Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-01-05 / 1. szám
10. MACYÄJ! SZEKESFÖVÁROS 1902. január 5. nácsi határozat alakjában kiadandó. 1. A pénztár hivatali helyiségén kivid teljesítendő fizetéseknél, száll;fisoknál, pénzváltásoknál és értékeknek postára adásánál vagy ilyeneknek onnan felvételénél a lönnálló szabályok határain belül mindenkor csak esküt telt, rendes hivatalszolga alkalmazható. 2. Ha az ilyen fizetéseknél sth. egy egyénnél több ki rendeltetik,- akkor e czélra mindenkor egy Wertheim- zárral ellátott bőrtáska használandó, még pedig ha szolga kirendeltetik egy nagyobb, ha csak hivatalnokok kirendeltetnek, egy kisebb alakú bőrtáska. A pénztártól elviendő értékek vagy pénzek a bőr- táskába a számadók által aláirt pénznem-jegyzék csatolása mellett elhelyezendők; a táska a számadók által elzárandó és a kulcs az okmányokkal együtt a táska hordásával megbízott, közeg kíséretében kirendelt hivatalnoknak átadandó. A pénztárba hozandó értékek vagy pénzek a kulcs őrzésével megbízolI hivatalnok által helyezendő!-: el az ál vételi helyen a bőrtáskába, mely azután elzárandó. A kirendeli közegeknek egymást egy pillanatra sem szabad elhagyni és a küldeményt egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, úgyszintén a táskát útközben kinyitni a legszigorúbban tilos. Mire nézve a kirendeltek, tehát a szolga is alaposan kitnnitandók. 8. Ha a küldemény szállítására bérkocsi vétetik igénybe, akkor a kirendelt szolgának is a kocsi belsejében kell helyet foglalnia; ől a bakra helyezni nem szabad. Megállapittatik, hogy 5000 koronát meg nem haladó küldeményeknél bérkocsit használni nem szabad; 5000 koronán felüli, de 25.000 koronát meg nem haladó küldeményeknél csak akkor szabad bérkocsit használni, ha a küldemény rendeltetési helye a kirendelő pénztári hivataltól 1000 méternél nagyobb távolságban fekszik; 25.000 koronát meghaladó küldeményeknél, vagy ha a kirendelInek nem egy helyen, hanem több helyen van végezni valójuk, 25.000 koronát meg nem haladó küldeményeknél is bérkocsi okvetlenül igénybe veendő. A bérkocsik ezen szabály keretén belül a számadó pénztári hivatalnokok által rövid utón rendelhetők meg és az ezekre felmerült bérkocsi-dijakat esetről-'esetre, vagy heti jegyzékekre a központban a fan. VI. ügyosztály vezető tanácsnok vagy helyettese — a kerületekben pedig az elöljáró vagy helyettese igazolása alapján szabályszerű számfejtés után a központi pénztárnál, illetve a kerületi -pénztáraknál rövid utón vehetik föl. 4. A kerületi pénztárak által akár az adófőpénztárba, akár pedig a fővárosi központi pénztárba menesztett küldeményekről szóló ellennyugtára a kirendelő pénztárnok által a kirendelt közegek (név és állás) feljegyzendők és azt, hogy csakugyan ezek teljesítették a szállítást, az adó- főpénztári és illetve a központi pénztári főtisztek által az ellennyugtán igazolandó, hogy úgy a számtani vizsgálatkor, valamint a pénztári vizsgálatok alkalmával az ezúttal szóban levő eljárásokra nézve előirt szabályoknak pontos megtartásáról meggyőződést szerezni lehessen. Lampl Hugó. főv. főszámvevö Zaklatás. A főváros közgyűlése határozatl an utasította a tanácsot, tegyen javaslatot, mit tehetne a város a nagy gazdasági, ipari és kereskedelmi válság enyhítésére. A tanács a javaslatot még nem tette meg, de hogy a kerületi elöljárók hogyan magyarázzák a közgyűlés intencióját, arra alább néhány konkrét esetet sorolunk fel. Van a fővárosban egy dobozgyár, amely ez idő szerint ötven munkással dolgozik. A gyár helyisége ti '.Liikel ea/Acndoje ugyanabban a helyiségben van. Minden esztendőben megvizsgálták a gyárat az iparhatósági megbízottak, az elöljáróság és az iparfelügyelő. Néha találtak is kisebb bajokat, a melyeknek a pótlását elrendelték. A gyáros az elrendelt intézkedéseket mindenkor végrehajtatta. Tizenkét év után a minap a gyártulajdonos végzést kap az illetékes kerületi elülj árótól, hogy a gyárhelyisége egészségtelen, a mentőszekrény nincsen előírás szerint csomagolva, de különben tüzveszedelmes is a helyiség. Az elöljáró tehát, mint elsőfokú iparhatóság elrendeli, hogy a gyáros gyárát tizenöt nap alatt csukja be. A gyáros fölebbezett s fölebbezésében azt mondja, hogy a kifogásolt helyiségben könnyen gyuló anyag egyáltalán nincsen. Hasonló végzést kapott egy fémlemez-gyár tulajdonosa. Ott azonban a megokolás más. A pincehelyiségben lévő gyárat azért kell tizenöt nap alatt becsukni, mert évekkel ezelőtt, a mikor a ház épült, a gyárhelyiséget raktárnak jelentették be. A gyár azonban már évek óta abban a helyiségben van. Az egyik kerületi elöljáró végzést küldött a kerületben levő gőzmalomnak, hogy azonnal mutassa be a telepengedelmet. A malom kijelentette, hogy telep- engedelme nincsen. Az elüijáró erre elrendelte, hogy tizenöt nap alatt csukja be a malmot, vagy kérje a telepengedelmező eljárás megindítását. A főváros fejlődése nagy bérkaszárnyákkal vette körül a malmot s ma már bizonyosan nem adnák meg a telepengedelmet. így aztán a vállalat kénytelen volna becsukni és lerombolni a malmot. Csakhogy a malom 1864-ben épült, a mikor telepeng* delemnek hire sem volt. A lelepengedelmező eljárást először az 1872. évi ipar- törvény rendelte el, természetesen visszaható erő nélkül. A vállalat fölebbezésében meg is mondja, hogy nagyon csalódik az elöljáróság, ha azt hiszi, hogy a telepengedelem formai kérdésével kilakoltatja az üzemben lévő malmot. Ha a malom útban van, a törvény előírja a kisajátitá-i eljárást. A tanács igazat adott a vállalatnak s az elüijáró ítéletét megsemmisítette. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár sem menekült meg az elöljárók buzgó iparpártolásától. A takarékpénztár egyik fiókjától az illetékes kerületi elüljá- róság az iparigazolványt követelte s a mikor a vállalat nem tudta előadni, a fióküzlet bezárását rendelte el. Az elöljáróság ebben az esetben sem törődött azzal, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár köztudomás szerint a negyvenes években alakult, amikor nem kellett iparigazolvány. Az egyik kerületi elöljáró kisebb-nagyobb pénzbírsággal büntette a kerületben lévő valamennyi ékszerészt, aki azt hirdette, hogy zábgcédulát vásárol. Az elüijáró egy kereskedelmi miniszteri rendelettel okolta meg a határozatát. A rendelet megtiltja a zálogcédulával való kereskedést, tehát a zálogcédulának adásvételét. Van is egy másik kereskedelmi miniszteri rendelet, amely világosan megmondja, hogyha valaki a zálogcédulát azért ve-zi meg, hogy az elzálogosított tárgyat kínálva, azt a maga iparábm értékesítse, még nem kereskedik zálogcédulával. Egy vidéki kőszénbánya-vállalatnak Budapesten is van kőszénraktára, a hová a bányájából szállítja az árut Évek hosszú sora ót * folytatja minden akadály nélkül ezt az üzletet. Most egyszerre eszébe jutott a kerületi elöljáróságnak s bekövetelte a budapesti üzle
