Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-02-02 / 5. szám

1902. február. 2. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13. a felmondást, azt a felet pedig, aki ellen a felmondás in­tézve van, lakhelyére czimzett ajánlott levélben posta ut­ján értesítik a felmondásról. A felmondás elleni kifogást írásban lehet beadni vagy szóval jegyzőkönyvbe mondani 8 nap alatt. Ha később adják be a kifogást, ezt elutasít­ják és erre nézve igazolásnak többé helye nincs. Ha a kifogás nem késett el, a bíróság a per felvételére és tárgyalására hivatalból határnapot tűz ki. A tárgyalás csak a körül forog, hogy érvényes-e a felmondás. Ezzel a tár­gyalással is annyira sietnek, hogy a bíróság visszautasít oly bizonyítást, amely 8 nap alatt be nem fejezhető. A marasztaló ítélet, a jogerőre emelkedésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítandó. Bármelyik fél kér­heti a végrehajtást. Ha valaki a tárgyaláson nem .jelenik meg, az Ítélet végrehajtását ellenmondással nem lehet meg­akadályozni. De az elmaradt fél 8 nap alatt igazolással éí hét. A felebbezés ideje is igen rövid, csak 8 nap. A feleb- bezési bíróság Ítélete ellen aztán további appelláta nincs. Nem lehet sem revíziót, sem perújítást, kérni. Királyi közjegyző utján is lehet fölmondani, aki ab­ban a kerületben lakik. Máshol lakó közjegyző utján azon­ban nem lehet. De a kifogást akkor is a járásbíróságnál kell beadni 8 nap alatt. Ez az eljárás igen közel áll ahhoz, mely Pest váro­sának 1868-iki lakbérleti szabályaiban foglaltatik és amely a gyakorlatban igen üdvösnek bizonyult, épp ezért ezt az eljárást most az egyöntetűség végett ki akarják terjeszteni az egész országra. A földbirtok határmegjelölése. A főváros tanácsa a földbirtok határmegjelölé­sére a következő szabályrendeletet dolgozta ki : 1. A telkeknek állandó kerítéssel való bekerítése iránt az építésügyi szabályzat intézkedései irányadók. 2. Mindazon telkeknél vagy földbirtokoknál, ame­lyek állandó kerítéssel ellátva niucsenek, vagy ame­lyekre nézve nem áll fenn az építésügyi szabályzatban megszabott keritési kötelezettség, a birtokok határai az 1894 : XII. t.-cz. 32 §-a értelmében határkövekkel állandó módon megjelölendők. Az élősövény-kerítések sem állandó kerítéseknek, sem határjeleknek nem te­kintetnek, hanem az élősövény-keritéssel ellátott ingat­lanok is azonkívül a jelen szabályren leletnek megfe­lelő határkövekkel látandók el és a birtokhatárt e határkövekkel jelzik. 3. A szabály az, hogy minden külön telekkönyvi birtoktest ugyanazon birtokosé, akkor elégséges, ha a határkövek csak a szomszéd idegen birtok felé eső határvonalakon állíttatnak fel. Ha egy telekkönyvi bir­toktest két vagy több telekkönyvi birtoktestre felosz- tatik és azok közül egy vagy több másnak a tulajdo­nába megy át, akkor az uj tulajdonjogának telek­könyvi bejegyzésétől számított 3 hónap alatt azokat határkövekkel megj elölni köteles. 4. A határköveknek szilárd kőből és négyzet alakú keresztmetszettel készítve, legalább 70 centimé­ter magasaknak kell lenniök; ezen határkövekből leg­alább 50 centiméternek a földbe tartósan beásva kell lenni, úgy, hogy a talaj felszínétől csak 20 centiméter magas kő álljon ki. A földben álló és durva alakban hagyandó résznek 18—18 centiméter méretekkel kell bírni; a földből kiálló résznek pedig simára faragva 15—15 centiméter méretekkel kell birni. A kövek ki­álló és simára faragott részeinek a birtok felé fordí­tott olda.’on, a telekkönyvi helyrajzi számot, a felső lapra pedig a dűlő számát római számokkal és a ha­tárköveknek dülőnkénti folyó számát arabs számokkal kell jó látható módon bésni Amely telekkönyvi bir­toktestnek több helyrajzi száma van, ott a kőbe a betétben levő legalacsonyabb helyrajzi szám vezetendő be és a több helyrajzi szám jelzéséül még egy víz­szintes vonal alkalmazandó. Ha névvel biró ut felé esik a hatar, akkor a határköveknek az ut felőli lap­jára az ut neve is reá vésendő. A határkövek ezen megállapított mintáját a jelen szabályrendelethez mel­lékelt rajz tünteti fel. 5. Határköveket a határvonal minden törési pont­jára kell elhelyezni, úgy, hogy a törési pontot a kő közepe jelöli meg. A közös mesgyevonalon a szom­széd birtokolok közös határköveket tartoznak felállí­tani, amelyeknél szintén a kő közepe jelzi a határt. Több mint három telek találkozásánál annyi határkő helyezendő el, hogy a birtokok határai tekintetében minden kétség kizárva legyen, amint azt a székesfő­városi mérnöki hivatal megállapítja. Közút felé eső határvonalon nem állítható fel közös határkő, hanem minden birtokos a közút felől külön határkövekkel tartozik a birtok határát megjelölni. 6. Ott, ahol a meglevő határkövek a jelen sza­bályrendeletnek lényegileg megfelelő kövek, ily határ­köveket nem szüséges felállítani, hanem csak a 4 ik §-ban megállapított jelzésekkel kell azokat ellátni. De ha a meglevő határkövek nem felelnek meg a 4-ik §-ban felsorolt kellékeknek, akkor azokat uj határ­kövekkel kell kicserélni. 7. A határkövek első felállítását a székesfőváros foganatosítja a birtokosok költségére. A főváros szerzi be a határköveket, kitüzeti a fővárosi mérnöki hivatal által a határvonalakat és felállittatja a határköveket. Az ezzel járó költségeket, beleértve a mérnöki eljá­rási dijat is, a székesfőváros tanácsa azon fél terhére szabja ki, aki a kiszabás idejében az ingatlan tulaj­donosa. Több tulajdonos társ a kiszabott költségeket egyetemlegesen tartozik a fővárosnak megtéríteni. Ha­sonlóképpen egyetemleges a kötelezettsége két, vagy több szomszédnak a közös mesgyén felállított közös határkövek költségeinek viselése tekintetében. A költ­ségek az ingatlant a dologi tartozásként terhelik és azok megfizetéséért az ingatlan minden későbbi tulaj­donosa az ingatlan erejéig felelős a főváros irányá­ban, visszkereseti joga azon jogelődje irányában, aki a kiszabás idejében az ingatlan tkvi tulajdonosa volt. A költségek közadók módjára közigazgatási utón haj­tatnak be. 8 A felállított határkövek jókarban tartása, va­lamint a megrongált, vagy elpusztult határköveknek uj határkövekkel való felcserélése, úgy szintén a ha­tárkövek első felállítása után telekrendezések, telek­feloszlatások vagy más ok miatt előidézett határvál­tozások esetében az uj határkövek felállítása a birto­kosok feladata és erre vonatkozó törvényes kötelezett­ségük teljesítésére az 1894 : XXII. t.-cz. 35. §-a értelmében a kér. elöljáróság ügyel fel és intézkedik. Ezen esetben a határkő felállítása vagy kijavítása végett a kér elöljáróság a fővárosi mérnöki hivatalt keresi meg és az ez által kimutatott költségeket és eljárási dijakat közigazgatási utón hajtja be. 9. A határok kitűzését, úgy a határkövek első

Next

/
Thumbnails
Contents