozásokra való tekintettel is kétségkívül a legalkalmasabb. Végül megfontolandónak tartjuk a közoktatás- ügyi osztály által fölvetett azt az eszmét is, váljon nem lehetne-e az esetben, ha elfogadható megoldás lehetséges, a két emlékművet egy helyen, szoros kapcsolatban egymással, még pedig a Szabadság-tér éjszaki részén fölállítani? Javasoljuk ennélfogva, hogy mielőtt a két emlékmű elhelyezése iránt végleges határozat hozatnék: méltóztassék fölhatalmazást kérni a közgyűléstől arra, hogy a két emlékműnek az ügyosztály által kontemplált módon leendő elhelyezésére vázlatos pályázat hirdettessék, még pedig alternative, egyrészt a két emlékműnek együttes, másrészt a szabadságharcz emléknek külön leendő elhelyezésére. Kelt Budapesten, a képzőművészeti bizottságnak 1903. évi május hónap 26-án tartott üléséből: Festetich Mutuska Alajos biz. jegyző. alpolgármester, biz. elnök. A főváros kertészeti kiállításai. A legutolsó internáczionális kertészeti kiállítás nagy sikerein fölbuzdulva, a főváros sétányügyi bizottsága azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy a főváros minden évben rendezzen kertészeti kiállítást. A javaslat abban nyer megokolást, hogy az ily kiállítások rendkívüli módon előmozdítják a magyar műkertészet fellendülését, egyébként pedig nem járnak anyagi áldozatokkal, mert a költség a belépőjegyek árából minden valószínűség szerint megtérül. A tanács véleményezés czéljából kiadta a javaslatot a mérnöki hivatalnak, mely Ilsemann főkertész- szel folytatott beható tanácskozás alapján most azt jelenti a tanácsnak, hogy a kertészeti kiállításnak évenkint való rendezését több rendbeli okból nem tartja helyesnek. A főváros kertészete nincs még úgy berendezve, hogy rövid egy évi időközök mellett
