Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-04-28 / 17. szám
1903. április ‘28. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 A közvilágítás javítás. A tanács elrendelte, hogy a Galamb-, Szerb-, Újvilág- és Zöldfa- ntczák légszeszvilágitása, amely szerfölött hiányos, megjavittassék. A középitési bizottságnak erre vonatkozó javaslatához most a főváros közmunkák tanácsa is hozzájárult. A nevezett utczák lámpásai tetemesen megszaporittatnak s ehhez képest az eddigi lámpák át fognak helyeztetni. A pénzügyminisztérium környékének rendezése. A főváros mérnöki hivatala elkészítette az uj pénzügyminisztériumi palota környékének rendezési, helyesebben utczaburkolási terveit. A hatalmas épületet környékező utczák trachit-kővel burkoltatnak, csak éppen a Fortuna-utcza kap három méter szélességű asphalt gyalogjárót. Ott van ugyanis a palota főbejárata, igy e vonalon előreláthatólag élénk gyalogközlekedés indul meg majd a hivatalok megnyitása után. Az összes burkolási költség 45,400 korona költséget vesz igénybe. Keramit járda burkolatok. A tanács elhatározta, hogy a gyalogjárók burkolásánál is kísérletet tesz a czementtel egybeforrasztott keramit téglákkal. Fölhivta a mérnöki hivatalt, hogy ez újfajta keramit kőanyaggal próbaburkolást készíttessen s ha beválik, úgy jövőben ezt az anyagot is alkalmazza a járdák készítésénél. A Sándor-utczai képviselöház. A Sándor-utczai képviselőház telke a főváros tulajdona volt, az épületet pedig a törvényhozás ingyen átengedte a fővárosnak. Az épület átvétele után a közgyűlés utasította a tanácsot, tegyen jelentést, hogy az épületet nem lehetne-e közgyűlési teremnek átalakítani. A mérnöki hivatal megvizsgálta az épületet és konstatálta, hogy a volt parlamenti épület a közgyűlés czéljaira nem alkalmas. Az átalakítás száznegyvenezer koronába kerülne, ha pedig a mostani közgyűlési terem berendezését átvinnék, százhetvenezer koronába kerülne az átalakítás. Fölöslegesnek is tartja a mérnöki hivatal az átalakítást, mert teljesen megfelelő közgyűlési terem van a váczi-utczai városházában. A miniszter a Ferencz Jőzsef-alapít- váiiy uj alapító levele ellen. A kultuszminiszter ma értesítette a fővárost, hogy a Ferencz József koronázási jubileumi dijalapítvány módosíttatott alapítólevelét nem hagyja jóvá, mert a szervezeti szabály nem nyújt elegendő biztosítékot arra, hogy a dijak valóban mindenkor érdemes pályázóknak fognak kiadatni. Az alapító levél ugyanis mellőzi azon testületeket, melyek az ítélkezésre valóban hivatottak, (akadémia, Kisfaludy-társaság, képzőművészeti tanács, műegyetem, zeneakadémia, orsz. iparegyesület stb.) s csak a közgyűlés által saját kebeléből kiküldött bizottságokra ruházza a döntés jogát. E bizottságok, a miniszter szerint, semmi esetre sem hivatottak arra, hogy megítéljék a pályázók működésének értékét. Az általános műveltség, az irodalom s művészet iránt való érdeklődés még nem képez elegendő kvalifikácziót például valamely szaktudós működésének megbirálására. A miniszter abban a meggyőződésben van, hogy a közgyűlés tagjai közül elég akadhat olyan, aki nyugodt lelkiismerettel vállalkozhatnék egy történeti vagy természettudományokkal foglalkozó fiatal tudós értékének az elbírálására s az ily pályázók közül a legérdemesebbet kiválasztaná. Nem emel kifogást a miniszter az uj alapítólevél készítése ellen, de kívánja, hogy abban biztosíttassák a tudományos testületek közreműködése is. Azt is természetesnek találja, hogy az összes bizottságok elnöke a polgármester legyen, de elkerülhetetlen szükségesnek találja a bizottságok olyképen való megalakítását, hogy azok tagjai csak felerészben küldessenek ki a törvényhatósági bizottságból, mig a másik rész a tudományos testületek tagjai sorából alakíttassák meg. A részleteknél kimondani kívánja a miniszter, hogy a dijak odaítélésénél elsősorban a zeneszerzők veendők figyelembe s csak másodsorban az előadó művészek, akik csak reprodukálnak s idővel külföldre kerülvén, működésük kárba vész a nemzeti kultúrára nézve. Előadó művészeknek tekintendők az énekesek is. Az alapítólevél ama rendelkezéséhez, hogy az itélő- bizottság határozatát megsemmisítő döntés ellen nincs felebbezós, a miniszter nem járul hozzá, mert ez illuzóriussá tenné a kormánynak felső felügyeleti és ellenőrző jogát. A mérnöki hivatal akcziója. a mérnöki hivatal alkalmazottai már évek óta kérik, hogy a főváros szervezze a mérnöki hivatalt. A főjegyző megcsinálta a mérnöki hivatal szervezési szabályzatát. Tárgyalásra azonban nem került a sor. A mérnökök akkor arra kérték a tanácsot, hogy a mérnöki hivatalban üresedésben lévő állásokat töltse be. A tanács a minap értesítette a mérnöki hivatalt, hogy a hivatal újjászervezését most nem csinálhatja meg, mert a belügyminiszter megcsinálta a fővárosi törvény revízióját, s annak életbeléptetését meg kell várni. A mérnöki hivatal alkalmazottai Heuffel Adolf középitési igazgató elnöklósével tartott értekezletükön megvitatták a sorsukat. A mérnökök egyelőre megnyugodtak a tanács határozatában s elhatározták, hogy a jövő hónap végéig türelemmel várnak. Ha a fővárosi törvény revíziója érdekében nem történik semmi, akkor újra megvitatják, hogy mit csináljanak. K Ö Z G /\ Z D A S j\ G Az osztály sorsjáték. Tudvalevő dolog, hogy a magy. kir. szab. osztály sorsjáték játékterve már a most bevégződő sorsjátéknak is több nyereményt juttatott. Ez az uj játékterv, a mely, természetesen a májusban kezdődő sorsjátékra is vonatkozik, egész sor főnyereménynyel és nagyobb nyereménynyel szaporítja a nyereményeknek már amúgy is tekintélyes sommáját, a mennyiben ezt az összeget 13.160,000 koronáról 14.459,000 koronára emeli. Egy millióval nagyobb tehát a nyeremények összege, mig a sorsjegyek száma tízezerrel lett nagyobb. Megjegyzendő, hogy az uj nyeremények közt van egy 80,000 koronás, egy 50,000 koronás, egy 20,000 koronás, öt 10,000 koronás. Mindez azt bizonyítja, hogy az uj játékterv folytán a nyerés esélye megjavult.
