Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-01-19 / 3. szám
8. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. január. 19. t---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------tend ő fizetéseknél, pénz- vagy értékszállításoknál, pénzváltásoknál, vagy pénz, avagy értékek felvételénél mindenkor az erre a célra szolgáló, erős fel nem vágható és biztos zárral elzárható bőrtáska használandó, melyet a kisérő szolga nyakában köteles hordani. Minden bőrtáskának két vagy három biztos zára van. A kétzáru bőrtáska akkor használandó, ha a pénztári műveletet egy pénztári hivatalnok és egy pénztári hivatalszolga hajtja végre, ha pe dig két pénztári hivatalnok és egy hivatalszolga rendeltetik ki, akkor háromzárá börtáska használandó. A kétzáru bőrtáskának egyik kulcsa a pénztári hivatalnoknak, a másik a hivatalszolgának adandó át. A bőrtéskát előbb a szolga zárja be s azután a hivatalnok, kinek kulcsa nem csak a zárat zárja el, hanem a szolga által lezárt zár száját egy fedőlappal is elzárja, úgy hogy azt addig nem lehet kinyitni, mig a hivatalnoknál levő kulcscsal az egyik zárt ki nem zárták. A három záru bőrtáskánál a középső zár becsu- kásával, mind a két oldalzár szája fedőlappal elzárat k. A bőrtáskákat és ezek kálcsait mindig a felelős számadók kötelesek megőrizni és használatra kiadni. Az összes használatban levő bőrtáskák és kulcsaik az év minden negyedében az adópénztárba viendők, a hol azok kölcsönösen elcseréltetnek. 6. A pénztárból elviendő értékek vagy pénzek a bőrtáskába felelős számadók által aláirt pénznemjegyzék csatolása meljett helyezendők el a kirendeltek jelenlétében és ellenőrzése mellett. A pénzt vagy értéket mindig a magasabb rangú; vagy egyenrangúak közölt a szolgálatra nézve idősebb helyezi a bőrtáskába és veszi ki abból a kiküldöttek jelenlétében és ellenőrzése mellett. A kirendelt közegeknek egymást egy pillanatra sem szabad elhagyniok és a küldeményt, illetőleg a szállítmányt egy pillanatra sem szabad szom elől téveszteniük. A bőrtáskát szállítás közben kinyitni tilos. 7. Ha a szállításra bérkocsit használnak, akkor a kirendelt szolgának is a kocsi belsejében kell helyet foglalnia; őt a bakra helyezni nem szvbad. 5000 koronát meg nem haladó küldeményeknél bérkocsit használni nem szabad ; 5000 koronán felüli, de 25.000 koronát meg nem haladó küldeményeknél csak akkor szabad bérkocsit használni, ha a küldemény rendeltetési helye a kirendelő pénztári hivataltól egy kilométernél nagyobb távolságra fekszik; 25.000 koronát meghaladó küldeményeknél, vagy ha a kirendelteknek nem egz helyen, hanem több helyen van végezni valójuk, 25.000 koronát meg nem haladó küldeményeknél is okvetlen bérkocsi használandó. A bérkocsi ezen szabály keretén belül a számadó pénztári oivatalnokok által rövid utón rendelhető meg és az ezekre felmerült bérkocsi-dijakat esetről- esetre, vagy heti jegyzékekre a központban a tan. VI. ügyosztályt vezető tanácsnok vagy helyettesének, a kerületekben pedig az elöljáró vagy helyettesének igazolása alapján szabályszerű számfejtés után a központi pénztárnál, illetve a kerületi pénztáraknál rövid utón vehetik fel. A pénzszállításra a kocsi rendszerint a syerződött vállalkozónál rendelendő meg s más honnan kocsi esakis abban az indokolt esetben használható, ha a pénzszállítás előre látható nem volt. 8. A kerületi pénztárak által akár az adófőpénztárba, akár pedig a fővárosi központi pénztárba menesztett küldeményekről szóló ellennyugtára a kirendelő felelős számadók a kirendelt közegek nevét és állását feljegyzem és azt, hogy csakugyan ezek teljesítették a szállítást, az adófőpénztári és illetve a központi pénztári főtisztek az ellennyugtán igazolni kötelesek, hogy úgy a számiam vizsgálatkor, valamint a pénztári v-zsgálatok alkalmával az ezúttal szóban levő eljárásokra nézve előirt szabályoknak pontos megtartásáról meggyőződést lehessen szerezni. Az Ehrlich-féle kályhák. Egész történetük van már az Ehrlich-féle kályháknak, a melyeket a központi városházán állítottak fel. A mikor a kályhák ügye a közgyűlés elé került, irtunk a dologról bővebben. S nem akartunk Írni a mig a közgyűlés által kiküldött bizottság a vizsgálatot be nem fejezi. De a héten a tanács nyilatkozatot adott ki. Tehát a tanács megelőzte a vizsgálatot. Mielőtt a dologhoz hozzászólunk, röviden fölsoroljuk ennek az ügynek az előzményeit. A tanács a központi városházában szükséges kályhák szállítására szükebbkörü árlejtést tartott, vagyis fölhívott néhány kályhaszállitót, hogy tegyen ajánlatot. Az ajánlatok tárgyalása előtt egy magyar kályhagyáros azt kérte, hogy ő is tehessen ajánlatot. A tanács beleegyezett s uj árlejtést hirdetett. A lego'- csóbb ajánlatot az utólag jelentkezett kályhagyáros tette. A tanács ajánlatát el is fogadta. Mielőtt azonban a kályhák szállítására került a sor, az építésre felügyelő bizottság konstatálta, hogy a legolcsóbb ajánlattevő mintakályhái nem felelnek meg az árlejtés föltételeinek. A bizottság javaslatára a tanács elvette a szállítást az illető czégtől s rövid utón megbízta Révai Oszkárt, az Ehrlich-féle kályhák szállítóját, a kályhák szállításával. A mellőzött czég a közgyűléshez fölebbezett. A fölebbezésben, de a napisajtóban is különféle vádak merültek föl. Az állították, hogy a föltételek csak az Ehrlich-féle kályháknak felelnek meg, hogy az Ehrlich-féle kályhák nem magyar gyártásúak, hanem az Ehrlich-féle gyárban csak a külföldről hozott alkatrészeket állítják össze. A közgyűlés végre tisztán akart látni a dologban s öttagú vizsgálóbizottságot küldött ki. A bizottság tagjait a főpolgármester ajánlotta s mindenki a legnagyobb megnyugvással vette tudomásul, mert a főpolgármester független szakemberekből állította a bizottságot, a kiknek ítéletét teljes megnyugvással fogadhatja mindenki.
