Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-05-26 / 21. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 1903 május 26. 5/ mely évi 1 .000 K.-ra tehető Az építkezési költségek végrészleteinek az 1902. évben történt kiegyenlítése mintegy évi 6.000 K kiadástól menti föl a társaságot, maradna tehát még mintegy 11.000 K évi hiány. Ha fölteszszük még, hogy az 1903. és 1904. évi fél czirkuszbérösszegek mint többbevételek 29.000 K-val és a megszűnt építkezési terhek 12.000 K-val apasztják a fölszaporodott adósságukat, ezekből még mindig 85.638 K 35 f maradna, melynek tőke- és kamattörlesztési módja megoldást kíván. Ebből az összegből azonban 39 675 K 04 f-re nézve külön egyezkedés folyik úgy, hogy csak 36.963 K 31 f. tekinthető égető szükségnek. Ennek rendezése és az évi 10.000 K bevételi csökkenés ellensúlyozása képezi tehát a megoldandó pénzügyi problémát. Éppen az elmúlt az 1902. óv szolgáltatta annak bizonyságát, hogy a bevételek emelkedésére nem lehet számítani. Az 1902. év időjárása a lehető legkedvezőbb volt; az állatkert kora tavasztól késő őszig nem fogyott ki a változatos mutatványokból és az eredmény a belépő-dijak és előadások czimén csak 46.828 K 55 fillér volt, tehát 5.510 K 26 f-rel több, mint az 1896—1902. évi cziklus legrosszabb 1901. évié. A különben kiváló vonzóerőt képező ethnografiai mutatványokkal úgy van a társaság, hogy ha azok érdekesek, akkor nagy részesedést követelnek, ha pedig nem azok, akkor a látogatottság minimális. A kibontakozást illetőleg a társeság két módot keres. Gyökeresen segitve volna helyzetén, ha Os- Budavára fennállása még három évre meghosszabbit- tatnék. Ez esetben évi 28.000 koronával számítva, 84.000 K bérjövedelemhez jutna, melyből nemcsak összes adósságukat törleszthetné, hanem fölszabadulva azoknak jelentékeny évi kamatterhe és törlesztési részletei alól, az állatkert czéljaira újabb eszközökkel rendelkeznék. A másik — kisegítő — megoldás pedig abból állana, ha a székesfőváros törvényhatósága az állapotok jobbrafordultáig az Os-Budavára megszüntetésével előálló évi hiány apasztására évi 10.000 kor. segélyösszeget adna. A székesfőváros súlyos pénzügyi viszonyai között azonban a társaság ehhez a módhoz kevesebb reményt fűz. Kik kompromittálják a tőzsdét? A budapesti áru- és értéktőzsde szoliditása iránt a bizalom a külföldön megrendült Ebből magyarázható, hogy a pénzügyi és gyári vállalatok panganak és azok, akikben volna is egy kevés vállalkozói kedv, visszavonulnak minden üzletkötéstől, biztos tudatában annak, hogy anyagi eredményt nem érhetnek el, hanem ellenkezőleg a jelen viszonyok között csak kár érheti őket, nem annyira a külső konjukturák, mint inkább egy-kót. lelketlen vállalkozói hiéna hazafiatlan és tisztességtelen machi- natiói miatt. Pedig a tőzsde élén gazdasági életünknek eminens szaktekintélyei állanak, akiknek úgy egyénisége, mint társadalmilag elismert tisztessége biztosítékot nyújt arra, hogy visszaéléseket nem tűrnek. A budapesti áru- és értéktőzsde oly nagy jelentőségre, mint a külföldi tőzsdék, felemelkedni még nem tudott; de ez nem a budapesti tőzsde vezetőségén múlt, hanem azon csekély befolyásnak tulajdonítható, amelylyel Magyarország a világpiacion bir. Mindazonáltal a budapesti áru- és értéktőzsdének érdekében áll, hogy azt a tekintélyét, amit eddig megszerzett, necsak fönntartsa, hanem fejleszsze is. Megdöbbenéssel tapasztaljuk azonban, hogy a budapesti áru- és értéktőzsde külföldön nemcsak tekintélyét veszti, hanem bizonyos pénzügyi körökben tisztessége ellen is merülnek föl kételyek. Személyes tapasztalataim alapján indítva érzem magam ezt a körülményt tudomására adni a budapesti áru- és értéktőzsde vezetőségének, részben azért, hogy megvédelmezze magát, másrészt pedig, hogy az ellen- akcziót a maga hatáskörében megindítsa. Ugyanis azt állítják, hogy itt Budapesten néhány magát tőzsde és hunhbizományosnak nevező czég kartelt kötött a budapesti és vidéki laikus közönség megtévesztésére és kizsákmányolására. Manipulácziópikat Budapesten nyomtatott magyarul, németül, megjelenő „Pénzügyi Közlönyök“, „Pénzügyi Tudósítók“, „Pénzügyi Informátorok“ stb. czimü lapok utján eszközük. Ezekkel az ujságlapokkal száz és százezer példányban elárasztják nemcsak Magyarországot és Ausztriát, hanem főleg a német birodalmat és ténykedésüket leginkább itt gyümölcsöztetik még pedig a légink orr ektebb módon. Jól organizált sajtójuk utján a vállalkozásokra inkább hajló és hiszékeny külföldi nagyiparosokat és tőkepénzeseket ravasz módon kieszelt szakczik- kekkel megtévesztik és őket tőkéjük kamatozására olyan dubióz részvények vásárlására serkentik, vagy olyan részvényekre kötnek velük Stellage ügyleteket, amelyeknek ezek a külföldiek föltétlenül áldozatul esnek. Persze, az ilyen áldozat azután nem köti be a száját, hanem urbi et orbi megismerteti üzlettársaival és barátaival a vele történteket, ami a magyar piacznak mórhetlen károkat okoz. Csodálatos, hogy a budapesti áru- és értéktőzsde eme czégek ellen még eddig irtóháborut meg nem kezdett. Reméljük, hogy felszólalásunk nem lesz a pusztában nyomtalanul elhangzó szó. A szóban forgó czégek megnevezésével és specziális eseteknek a fölsorolásával legközelebb mi is hozzájárulunk, hogy az áru- és értéktőzsde a purifikáczió munkáját végrehajthassa. Hírek a városházáról. A jövő évi közmunka programul. A főváros 1904. évi ideiglenes közmunkaprogrammját most terjesztette be a tanácshoz a mérnöki hivatal. Ez körülbelül csak az idei födözethiány miatt meg nem valósított programúi közmunkáit öleli föl és csak annyiban bővíttetett, hogy fölvétettek azok a munkák is, amelyek sürgős természetüknél fogva a jövő évben okvetlenül végrehajtandók. E munkálatok sorrendjét sürgősségük szerint állította össze a mérnöki hivatal. A programmot tárgyalás czéljából a középi- tési bizottsághoz utalta a tanács.
