Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-02-02 / 5. szám

MAGYAR SZÉKESFÖ V A Li OS. 15. február. 2 sabbak, ha a törvényhatóság által megállapított kül­területen kell az aknát készíteni. A jelentés megálla­pítja továbbá, a felek terhét oly esetekben, amikor magánvezetékek összekapcsoltatnak a fővárosi vízve­zetékkel. E munkálatoknál a szerelő napidija 3 korona 80 fillér, a napszámosé 2 korona 40 fillér, felügyelet­ért pedig 10 folyóméter után 2 korona, azontúl 5 méterenként 1 korona jár. A Rózsadomb és vidéke Oetl Ferencz miniszteri tanácsos, mint a Rózsa­domb és vidéke telektulajdonosok egyesületének el­nöke még tavaly kérte a tanác-ot, hogy építse ki a Szemlőhegy-utcza felső részét, de visszautasittatott azzal a megokolással, hogy a forgalom nem teszi a rendezést szükségessé, különben nem állanak már rendelkezésére a szükséges telket. Oetl tanácsos mos1, újabban leczáfolja e megokolást. Kimutatja, hogy a Szemlőhegy-utczának igenis nagy volna a forgalma, ha ott kocsik egyáltalán közlekedhetnének a gödrök­től és óriási sártól. A villatulajdonosck még tüzelőt sem kaphatnak, mert lehetetlen kapuikhoz jutni ; épít­kezni sem lehet, hacsak kötéllel nem vontatják föl az anyagokat A rendezéshez szükséges telkek tulajdo­nosai már tavaly Írásban kötelezték magukat a telek­részek ingyenes átengedésére, igy tehát a tanács indokolásának ez a része sem állhat meg. Az egye­sület nevében ez okból újból kéri Oetl tanácsos a jel­zett utcza kiépítését. Quod licet lövi. A főváros tanácsa ennek a példaszónak az igaz­ságáról óhajtja meggyőzni a közönséget azzal a furcsa határozatával, melyet legutóbb hozott. Az Üllői-ut végén egy telke van a fővárosnak, melyen ezelőtt a katonai kórház állott. E kertet be kellene keríteni, ámde a tanács kimondta, hogy miután nem áll ren delkezésére régi kerítés, az uj pedig sokba kerül, egy­szerűen eláll a telek bekerítésétől. Eddigelé nincs a dologban semmi, de nyomban változik a helyzet, ha elgondoljuk, hogy a főváros szabályrendeletileg pa­rancsolt rá minden telektulajdonosra, hogy üres telkét kerítse be. Ebből most már azt kell következtetni, hogy a főváros magára nézve nem tartja kötelezőnek azokat a törvényszerű intézkedéseket, melyek betar­tására birság terhe mellett kötelezi az egyes tulajdo­nosokat. Közgazdaság*. Pesti magyar kereskedelmi bankn A Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatósága tegnapi ülésében az 1901. évről szóló zárszámadáso­kat tárgyalta s azokat végleg megállapította. A mér­leg 8,287.022 korona 58 fillér brutto nyereséggel zárul ; az előző év 8,540.789 korona 58 fillérrel szemben; s az 1,914.288 korona 12 fillért kitevő ter­hek, leírások és üzleti költségek, 1900. évben 2,068 954 korona 89 fillér levonása után 6,372.734 korona 46 fillér tiszta nyereséget mutat ki, 1900. évben 6,471.834 korona 69 fillér. Ez a nyereség a részvénytöke 21.24 százalékos kamatoztatásának felel meg, a múlt évben 21.27 százalék. Amint ebből kitűnik, az intézet tiszta nyeresége mérsékelt összeggel csökkent az idén, ami különféle körülményeknek az eredménye. Mindenek­előtt a bank kamatjövedelme a lefolyt évben ismét jelentékenyebb mértékben csökkent, ami az elmúlt év sülyedő kamatlábviszonyai folytán, tekintve a bank igen nagy mobil eszközeit, természetes jelenségnek mutatkozik. Kifejezésre jut továbbá ebben ama tar- talékozás hatasa is, mely az Egyesült építő- és ipar- részénytársaság elleni követelés miatt szükségesnek bizonyult. E kedvezőtlen körülményeket azonban bő­ségesen ellensúlyozta a bank alapjaiban és tárczájá- ban levő befektetési papírok értékemelkedése, valamint az üzleti költségek s egyébb szükséges leírások csök­kenése. Azt az örvendetes tényt is konstatálhatjuk, hogy az 1901-év pangó gazdasági viszonyai a bank egyéb normális jövedelmein semmiféle jelentősebb nyomot nem hagytak, sőt a jelzálogüzlet további ha­ladást mutat föl. A bank tarczája saját czimleteiben a mérleg lezártával aránylag csekély volt s azóta tej- jesen elkelt, ügy ez állomány, valamint a banknak egyéb értékpapirállagai jóval a napi árfolyamon alul vannak érdekelve. A mérlegben el vannak számolva ama nyereségek, melyek a Magyar általános kőszén­bánya részvénytársulattól fönnállóit művelet lebonyo­lításából, az Adria tengerhajós részvénytársaság tőke- felemelését garantáló szindikátusból, továbbá a kül­földi bankokkal egyetemben megkötött román előleg- ügyletből s végül a zsolnai posztógyár részvényeire alakult konzorczium körüli ténykedésből, valamint kü­lönféle kisebb üzlet lebonyolításából erednek. Az igaz­gatóság a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy úgy mint tavaly, az idén is, az osztalékot részvényenkint 140 koronában, azaz 14 százalékban állapítsa meg, továbbá úgy mint az előző években 800,000 koronát a tartalékalap javadalmazására fordítson s a fönnma­radó 687,601 korona 16 fillért uj számlára vigyék át. Az indítványozott javadalmazás folytán a tartalékok a nyugdíjalapot nem számítva, 26.400,000 koronára fognak emelkedni. A bank közgyűlését febráár 8-ikára hívták egybe. Az 1901. évi mérlegének legjellemzőbb vonása, a banknak nagyszabású mobilitása, a minek megvilágítására szolgáljon mindenekelőtt az, hogy az összterhek, levonva a kisorsolatlan zálogleveleket, ke.ek összegben 158,127.000 koronát tesznek, mely összeggel szemben 202,778.000 kor. mobilig értékek, mint pénztárállomány, r vi 1 lejáratú köve­telések, értékpapírok, reportorok, bankári követelések stb. állanak. A banknak főüzletágai, úgymint a betét- és a jel­zálogüzlet, ismét nevezetes emelkedést mutatnak. A betét­állomány az év végével 121,164.970 korona 80 fillért tett ki, a mely összeg az előző évvel szemben több mint 7 millió koronányi emelkedést jelent. A betétállomány ezen összegében azonban nem foglaltatnak benn a pénzügy­minisztérium, a megyék, városok és a különféle hitelezők követelései, a melyek összesen 21,633.00) koronát tesznek ki és a. melyek az előző évvel szemben 5,645.000 koronával emelkedtek. A banknál elhelyezett idege.i tőkék tehál ösz- szesen kerek 150,800.000 koronára rúgnak és igy az előző évvel szemben az emelkedés 12,731.000 koronát tesznek ki. A betétek és hitelezők növekedésével kapcsolatosan találjuk a reportorok összegének emelkedését, a mely ke­rek összegben 37,297.000 koronára rúg és igy az előző évvel szemben 12,200.000 koronával szaporodott, a pénz­tárállomány az előző évvel szemben 2,333.000 koronával emelkedett és 9,238.000 korona összeget ért el. Az érték­papírokra adott előlegek 34,289.000 koronát tesznek ki, tehát 2,214.000 koronával többet, mint az előző évben. Ezen tételeknek emelkedésével szemben a váltótárcza 62.873.000 koronát tevő állománya a múlt évvel szemben 3.469.000 koronányi csökkenést mutat. A jelzálogüzletre

Next

/
Thumbnails
Contents