Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-05-12 / 19. szám

8

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Í903. május 12.

gyűlési ügyek mindig testületileg (ülésből) volnának elintézendők; a felebbezésiek 3—5 tagu tanácsból (kis tanácsülés) az adminisztrativ ügyek pedig — azok kivételével, melyek különös fontosságúak vagy általános érdeküek, s igy úgyis többé-kevésbbé közgyűlési tárgyalást fognak igényelni — az ügyosztály- vezetők által intézendők el. A felelősség mindig a határozatra érdemileg befolyókat terheli, és pedig ha többen vannak (ülési tárgyaknál) egyetemlegesen.

Szükséges végül, hogy polgármester, mint ki az egész adminisztrácziónak irányt és elveket szab, kellő befolyással birjon a tanácsban. Nem kell szükségkép a tanács elnökének lennie, de ekkor veto vagy felülvizsgálati joggal kell birnia, azon ügyekben, melyek a város életére és az adminisztráczió irányára döntő befolyással vannak.

*

Ezekben adtuk elő igénytelen nézeteinket a fővárosi törvény reviziója tárgyában. Czikksoroza- tunk megkezdése óta napvilágot láttak egyes részletük a vonatkozó uj törvénytervezetből. Nem állott módunkban ellenőrizni, mennyiben voltak e közlések hitelesek; a szűkszavú ismertetések nem is alkalmasak alapos és mélyebbre ható kritizálásra, de amennyi azokból megítélhető, avval szemben is mindenben fentartjuk eddigi fejtegetéseinket. Egyébként a csalhatatlanság elérhetetlen babérjaira nem vágyakozunk, lehet hogy az általunk kifejtetteknél helyesebb és czélszerübb megoldási módokat fognak kitalálni, de feltétlenül helyeseknek tartjuk alapelveinket, melyekhez éppen az egész adminisztrácziót szabni kell, hogy a czél az legyen, hogy a magyar birodalomnak valóságos székesfővárost adjunk, hogy ott legyen az ország összes erőinek czentralizácziója, az legyen az ország nemzeti törekvéseinek vezére. Legyen Nagy-Magyarországhoz méltó Nagy-Budapest.

Szigma.

Hírek a városházáról.

A mészáros nem lientes. igen fontos, a

mészáros és hentesipart érintő elvi jelentőségű rendeletet adott ki a kereskedelmi miniszter, hatályon kivül helyezve egy évtizedes jogszokást. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat — egy kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében — hogy a képesített mészáros iparjoga alapján a hentesipart is űzhette. A budapesti hentesipartestület ez ellen állást foglalt s felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, kérve, hogy az eddigi álláspontot változtassa meg. Annak idején mi is foglalkoztunk a dologgal s magunk is annak a nézetünknek adtunk kifejezést, hogy a mészáros nem tudja ellátni a hentesmesterséget, különösen annak kolbászelőállitó részét, ha nem tanulta a mesterséget. A kereskedelmi miniszter most döntött a hentesipartestület kérésében és pedig úgy, hogy elválasztotta egymástól a két ipart. Kimondta, hogy a mészáros iparigazolvány alapján a hentesipar nem űzhető. Aki képesitett

mészáros, és hentesipart akar űzni, az köteles megszerezni a hentes-iparigazolványt is s csak akkor folytathat hentesmesterséget. Valami mélyrehatóbb eredménye nem lesz ugyan e rendeletnek, legfölebb annyi, hogy a mészáros iparos megszerzi a hentesiparjogot — s ezt megteheti a rendelet szerint, ha képesitett mészáros, külön képesités igazolása nélkül is — de mindenesetre figyelemre méltó, hogy e rendelet által a két ipar teljesen szétválasztatott egymástól.

A kerékpáradó. Ebben a hónapban Írják össze a kerékpárokat. Az összeírás munkája május 31-ig tart s kiterjesztetik minden oly kerékpárra, amely adóköteles. Kivételt képeznek a játék-velo- czipédek és a betegek tolására való négykerekű kocsik. Az összeírás ivek kibocsátása által történik, melyeket a háztulajdonosoknak küld meg a hatóság. Aki hamis adatokat mond be, birsággal sujtatik, valamint bírságot fizet a háztulajdonos is, aki 8 nap alatt nem terjeszti be a kerületi elöljárósághoz a kiküldött iveket.

A szünidei kurzus. A tanítók továbbképző szünidei tanfolyamaira, amelyek ez idén már 4 városban fognak megtartatni, május 15-éig lehet még jelentkezni. A tanfolyam felügyeletével a kultusz- miniszter Verédy Károly dr. kir. tanácsos fővárosi tanfelügyelőt bízta meg, aki e tisztséget már az előző évben is viselte.

Az uj országház környékének rendezése folytán szükségessé vált a Budolf-rakparti Havas-féle ingatlan kisajátítása, ami el is rendeltetett. A kisajátítási terv megállapítása dolgában szükséges eljárás keresztülvitelére Rózsavölgyi alpolgármester elnöklete mellett bizottság küldetett ki, mely azonban a kártalanítás tárgyában nem tudott megállapodásra jutni, miért is a birtokbiróság döntése elé kerül a dolog.

Utczakeresztelések. A fővárosi közmunkák tanácsa a Rudolf-rakpart elnevezést az Ország- ház-tér s a Margithid közti szakasza, a rakpart elnevezést pedig a Margithid fölötti tényleges Duna- szakaszra korlátozta s a felső-rakpart elnevezést megszüntette. Egyben elnevezte Rudolf-térnek azt a területet, mely a Lipót-körut dunaparti torkolata, illetőleg a Margithid balparti följárójánál létesült. Az Országháztól a Rudolf-térig haladó párhuzamos utcza Személynök-utcza, ennek folytatása a Zápolya- utczáig Pozsonyi-ut elnevezést kapott. A főváros tanácsa ez utczakeresztelést most tudomásul vette s intézkedett a változások telekkönyvi bejegyzése iránt.

Uj iskola a YIII. kerületben, a józsefvárosi 3 sz. iskolaszék nevében Heltai Perencz dr. iskolaszéki elnök arra kérte a fővárost, hogy a YIII. kerületben okvetetlenül építsen uj népiskola épületet, vagy ha ez nem lehetséges, helyezze el bérházban az iskolát. Az uj iskola helyét illetőleg történtek már propozicziók. Az egyik szerint a Kőris- utczában, a másik szerint a Baross-utczában volna fölépítendő az iskola. A mérnöki hivatal most jelenti a tanácsnak, hogy a kőris-utczai telek teljesen alkalmatlan a szóban forgó czélra, a Baross-utczai azonban, mely fővárosi tulajdont képez, egészen megfelelő. E telek értéke 92.000 koronával van fölvéve a főváros leltárába:

Katonák veszedelme. A hadtestparancsnokság tudatta a tanácscsal, hogy a Férdhez József lovassági kaszárnya egyik kútjának vize teljesen megromlott s a mérges viz különféle nyavalyákat