Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-01-19 / 3. szám
10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. január. 19. bemutatott és közigazgatási bejáráson is mar letárgyalt első tervezet, a mely szerint a vasút a belső Jászberényi-uti csekély rész kivételével egy vágányu nak terveztetett és a régi Fehér-ut mellett céloztatott vezettetni. Ennélfogva szerintünk az első tervezet elejtésé vei a további tárgyalások ezen újabban bemutatott tervek alapján lennének folytatandók. Ezen variánstervek közül viszont az I. számmal jelölt tervezet az, mely a II-vel jelölt tervezettel szemben az elérni kívánt célra való tekintetből jóval előnyösebb megoldást tartalmaz, mert míg a II-vel jelölt terv szerint, a 24 öl szélesnek tervezet uj Fe- hér-uton vezetendő vonal végpontja Rákosfalva községen kívül, annak a főváros felé eső szélére esnék, addig az I-el jelölt terv a vonalat a Vezérutcának, vagyis Rákosfalva szivének vezeti: a mely vonalvezetés tehát kétségtelenül jobban megfelel azon első sorban figyelembe veendő szempontnak, hogy Rákosfalva helyes irányban és a forgalmi szükséglet által kívánt természetes ponton nyerje a vasút általi összeköttetését Kőbányával. A magunk részéről ennélfogva az I-el jelölt tervezetet javasoljuk az elfogadásra és pedig a mérnöki hivatal által az egyik tervpéldányba kék színnel berajzolt módosításokkal, kivéve mindazonáltal a végpont elhelyezésére nézve akár a társaság, akár a mérnöki hivatal részéről javasolt megoldást. Mert épen a helyes és természetes összeköttetés szempontjából fontos végpontra nézve imént kifejezetteknél fogva egyfelől, másfelől figyelemmel azokra a nehézségekre és pénzbeli megterhelésekre, amelyekkel a helyiérdekű vasút vágányzata együttes használatának biztosítása járni fogna, a végpontnak a terven feltüntetett bármelyik megoldását elhibázott- nak s ennélfogva ellenzendőnek tartjuk. Ezek helyett, mint természetes és a forgalmi érdekeknek, illetve a közönség közlekedési szükségletének is inkább megfelelő. azon megoidást hozzuk javaslatba, hogy a tervezett vonal a h. é. vasút vágányain utszinben átvezettetvén, a végpont Rákosfalván, a Vezér-utczában, avagy még inkább az annak folytatásában levő templom terén nyerjen elhelyezést. Tisztelettel javasoljuk tehát, hogy a fentiek szerint módosítandó, I-el jelölt tervezet a kivitelre, illetve a közigazgatási bejárás alapjául elfogadtassák s a vasút czéljára szükséges közterületek nevezett vasúttársaságnak elvben átengedtessenek; a vonal- vezetésre vonatkozó javaslatunkat kiegészítvén még azzal, hogy a vágányoknak a külső és belső Jászberényi-utak találkozási pontjánál leendő mikénti elhelyezésére nézve elfogadtuk a mérnöki hivatal részéről a 41.647|901. szám alatt tárgyalt ügyre nézve (villamos városi vasút köztemetői vonala második vágányának lefektetése) 12.814. mh. szám alatt tett javaslat kapcsán bemutatott helyszinrajzokon feltüntetett alternativ megoldást azzal, hogy a közigazgatási bejárás feladatául tartassák fenn a helyi területi viszonyok kellő mérlegelése alapján annak az elbírálása, hogy az adott viszonyok között melyik elrendezés mutatkozik czélszerübbnek. Minthogy pedig a területhasználati szerződés 9: §-ának A) pontja a közúti vaspályatársaság kötelezettségét akként állapítja meg, hogy tartozik a társaság a szóban levő vonalat Rákosfalván keresztül a Zugló felé kiépíteni, ennélfogva kimondandó, hogy a vasútnak a most tárgyalt terv szerinti megépítése által nem merül ki a társaság szerződésbeli kötelezettsége, hanem köteles lesz a vasutat a főváros kívánságára annak idején folytatólag kiépíteni. Ezek után kötelességszerüen kiterjeszkedni kívánunk arra a momentumra, melynek a szóban levő vasút kiépítése szempontjából annak idején talán a kelleténél nagyobb súly tulaj dón ittatott s amely körülmény a következményeiben megmutatta, hogy egyenesen alkalmas a vasút kiépítésének a meghiúsítására. Minthogy pedig ez a kérdés az ujabbi tárgyalások során is valószínűleg fel fog vettetni arról az oldalról, a honnét az eredetileg kiindult, szükségesnek tartjuk részletesebben rámutatni azokra az indokokra, melyek szerintünk kell, hogy mérvadók legyenek az ügy elbírálásánál. Ez a körülmény a külső és belső Jászberényiül czák találkozási pontjánál levő területi szitnáczióval indokolt abbeli törekvés, illetve feltétel, hogy a vasút megépítése által veszélyéztetettnek állított forgalom- biztonsági érdekek megvédessenek és pedig azáltal, hogy a kérdéses ponton levő 8394. hr. számú ingatlant érintő általános városrendezési érdekből megállapított szabályozás előbb a főváros által végrehajtassák. Az eddigi tárgyalások anyaga részletesen megvilágítja ezen kérdés minden pházisát s éppen azért e helyütt csupán mint a fennálló tényleges helyzetre a következőkre kívánunk rámutatni. Az kétségtelen és elvitázhatlan, hogy a szóban levő vasútra elodázhatlan szükség van és hogy annak mielőbbi kiépítése úgy Rákosfalva lakosságára, de egyúttal a kőbányaiakra nézve is kiváló horderővel biró kérdést képez. Viszont azonban az is kétségtelen és bizonyításra nem szorul, hogy a főváros mos tani pénzügyi helyzetében szó sem lehet arról, hogy a főváros a vasút kiépítése érdekében oly nagymérvű anyagi áldozatot hozhasson, mint a mennyibe a szabályozás végrehajtása kerülne (több mint félmillió korona), mert hisz arra a legjobb akarat mellett is képtelen volna. Ilyen körülmények között tiszteletteljes nézetünk szerint a hangoztatott forgalombiztonsági érdekek megvédésére irányuló, azonbkn csak rendkívüli pénzáldozat árán megvalósítható gondoskodás, illetve szándék, az imént kifejezettekkel szemben annál kevésbbé képezhet döntő indokot s a vasút kiépítését annál kevésbbé szabad annak áldozatul esni hagyni, mivel a mérnöki hivatalnak 41.6741901. szám alatt tárgyalt ügyre vonatkozólag 12.814 mh. szám alatt tett jelentésében részletesen előadatokból kitetszőleg oly mérvű veszélyekről, mint a milyenek iránt aggodalmak tápláltalak, szó alig lehet; de sőt az idézett jelentés kapcsán bemutatott helyszinrajzokon feltüntetett vágányelrendezés az adott viszonyok között kielégítő és megnyugtató megoldást mutat ugyannyira, hogy megfelelő biztonsá i rendszabályok alkalmazásával minden különösebb baj nélkül lebonyolítható lesz úgy a vasúti, mint a közúti kocsi és gyalogforgalom.
