Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-04-14 / 15. szám
1903. április 14. MAGYAR SZEKESFOVÁROS A Bfidolf-rakpart feltöltése, a Rudoifrakpart ama részén, hol a mesterséges szürőtelep állott, a terület feltöltését a közmunkák tanácsa vállalta magára. Most arról értesiti a közmunka- tanács a fővárost, hogy a feltöltést nem hajlandó tovább végeztetni, mert eddigi szerződött vállalkozója megbukott. Gondoskodjék tehát a feltöltési munkálatokról maga a főváros. Mozgalom a Sáros-fürdő felépítése érdekében. Az I. kerületi közérdekű egyesület terjedelmes emlékiratot intézett a tanácshoz, melylyel a Sáros-fürdő soronkivüli sürgős felépitését kérelmezi. A közgyűlés elé terjesztett bizottsági és tanácsi jelentésekből azt látja az egyesület, hogy a főváros a Sáros-fürdő kiépítését az Artézi- s a Rudas-fürdő kiépítésétől teszi függővé. Már pedig számos ok szói amellett, hogy elsősorban is a Sáros-fürdő kapjon megfelelő modern épületet. Az Artézi- s a Rudas- fürdő valamiképpen mégis csak kihasználtatik, míg a Sáros fürdő kilencz év óta úgyszólván parlagon hever s forrásai naponkint mintegy 900 — 1000 köbméter kincset érő gyógyhatású víztömeget ontanak a — Dunába. A Rudas-fürdő kiépítéséről az eskü-téri hid megnyitása előtt beszélni sem lehet, az Artézi- fürdő uj épületének sorsa pedig a városligeti tó rendezéseinek kérdésével van szoros kapcsolatban s így a technikai s financziális akadályok elhárítása még legalább is hét esztendei időt igényel. A Sárosfürdő megépítésének azonban semmiféle akadálya nincs. A szükséges 1.660,000 korona költség a 100 milliós kölcsönből rendelkezésre áll, valamint a szükséges terület is. A főváros mostoha financziális viszonyai amellett szólnak, hogy első sorban is ez a fürdő használtassák ki, amelynek előre látható nagy jövedelmei bizonyára pótolni fogják a főváros ama bevételét, melytől a két másik fürdő építési ideje alatt szünetelő üzeme folytán elesik. Figyelembe veendő körülmény még az is, hogy a beteg emberek nagy tömege epedve várja már a messze földön hires gyógyhatású fürdő megépítését, amelynek vizéhez a jelen szomorú viszonyok mellett nem férhet hozzá. Hogy a fürdőközönség előrelátható nagy meggyarapodása fölött kedvező kihatással lesz a Gellért körül fejlődő városrészre is, arról szólni is fölösleges. Ez okok folytán a közérdekű egyesület javasolja, mondja ki a közgyűlés, hogy mindenek előtt és pedig sürgősen a Sáros-fürdő építtessék meg s csak ennek teljes elkészülte s használatba vétele után kerüljön sor az Artézi- s a Rudas-fürdőre. Az összes gázvezetékek kicserélése. A főváros rohamos terjeszkedése annyira megnövesztette a légszesz szükségletet, hogy a jelenlegi csővezeték mellett alig birja már azt ellátni a gáztársulat. A gázvezeték csövei legtöbbnyire nagyon régiek s kaliberjük a mai szükségletnek abszolúte nem felel meg, miért is a légszesztársulat a helyzet kényszerítő voltánál fogva, kénytelen volt engedélyt kérni, a tanácstól, hogy a csöveket a főváros egész területén a szükséghez képest kicseréltethesse. A tanács meg is adta az engedélyt s egyben kimondta, hogy a csőkicserélési munkálatokkal kapcsolatban keresztül- viendők ama intézkedések is, melyeket a tanács a főváros közvilágításának kiterjesztése dolgában legutóbb tett. A mérnöki hivatal tervei alapján a tanács 9 csaknem az összes kerületekben számos uj lámpás fölállítását s a régi lámpásoknak czélszerübb módon leendő áthelyezését rendelte el. A II. kerületi Láncz- hid-téren 8 darab Auer-lámpás lesz fölállítandó; a III. kerületi ó-budai rakparton az eddigi kőolajlámpák helyett 22 drb., a Szépvölgy-utczában 2 drb. gázlámpát, a VII. kerületi Kertész-utczában 5, a Kisdiófa-utczában 5, a Nagydiófa-utczában 8, a Bar- csay-utczában 2, a Szövetség-utczában 3 gázlámpát állítanak föl s ezenfelül áthelyezik az összes meglevő lámpákat. A VIII. kerületi Nap-utcza 12, a X. kerületi Hungária-körut 10, az Elnök-utcza pedig 15 uj lámpát kap. Elrendelte ezenkívül a tanács, hogy az összes gázlámpák egész éven át meggyujtassanak. A Krisztina-körut kiépítése. A Krisztinakörut utolsó szakasza kiépítésének rendezési munkálata körülbelül 450.000 koronába kerül. A földalatti építményeken kívül törvény szerint a kisajátítások is a fővárost terhelnék, amit azonban a főváros a jelenlegi viszonyok közt nem. bírna meg. Hogy azonban a munkálatok eszközölhetők legyenek, a közmunka tanács most értesítette a fővárost, hogy a vegyesbizottsági tárgyalások megállapodása alapján hajlandó magára vállalni a kisajátítások költségeinek felét is, a hogy kész előlegezni az összes fővárost terhelő költségeket, ha a főváros ez összeget 1905-ik évtől kezdve évi 50.000 koronás részletekben hajlandó megtéríteni. A tanács az ajánlatot legközelebb a közgyűlés elé fogja terjeszteni. A takarékosság. A tanács újabban rendeletet küldött az ügyosztályoknak és a szakhivataloknak, a melyben a legszigorúbb takarékosságot követeli meg. Kijelenti a tanács, hogy póthitelt csak igazán rendkívüli esetben szavaz meg. Egy sor utasítást is ad az ügyosztályoknak. Követeli a személyzeti kiadások redukálását, normál költségelőirányzatot, a reáliskolák megszüntetését, uj számviteli rendszert s több hasonló intézkedést, a mely az idei költség- vetés tárgyalásakor fölmerült. Ezt a rendeletet a tanács minden esztendőben kiadja a költségvetés jóváhagyása után. Az idén kissé bővebb a szokottnál a rendelet, mert bőséges anyagot adott a belvárosi bizottsági tagoknak ismeretes memoranduma, a melyett a költségvetés tárgyalásakor terjesztettek elő sasa melyet a belügyminiszter is figyelemreméltónak talált. A rendeletnek a múlt években sem volt gyakorlati értéke, valószínű, hogy a jövőben sem lesz. KÖZGAZDASÁG A Főnéit re zárszámadása, a Formiere pesti biztositó intézet f. évi április 16-án fogja az évi rendes közgyűlését megtartani. A zárszámadásokból, melyeket ez az intézet a lefolyt üzletévre vonatkozólag nyilvánosságra hozott, a következő lényegesebb számadatokat veszszük át:
