Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-01-26 / 4. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 15. 1902. január. 26. elhatározta, hogy elejti az egyesületek szövetkezésé­nek tervét s a szövetséget mint a kereskedők egyéni egyesülését hozza létre. Hogy lehetővé tétessék az ország minden kereskedőjének a szövetségbe való be­lépés, az évi tagdijat minimális összegben, mintegy hat koronában tervezi megállapítani a központi bizott­ság. A szervezés és előmunkálatok megindítása cél­jából a budapesti központi bizottság legközelebb tel­jes ülést lart. A városi vasat körforgalma. Rövid idő alatt a városi villamos vasútnak is megnyílik a teljes körforgalma. Az eskütéri hid épí­tési munkálatai állottak eddig útjában a körforgalom megnyitásának, mi a közönségre nézve sok kellemet­lenséggel járt. A hídnál ugyanis csak átszállással s meglehetős gyalogséta után folytathatta útját a Duna- parton kocsizó közönség. Ez az állapot nemsokára megszűnik. A városi villamos vasút arra kérte a fő­várost, engedje meg, hogy a dunaparti vonalát a hid alatt átvezethesse s igy megteremthesse a fontos vo­nalának a kontinuitását. A mérnöki hivatal pártoló előterjesztést tett ez ügyben a tanácshoz, mert a hid munkálatai már megengedik, hogy a vasúti vonal a feljáró alatt is kiépülhessen. Idegen búza beözönlése. Daczára annak, hogy a múlt év búzatermése közepes volt, már most január hónapban kezdődik az idegen búza behozatala a balkánállamokból. Neveze­tesen szerb és román búzára nézve történtek az utóbbi napokban jelentékenyebb kötések. Az őrlési forgalom megszüntetése óta ez az első eset, hogy külföldi búza behozatala válik szükségessé. Az agrá­rius körök ama vélemánye tehát, hogy az őrlési for­galom eltörlésével idegen búza nem fogja piaczunkat felkeresni, tévesnek bizonyult daczára annak, hogy a kikészitési eljárás megszűnt, a szerb és román búza újra utat talált a magyar piaczra. Életveszélyes megállóhelyek. A Budapest—Pasarét és vigéke egyesület sür­gős kérvényt nyujtett be a főváros tanácsúhoz, amely- lyel a Pasarét környékén uralkodó életveszélyes álla­potok megszüntetését kéri. A közúti vasút ottani vo­nalán oly rosszul vannak elhelyezve a megállóhelyek, hogy a föl és leszállás gyakran igen veszélyes. Az egyesületnek az a kívánsága, intézkedjék a tanács, hogy az állomások elhelyeztessenek s hogy a kijelölt uj megálló helyeket várócsarnokkal lássa el a közúti vaspálya társaság. Uj rendelet a tanítónők képesítéséről. Szokásban volt eddig, hogy a tanitónőjelöltek szükség esetén férfitanitóképző intézetben is letehes- sék a képesitő vizsgálatot. A kultuszminiszter leg­utóbb elrendelte, hogy a jövőben nők csakis nőképző intézeteknél szerezhessék meg tanítónői képesítésüket. A Danapart átalakítása az aj híd tövében­Az eskütéri hid jobbparti pilléréhez csatlakozó rakpart lépcsőt át kell alakítani. Ez átalakítások iránt a földmivelési miniszter is érdeklődik, miért is most leirt a főváros tanácsához, hogy mielőbb közölje vele az ide vonatkozólag eddig meghozott határo­zatokat. Közegészségi szünet. A budai tanitónőképzőben a tiszti főorvos hiá­nyosoknak találta a közegészségi állapotokat, melyek a tantermek túlzsúfoltságából keletkeztek. Sürgős át­alakítások rendeltettek tehát el s ez okból most szü­netel az intézetben a tanítás. A fővárosi tanfelügye­lőség már egy évvel ezelőtt kérte az átalakítások ke­resztülvitelét a mi a nyári szünidő alatt kényelmesen megtörténhetett volna: ámde süket fülekre talált a kérelem. A tiszti főorvos hajthatatlanságára volt szük­ség, hogy megtörténjenek az átalakítások, melyek most a tanítás ügyének esnek a rovására s azonkí­vül éppenséggel nem válhatnak a növendékeknek egészségére, akiknek jó időn keresztül nedves falak között kell majd tartózkodniok. Közgazdaság. Dunagőzhajózási társaság szubvenciója A Dunagőzhajózási társaságnak az osztrák kor­mánynyal fennállott szerződése tudvalevőleg múlt év­ben járt le. Az uj szerződés, mely még mindig nem perfekt, a következő részleteket tartalmazza: A társaság huszonöt éven keresztül egy millió kétszázezer korona államsegélyt kap. Addig a segély ötszázezer korona visszafizetendő állami hozzájárulás­ból s ötszázezer korona vissza nem fizetendő szub- venczióból állott. A társaság a négy százalékot meg­haladó jövedelmének feléből első sorban a mintegy öt millió koronányi előleget törleszti. Az állam része­sedés a 4 százalékot meghaladó jövedelem fele ré­szére nézve csak ez előlegek törlesztése után kezdő­dik. A társaságnak jogában áll az 1914 évig a szer­ződést felmondania Ha egyik fél sem mondja fel a szerződést, az huszonöt éven át érvényben marad. Az osztrák kormány ez megállapodások szerinti összegeket felvette már a folyó év költségvetésébe, dacára annak, hogy a Dunagőzhajózási társaság igaz­gatósága a szerződést nem véglegesítette. A részvé­nyesek fontos anyagi érdekeiről lévén szó, az igazga­tóság a szerződés ratifikációját a közgyűlésnek tar­totta fenn. A kézi zálogüzlet reformja. A kereskedelemügyi miniszter még a múlt év folyamán kérdőivet küldött a kereskedelmi és ipar­kamarának, melyben a kézi zálogüzlet körül tapasz­talható visszaélések megszüntetésére alkalmas javas­latok megtételére szólítja fel a kamarákat. A minisz­ter leiratában főleg arra hívta fel a kamarák figyel­mét, hogy puhatolódzanak oly irányban vájjon a pénz­intézetek körében nem volna e hajlandóság a kézi zálogüzletnek ügykörükbe való felvétele iránt, még pe­dig olykép, hogy e zálogüzlet ne csak ékszerekre, ha­nem főleg ingóságokra terjedjen. A kamarák jelenté­sei most már beérkeztek s véleményeiket abban ösz- szegezi, hogy a vidéki pénzintézetek a kézi zálogüz­letet nem kultiválhatják, mert az üzleti költségeket nem bírja el a mérsékelt üzleti forgalom. Ehhez ké­pest a megkérdezett intézetek legnagyobb részében nincs meg a hajlandóság a sok fáradságot igénylő apró tételekből alakuló üzletág folytatására.

Next

/
Thumbnails
Contents